Termék Kategóriák
0 termék - Ft

A mozgásos kompetenciák fejlesztése az óvodában

A mozgás fontos szerepet tölt be az óvodások életében, ezért az óvodáknak ezt a területet hangsúlyosan kell kezelnie. A mozgásszegény életmódból adódó problémák egyre aggasztóbb képet mutatnak ennél a korosztálynál is, ahol a mozgásképességek, -készségek fejlődésének elmaradása komoly deficitet jelent. Cikkünk szerzője azt mutatja be, hogy miképpen érhetjük el, hogy a gyermekek számára ne csak hasznos, hanem élményszerű is legyen a mindennapos testnevelés. – Helm Tamás, Budai Futball Club, szakmai vezető, pedagógus.

 

A mozgás hatása az óvodás korú gyerekek fizikai, szellemi és szociális egészségére

A mozgással kapcsolatban először mindenkinek a testre gyakorolt hatása jut eszébe, ami nem véletlen, hiszen a szervezetünk teherbíró képességének fejlesztése mozgás nélkül nem képzelhető el. A magasfokú teljesítőképesség és egészség kialakításához komoly fizikai erőfeszítésekre van szükség, amire nem mindig szánunk kellő időt, így a mozgás életünkben  inkább kampányszerű, mintsem rendszeres időtöltés. Ez a felnőttekre jellemző hozzáállás teljes mértékben ellentétes a kicsi gyerekeknél tapasztaltaknál, hiszen a nap nagy részében igénylik a mozgást. A 3–10 év közötti gyerekek 99 százalékát nem kell külön utasítani a mozgásra, mert ez náluk szinte folyamatos igényként jelentkezik.

Az óvodás és az alsó tagozatos gyerekek maximális dinamikával, sebességgel mozognak, és ez a következő élettani változásokat idézik elő bennük:

  • Gyors pulzusszám-emelkedés
  • Légzési funkciók felgyorsulása
  • Gyors regeneráció
  • Gyors koncentrációcsökkenés
  • Gyors adaptáció
  • Gyors folyadékvesztés

A mozgás során jelentkező élettani változások tükrében át kell gondolnunk, mi lesz ezeknek a következménye, mire kell a tervezéskor odafigyelnünk.

 

A foglalkozások során tapasztalható élettani változások egy idő után fizikális adaptációt eredményeznek, így a szervezet működésének hatékonysága fokozatosan növekszik.
A rendszeres mozgás a szervezet több területén okoz változást:

  • fejlődik a keringési rendszer,
  • az izomzat teherbíró képessége növekedik,
  • a csontozat erősödik,
  • fejlődik a légzési rendszer,
  •  az immunrendszer erősödik,
  • növekszik a regenerálódóképesség.

A fizikai aktivitás egészségünk megőrzésében kiemelt szerepet játszik, ezért elengedhetetlen az óvodások napi mozgásos tevékenysége, mely egyaránt jelent irányított foglalkozásokat és szabad, önálló aktivitási időtartamokat.

 

Nagyon lényeges a szabadban, az udvaron eltöltött idő, ahol az alkalmazkodási hatékonyság 2–3-szor nagyobb, mint a zárt térben történő mozgásoknál.

 

A mozgás kognitív hatásai

A mozgás és a sport fizikai hatásai után térjünk át azokra a területekre, melyek kevésbé kerülnek reflektorfénybe, annak ellenére, hogy a mozgást rengeteg területen használják fejlesztési céllal, mint például a részképességzavarok terápiájában.

A mozgásfejlődés alapja a megfelelő idegrendszeri és izomzati fejlettség, ugyanakkor csecsemőkorban a szellemi, tanulási folyamataink a mozgástanulással, a mozgásérzékeléssel indulnak el, kezdve a velünk született reflexektől, a járás elsajátításán át, a beszéd kialakulásáig.

A táblázatban bemutatott első 15 hónapban a mozgástanulás eredményeként az idegrendszer fejlődése láthatóan igen intenzív, tehát a mozgás az agyi aktivitásra rendkívül pozitívan hat.
Az agy hőtérképes vizsgálatával bebizonyították, hogy az ülőtevékenység, illetve a séta során milyen nagy mértékben különbözik az agy aktivitási szintje. E tényeket felhasználva ma már a mozgást hatékonyan használják tanulási nehézségek, valamint magatartászavarok javítására.

 

A kognitív képességek fejlesztését szolgáló pszichomotoros mozgástanítás hatékonyságáról írtak Intala és munkatársai, akik 6–10 éves kor közötti gyerekeket vizsgáltak. Tesztet töltettek ki gyerekekkel, mely a nyelvi, a kommunikációs és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók kiszűrésére szolgált. A teszt határértéke 15 százalék volt. A tanulók 71 százaléka teljesített a 15 százalékos szint alatt, így őket 6 hónapos mozgásterápiára küldték. Két csoportra bontották őket, az A csoport normál testnevelésen, míg a B csoport pszichomotoros mozgástanulásban vett részt. Hat hónap
után újra kitöltötték a tesztet, és az eredmény a következő lett: az A csoport 56 százaléka, a B csoport 75 százaléka teljesített a 15 százalékszint felett. E vizsgálat további bizonyíték arra a tényre, hogy az óvodások mindennapos mozgásigényének biztosítását meg kell oldani.

 

 

A teljes cikk Az egészségfejlesztés nagykönyve című kiadványunkban jelent meg.

Az egészségfejlesztés nagykönyve

Mozgásos kompetenciák fejlesztése az óvodában

 

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet