Termék Kategóriák
0 termék - Ft

Óvodások mindennapi mozgása játékokon keresztül

A kisgyerekek (3-7 éves korig) egyik legfontosabb tanulási tevékenysége a mozgás, és a mozgáshoz köthető játékok, mely minden gyerek belső lelki késztetéseiből fakadó külső megnyilvánulási forma. Ez a velünk született természetes folyamatot – a világ felfedezése, megismerése – a láthatatlan, belülről jövő kíváncsiság, rácsodálkozás vezérli, ami az örömteli, élményekben gazdag mozgásos cselekvésekben teljesedik ki.

 

Apaként, testnevelő tanárként nap, mint nap tapasztaltam, tapasztalom e rendkívüli jelenséget: a gyerekek körében a játék-, és mozgásszeretetét, amelyekre a foglalkozásaimat építhetem, így adva tudást, illetve élményt a rám bízott lányoknak, fiúknak. A lényeg a pozitív élményen van. Ha egy tanulási folyamat közben örömöt élünk át, akkor a foglalkozás alatt lévő tudás a hosszú távú memóriába épül be, és sokkal könnyebben leszünk képesek előhívni, mivel az emlékezés újra az átélt örömöt, vidámságot, melegséget idézi meg lelkünkben. Sajnos, ugyan ez játszódik le a negatív, esetleg traumát okozó eseményeknél is. A pedagógiai módszertan képviselői, ezért hangsúlyozzák, hogy mi, pedagógusok, kerüljük a negatív kommunikációt, a büntetéseket, a gyerek megalázását a tudás elsajátításának folyamatában. Ez a negatív pedagógia hátráltatja, csökkenti az átadott ismeretanyag rögzülését, illetve megszilárdulását, legrosszabb esetben, pedig utálatot, elfordulást eredményezhet egy adott műveltségi területtől.

 

A testnevelés műveltségi területénél maradva, csakis a tényeket, valamint tapasztalataimat figyelembe véve, rengeteg problémával találkozok a napjaim során. Az unalmas, ingerszegény gyakorlatoktól kiindulva, a régi poroszos módszereken át, az egyes testnevelők megbélyegző, „humorosnak” vélt kommunikációjáig, mely inkább rombolja gyermekeink mozgáshoz való, mint kötődésének kialakítását. Gondoljunk csak bele. 10-20 évvel ezelőtt még javában dúlt az olyan osztályzási rendszer, mely táblázatok időeredményei, és egyéb pontszámok alapján minősítették a gyerekek elsajátított tudását a testnevelés területén belül. Az eredmény katasztrófához vezetett. A magyar társadalomra jellemző lett az alacsony aktivitás, illetve ebből adódó rossz egészségi állapot (szív- érrendszeri, légzőszervi, daganatos, és cukor betegségek), ami miatt változtatni kell a testnevelés módszertanán, annak érdekében, hogy a felnövekvő generáció egészsége javuljon.

 

Pár gyors kérdés. Hányan vagyunk Magyarországon, akik használjuk a Cooper-teszt (folyamatos 12 perces futás) teljesítményünk méterben megkapott eredményét? A 60 méteres futás időeredményét? Esetleg a kosárlabda fektetett dobás technikai osztályzatát? Erre a válasz egyértelmű. Nem használjuk semmire. De arra jó volt, hogy kevesebbnek, rosszabbnak érezzék magunkat egyes gyerek azoknál, akik jobban teljesítettek. A módszer: dolgozunk, mérünk, mérést osztályozzuk. Ez odavezet, hogy 7. osztályra a tanulók 70% már nem szereti a testnevelést, majd 9. évfolyamra közel 50%-ra csökken ez a szám, és folyamatos a felmentés, az át nem öltözés. Végül eljutunk a felnőtt korosztályhoz, ahol szinte teljes körű az inaktivitás (társadalom 85% havonta 1x, illetve hetente maximum 1x mozog félórát), így az egészségfejlesztése, megőrzése megoldhatatlanná válik.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a 2010-től a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) komoly lépéseket tesz a testnevelés korszerűsítésének érdekében, mely egyre népszerűbb a testnevelő tanárok körében, mely élményközpontúvá igyekszik tenni a testnevelés órákat. Írásommal az óvodában lévő pedagógusok figyelmét szeretném felhívni a játékok fontosságára, a jó játék megoldási lehetőségeire, valamint egy kis játéktár átadásával segíteni a minden napi munkát.

