A különleges bánásmódú gyermekek fejlesztésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok
A különleges bánásmódú gyermekek fejlesztésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok
Az óvodapedagógusi pálya választásakor kevesen gondolnak arra, hogy a mindennapok része lesz a dokumentációk vezetése, tervek készítése és a folyamatos adminisztrációs feladatok. A legtöbben a gyerekekkel való közvetlen foglalkozás, a fejlődésük támogatása és a velük megélt élmények miatt köteleződnek el ezen a területen. Mégis, a különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése elképzelhetetlen tudatosan vezetett adminisztráció nélkül.
Az ÓvodaVezetési Ismeretek júniusi kötetében megjelenő, A különleges bánásmódú gyermekek fejlesztésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok című írásunkban megnézzük, milyen adminisztrációs terhek „sújtják” a különleges bánásmódú gyermekekkel foglalkozó szakembereket, és ezáltal tulajdonképpen azt is végigvesszük, milyen dokumentumokról kell rendelkezni a nevelési-oktatási intézmény iratkezelési szabályzatában, melyeket az irattári tervbe is be kell tervezni!
Az alábbiakban részletet közlünk A különleges bánásmódú gyermekek fejlesztésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok című írásunkból.
A fejlesztés dokumentálása
1. Egyéni fejlesztési terv
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. tv. (a továbbiakban: Púétv.) 67. § (1) bekezdése szerint a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése-oktatása:
- óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése,
- iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése,
- SNI gyermek esetén a fentiek az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével valósulnak meg.
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 51. fejezete határozza meg a fejlesztési feladatokat és azok dokumentálását. Eszerint a nevelési-oktatási intézmény az együttnevelést segítő pedagógus közreműködésével az SNI gyermek fejlesztéséhez, valamint a fejlesztőpedagógus közreműködésével a BTMN gyermek fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít.[1] A felelős tehát az óvoda:
Az egyéni fejlesztési terv a gyógypedagógiai folyamat olyan speciális tervezési dokumentuma, amely segíti az egyéni képességstruktúrához és szükségletekhez igazított, egyénre szabott fejlesztést. Jellemzője, hogy kizárólag egy adott gyermek fejlesztéséhez készül, annak egyéni sajátosságaihoz igazított, más gyermekre nem alkalmazható. Az egyéni fejlesztési tervet tehát gyermekenként készíti el a szakember.
Az egyéni fejlesztési terv az intézmény által felvállalt fejlesztés biztosításának ütemterve, mely személyre szólóan, az adott feladatellátást igénylő gyermekre vonatkoztatva kerül kidolgozásra.
Az egyéni fejlesztési terv készítése folyamatmunka. Kiindulópontként a 3 hónap időtartamra történő tervezés az optimális. Időbeli hatálya: 3 hónap (negyedév), 6 hónap (félév), 9 hónap (egy tanévre szóló) időtartamú egyaránt lehet. A fejlesztés folyamatában a gyermek fejlődési ütemének figyelembevételével a tervezés folyamata többnyire módosul, az egyéni igényekhez igazodik. Szükség esetén rövidebb, illetve hosszabb tervezési egységet választhatunk.
Az egyéni fejlesztési tervet a szakember indokolt esetben változtathatja, módosíthatja.
Az egyéni fejlesztési terv céljai:
- Általa jön létre a foglalkozások rendszeressége, folyamatossága, a fejlődés.
- A gyermek fejlesztését végző különböző szakemberek összehangolt tevékenysége (logopédus, pszichológus stb.).
- A gyermekkel foglalkozó más pedagógussal való együttműködés, hiszen a pedagógus a csoportban való neveléssel párhuzamosan, differenciáltan végzi a gyermek fejlesztését is.
- Segíti a pedagógus felkészülését, könnyebbé teszi a differenciált feladatok válogatását.
- A gyermek képességeihez igazíthatja az ismeret mennyiségét és a feldolgozás nehézségi szintjét.
- Általa a munka tervezhető, tudatos, mérhető lesz.
- Alapot nyújt az egyéni megsegítésnek és a differenciálás megszervezésének.
- Támpontot ad, ez alapján tudunk meghatározni újabb fejlesztési irányokat.
