A mindennapos testnevelés és a testnevelésórák kiváltása

A mindennapos testnevelés és a testnevelésórák kiváltása

Egy viszonylag jól körülhatárolható esetkör a gyógytestnevelésen részt vevő azon gyermekek köre, akik a normál testnevelésórán nem vehetnek részt, vagy azoknak a könnyített testnevelésen részt vevő gyermekeknek a köre, akik bizonyos tornagyakorlatokat nem végeznek el a testnevelésórán, egyébiránt a többiekkel együtt ’tesiznek’. A gyógy- és a könnyített testnevelésórákkal az előző számunkban megjelent cikkünk foglalkozik.[1] Jelen tanulmányban nézzük meg, hogy a mindennapos testnevelésórák kiváltása miképpen történhet. Milyen esetekben képzelhető el a felmentés, hogyan kell kérvényezni, mit kell hozzá becsatolni, ki hagyja jóvá, és a döntése ellen hova lehet fellebbezni.

A mindennapos testnevelés megszervezése

Minden akkor kezdődött, amikor az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban köteles lett megszervezni a mindennapos testnevelést.  Legalább napi egy testnevelésóra szükséges azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik.

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. (a továbbiakban: Nkt.) 97. § (6) bekezdése szerint a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kellett megszervezni. Az ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelésórát kellett beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnőtt. A többi évfolyamon a közoktatási törvény szerinti mindennapos testmozgást kellett kifutó rendszerben megszervezni.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 193. § (3) bekezdése szerint az iskola azon évfolyamain, ahol a mindennapos testnevelés bevezetése még nem volt kötelező. A második–negyedik évfolyamon a helyi tantervbe évfolyamonként legalább heti 3, a többi évfolyamán heti átlagban 2.5 testnevelési órát kellett beépíteni azzal, hogy a helyi tantervbe – a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére – további egy vagy több testnevelésóra is beépíthető. A többlet testnevelésórákkal az Nkt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. Ha az iskolában iskolaotthonos nevelés, oktatás folyik, a helyi tantervbe minden tanítási napra – a délelőtti vagy a délutáni tanítási időszakra – be kell építeni a testnevelésórát.

Túl sok – vagy túl kevés sport?

A testnevelésórák számának megnövekedése egyrészt maga után vonta azt, hogy a sportoló tanulók délutáni edzéseikre nem értek oda. Másrészt a rendszeresen sportoló gyerekek szülei soknak érezték a heti 5 testnevelésórát. A testnevelésórák számának növekedésével nem nőtt meg azonnal a tornatermek és a testnevelő tanárok száma, mely az ellátás átgondolását vonta maga után.

Sok iskola úszásra használja fel a plusz testnevelésórákat. Ez egy újabb konfliktust kelt az úszást sportszerűen végző diákok edzője és az iskolai úszást tartó edző között: eltérő úszástechnika-oktatása veszélyeztetheti a versenyszerűen úszó gyermek karrierjét.

Amennyiben a testnevelésóra keretében megvalósított úszásoktatás infrastrukturális feltételei a nevelési-oktatási intézményben nem állnak rendelkezésre, akkor heti egy alkalommal legfeljebb két testnevelésórát egy tanítási napon összevonva lehet megszervezni.

A mindennapos testnevelésórák kiváltása

A mindennapos testnevelésórák kiválthatóak. Az Nkt. 27. § (11) bekezdése rendelkezik erről, mely jelenleg a következőképpen szól:

„Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelésóra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra:

1. a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,
2. b) iskolai sportkörben való sportolással,
3. c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel,
4. d) egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján – amennyiben délután szervezett testnevelésórával ütközik – a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással váltható ki.”

A témáról részletesebben olvashatnak előfizetőink. Ön még nem tartozik közéjük? Itt az ideje, hogy megrendelje Az egészségfejlesztés nagykönyve című kiadványunkat!

[1] Dr. Sárközi Gabriella: A gyógytestnevelés és a könnyített testnevelés az iskolákban. Az egészségfejlesztés nagykönyve. 2019. június.