 

Néhány játékötlet óvodásoknak

  • Átadós sétafogó: 2 – 3 fogót választunk. A gyerek keresztül-kasul, sétálva (akár gyorsan is) haladhat a teremben. A fogónak a labdával kell megérintenie a menekülőt. A dobás nem érvényes. Ha valakit megérintettek, ő lesz az új fogó. Futni nem szabad, aki fut, az hibapontot kap. A legügyesebbek, akiknek nem lesz hibapontjuk. Házak alkalmazása: ugráló kötél a földön, pad, dynair korongok -> ha ezekre a menekülő rálép, akkor már nem lehet megfogni. A rálépés után át kell rajta sétálni. Az eszközökön egyszerre csak egy gyerek lehet.
  • Babzsákos fagyasztós fogó: minden gyermek 1 babzsákkal a fején szabadon futhat. Ha valakinek leesik a fejéről a babzsákja, megfagy. Akkor állhat vissza, ha egy társa felveszi, és visszateszi a fejére. Változat: a szabadító odadobja a saját babzsákját, a megfagyott társnak, aki azt felteszi a fejére, majd a sajátját a földről felveszi, és odadobja, az őt szabadítónak (aki megfagyott, mert nincs babzsákja), majd mind a ketten futnak tovább. Dobás ugrásból, vagy szökdelésből.

 

  • Kalózok (középső-nagycsoport)

Cél: A fundamentális motoros készségek komplex fejlesztése.

 

Tudástartalmak: Futás, irányváltás, megállás, elindulás, ugrás, labdaérzékelés, dobás. forgások, hajlítások. Együttműködés, segítségadás, csoporthoz tartozás.

 

A játék menete: két csoportot alkotunk (10-10 fő). Az egyik csapat a kalóz, a másik csapat a Király katonája. A kalózok elfoglalnak két sarkot a kijelölt területen (tornaterem, vagy udvar), és kapnak 3-3 labdát területeként (3 db piros, 3 db kék). A kalózokat a két terület között egyenlő létszámban elosztjuk, és megkülönböztető trikót adunk rájuk (pl.: piros, és kék kalózok). A Király Katonái a másik két sarok között fogják szállítani a kincseket (babzsák). A kalóz sarokban csak annyi kalóz állhat, ahány labdájuk van (jelen esetben 3-3), a többiek szórt alakzatban helyezkednek el a területben. Figyelem! Érdemes annyi labdát adni területenként, hogy több gyerek legyen a sarokban, mint kint. Feladat: A Király Katonái úgy próbálják átvinni a kincseket a várból a királyi kincstárba, hogy közben a kalózok lőnek rájuk. Akit eltalálnak, az a kincset annak a kalóznak adja, aki kidobta. Figyelem! A kalózoknak dobni csak a sarokból lehet. A kint lévő kalózok szedik a labdát, és a megszerzett labdával futnak vissza a sarokba, ahonnan már dobó játékosokká válnak. Aki dobott az kimegy, és labdaszedővé válik. A játékvégén összeszámoljuk, hogy ki hány kincset gyűjtött.

 

Variációk:

 

  1. fedezékeket tehetnek be a Király Katonái a játéktér különböző pontjaira, ami mögé el lehet bújni.
  2. A kidobott katona csak leteszi a játéktérre a kincset, amiért a kalóznak be kell jönni, és ki kell vinni. A kincset vivő kalózra már lehet célozni, akit ha eltalálnak szintén csak a földre teheti le a kincset, amit onnan újból a katonák vihetnek a kincsárba, hacsak újból nem találják el a kincset vivőt.
  3. A kidobott ember nem adja a kincset a kalóznak, hanem visszaviszi, és újra próbálkozhat.
  4. A katonák egy másik katonát fedezékként használhatnak addig, amíg azt ki nem dobják, mert akkor a fedezéket adónak vissza kell menni a várba, így a kincshordó dobhatóvá válik.

 

 

És hogy mik a jó játék ismérvei? Ebben a cikkben írunk róla!

Helm Tamás teljes írását és még számtalan játékötletet Az egészségfejlesztés nagykönyve című kiadványunk következő kiegészítő kötetben olvashatnak előfizetőink. Fizessen elő Ön is kiadványunkra, támogassa egészségfejlesztéssel kapcsolatos munkánkat.

Az egészségfejlesztés nagykönyve

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet