A lisztérzékeny óvodások étkeztetése

A lisztérzékeny óvodások étkeztetése

Egy esettanulmányt hozunk, amelyben egy lisztérzékeny gyermek étkeztetése áll a középpontban.

A lisztérzékeny gyermeknek nem biztosított étkezést az óvoda

A panaszos szülők azért fordultak az alapvető jogok biztosához, mert gyermekük lisztérzékeny, ezért az óvodai közétkeztetése speciális étkezési igény szerinti diétás étkeztetéssel oldható meg. A jelenlegi szakorvosi diagnózis értelmében a gyermek egész életén át tartó, szigorú gluténmentes étrendre kötelezett. A szülők sérelmezték, hogy több alkalommal kérték gyermekük óvodája és a fenntartó R. Város Önkormányzatának segítségét a gyermek közétkeztetésének mielőbbi megoldásában, azonban minden esetben elutasító választ kaptak.

A fenntartó a költségekkel indokolt

Az ügyben az alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított. Ennek keretében tájékoztatást kért a  polgármestertől. A polgármester kifejtette, hogy az Önkormányzat az óvodai ellátást társulási formában biztosítja több községgel közösen. Az intézmény önálló 150 adagos főzőkonyhával rendelkezik.

Álláspontja szerint az öt évvel ezelőtt teljesen felújított óvodában és konyhában a gyermekek étkeztetését jó színvonalon biztosítani tudják. Az intézménybe járó gyermekek közül körülbelül 10 fő fehérje-, laktóz-, illetve tojás-érzékeny. Az érintett gyermekek ellátását diabetikus étkeztetés keretében, már az ide vonatkozó törvény elfogadása előtt több évvel az Önkormányzat biztosította és biztosítja.

A polgármester kifejtette, hogy a panaszos szülők megkeresték hivatalukat is a problémájukkal, és az első
beszélgetés alkalmával széles körű tájékoztatást kaptak arról, hogy az Önkormányzatnak milyen lehetőségei vannak az általuk felvetett probléma megoldására. Tájékoztatást nyújtott arról, hogy jelenleg az óvodában a panaszosok gyermeke az egyetlen, akinél a szakorvos lisztérzékenységet állapított meg. A válaszban kifejtettek szerint az elmúlt években az azonos betegséggel küszködő gyermekek szülei, együttműködve az óvodával és az Önkormányzattal, megoldást találtak problémáikra. Mindez úgy történt, hogy maguk a szülők biztosították a gyermekek étkeztetését, az önkormányzat pedig segély formájában kifizette részükre az intézményi normát, természetesen térítési díjat nem fizettek.

Ezt a lehetőséget felajánlották a panaszos szülőknek is, de ők első körben ettől az eljárástól  elhatárolódtak, kategorikusan kijelentették, hogy a jogszabályban foglaltak szerint az Önkormányzatnak kell megoldást találni a problémájukra.

A terhekre tekintet nélkül az étkezést biztosítani kell!

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 21/A. §-a szerint, ha a szülő, törvényes képviselő eltérően nem rendelkezik, az intézményi gyermekétkeztetés keretében a nem bentlakásos intézményben a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon az óvodában és a nem bentlakásos
nevelési-oktatási intézményben a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést kell biztosítani.

A Gyvt. 21/A. § (3) bekezdése egyértelműsíti, hogy a települési önkormányzat biztosítja a gyermekétkeztetést

• az általa fenntartott bölcsődében,
• mini bölcsődében és
• óvodában, továbbá
• a közigazgatási területén a tankerületi központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben.

A Gyvt. 151. § (2f) bekezdése kiemeli, hogy ha az említett gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, úgy az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg.
Mindebből következik, hogy az ügyben érintett esetben a helyi önkormányzat a közétkeztetési feladat egyértelmű címzettje.

A cikk teljes terjedelmében az Óvodai Jogfutár 2019. júniusi számában olvasható.