,

A rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás kiemelt kép. Egy csinosan öltözött szemüveges hölgy ül egy elegáns kanapékkal körülvett dohányzóasztalnál. A laptopján dolgozik, az egyik kezében kávés poharat tart.

A rehabilitációs hozzájárulás

Mikor kell egy óvodának rehabilitációs hozzájárulást fizetnie? Ha az óvoda nem alkalmaz megváltozott munkaképességű munkavállalót, és az alkalmazottak létszáma eléri a törvényben rögzített számot, akkor fizetnie kell. Az ÓvodaVezetési Ismeretek júniusi kötetében megjelent, A rehabilitációs hozzájárulás című írásunkban részletesen bemutatjuk, hogy mi a feladatuk az intézményeknek.

Az alábbiakban részletet közlünk A rehabilitációs hozzájárulás című írásunkból.

A létszám meghatározása

A 2011. évi CXCI. törvény szerint létszámon a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. 

A létszámba azonban nem számít bele:

  1. a) a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendelet[1] szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyek,
  2. b) az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállaló[2],
  3. c) az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállaló[3], és
  4. d) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló,
  5. e) a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet[4] hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses állományú katona,
  6. f) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban[5] álló személy annál a munkaadónál, aki őt nevelőszülőként foglalkoztatja.

Létszámon tehát a KSH munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni az előbbiekben meghatározott személyek [a)–f)] figyelmen kívül hagyásával [2011. évi CXCI. tv. 23. § (4) bekezdés].

A törvény által hivatkozott KSH-útmutató az alábbi linken érhető el, ahol a 9. oldalon található az átlagos állományi létszám számításának módszere:

http://www.ksh.hu/docs/hun/info/02osap/utmutato_a_munkaugy_statisztikai_adatszolgaltatashoz.pdf

Az átlagos állományi létszám

Alapértelmezésben az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján kerül kiszámításra. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat az azt megelőző munkanap létszámával véve figyelembe, el kell osztani a hónap naptári napjainak számával. Az éves átlagos állományi létszám számításakor a havi átlagos létszámadatok összegét 12-vel kell elosztani.

Ha például egy munkavállalót csak fél hónapra foglalkoztatnak, 30 munkaóra teljesítése szükséges ahhoz, hogy a „nem teljes munkaidőben, de munkaszerződés szerint havi átlagban legalább 60 munkaórában foglalkoztatottak” csoportban jelenthető legyen. (Az átlagos statisztikai állományi létszám számításánál, mivel az adott munkavállaló csak 15 napon keresztül szerepel a létszámnyilvántartásban, havi átlagban 0,5 főként fog megjelenni.)

A statisztikai állományi létszámot egy tizedesjegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

Ha a kapott szám a 25-öt meghaladja, és a megváltozott munkaképességű alkalmazottak száma nem éri el min. az alkalmazottak 5%-át, rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni.

 

Figyelem! Ez azonban nem jelenti azt, hogy a 26 főt el is kell érnie a létszámnak. Például ha a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 25,3 fő, akkor már vizsgálni kell, hogy a megváltozott munkaképességű személyek száma eléri-e a kötelező foglalkoztatási szintet. Pl. 26 fős évi átlagos állományi létszám esetén 1,3 fő megváltozott munkaképességű alkalmazottat kell foglalkoztatni, ha a hozzájárulás-fizetést el szeretnénk kerülni.

 

Gondot jelenthetnek a több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett munkavállalók, rájuk a törvény külön kitér:

a több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett

  • 2017. a) munkavállalót az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)[6] szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatottak létszámánál,
  • 2018. b) megváltozott munkaképességű személyt az Art. szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek számának megállapítása során kell figyelembe venni.

Legyen biztos tájékozódási forrása a 2024/25-es nevelési évben is az ÓvodaVezetési Ismeretek kiadvány!

[1] 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet: https://njt.hu/jogszabaly/2010-375-20-22

[2] https://nav.gov.hu/Elethelyzetek-adozasa/munka/Az-egyszerusitett-foglalkoztatas

[3] https://njt.hu/jogszabaly/2024-13-20-15

[4] https://njt.hu/jogszabaly/2024-137-20-22

[5] https://njt.hu/jogszabaly/2013-513-20-22

[6] 2017. évi CL az adózás rendjéről: https://njt.hu/jogszabaly/2017-150-00-00