Az egyéni fejlesztési terv általános felépítése lehet:[2]
- A gyermek neve, csoportja
- A sajátos nevelési igény típusa – súlyossági foka
- Anamnézisből a feltétlenül szükséges adatok
- Szakértői bizottság szakvéleményében foglalt státusz, diagnózis, fejlesztési javaslatok
- A fejlesztést végző szakember saját megfigyelésein, felmérésein alapuló egyéb megjegyzése
- Szakemberek megfigyelésein, felmérésein alapuló vélemények összegzése
- A fejlesztés célkitűzései (elsődleges, általános, részletezett)
- A fejlesztés területei (ezen belül területenként: cél meghatározása, feladatokra bontás, alkalmazott módszerek, eljárások és eszközök)
- A fejlesztés értékelésének szempontjai, a visszacsatolás módja
- A hatások és változások megállapításának módja, gyakorisága, dokumentálása
- Az értékelés eredményeinek hasznosítása a motivációban, további fejlesztésben
- A fejlesztés megvalósulásának keretei, gyakorisága, időtartama
- A foglalkozásokon alkalmazott módszerek, eszközök, eljárások
- Kiegészítő egyéb szolgáltatások jelzése (pl. logopédia, gyógytestnevelés, mozgásterápia stb.), gyakorisága, az ellátás formája
Tipp:
Az egyéni fejlesztési terv elkészítését a Raabe Klett Kiadó segíti:
Egyéni fejlesztési tervet fejlesztő nevelés-oktatásban[3] és korai fejlesztésben[4] is kell készíteni. A kötelező óvodai nevelés korai fejlesztésben és gondozásban is teljesíthető.[5]
Tájékoztatás a fejlesztési tervről és a gyermek fejlődéséről
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet szerint az óvoda az együttnevelést segítő pedagógus közreműködésével az SNI gyermek fejlesztéséhez, valamint a fejlesztőpedagógus közreműködésével a BTMN gyermek fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és évente legalább két alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét.[6] Vagyis értékeli is a folyamatot.
A szöveges értékelést azon szempontok alapján kell elvégezni, amelyeket a fejlesztő szakember fontosnak tart a fejlődés jellemzése szempontjából. A szöveges értékelés tartalmazza a gyermek erősségeit, az elért fejlődést, illetve azokat a területeket, amelyek továbbra is intenzívebb fejlesztést igényelnek.
Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról és a fejlesztés eredményéről a szülőt tájékoztatni kell. A tájékoztatás megtörténtét tudni kell bizonyítani, ezért érdemes erről hivatalos feljegyzést készíteni, ha szóban, telefonon vagy online történt.[7] A szöveges értékelés egy példányát át is lehet adni a szülőnek, egy további példányát pedig betenni a gyermek aktájába/portfóliójába.
A legtöbb esetben a szülő a Kréta rendszeren keresztül kap tájékoztatást, például úgy, hogy rálát a gyermek fejlődéséről szóló almenüpontra, vagy üzenet formájában kap értesítést.[8] Ha az oviKrétán keresztül készítették el az óvodapedagógusok a tájékoztatót, és a szülők számára is láthatóvá tették, akkor is érdemes személyes fogadóóra keretében szóban is átbeszélni a gyermek fejlődését, fejlesztési terveit.
Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről tájékoztatni érdemes a gyermek nevelésében érintett szakembereket is. Van olyan óvoda, ahol az SNI és a BTMN gyermekekkel kapcsolatban a fejlesztőpedagógus, logopédus, gyógypedagógus, óvodapszichológus a fejlesztéseket a gyermek oviKRÉTA oldalán a „Gyermek fejlődésének nyomon követése” menüpontban vezetik. Az egyéni fejlesztési tervet szintén a gyermek oldalán az „Egyéb csatolt iratok” menüpontba töltik fel. Ez azért jó megoldás, mert a gyermekkel foglalkozó szakemberek látják egymást bejegyzéseit, és ez könnyebbé teszi az együtt gondolkodást, az együtt dolgozást.
oviKRÉTA felületen: Gyermekek menün belül „Gyermek fejlődésének nyomon követése”: A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát.
Ebben a részben látható a gyermekhez hozzáadott és az automatikusan generált bejegyzések listája. Információt kapunk a rögzített esemény időpontjáról, nevéről, típusáról. További szerkesztésre, irat csatolására, törlésre aikonok segítségével van lehetőség
A gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének mutatóit szempontok szerint tudja értékelni, hogy az életkorának megfelelően hogyan fejlődik, eléri-e az iskolakészültség kritériumait.
Életkortól függően készíthet értékelést a pedagógus a gyermek fejlődéséről a gombbal.
Az oviKRÉTÁ-n történő értékelés készítésének folyamatáról bővebben a „Gyermek fejlődésének nyomon követése oldalon található részletes leírás”: https://tudasbazis.ekreta.hu/pages/viewpage.action?pageId=123843840
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 93/A. §-a szerint a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát.
A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza
- a) a gyermek anamnézisét,
- b) a gyermek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének mutatóit,
- c) a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt,
- d) amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait,
- e) a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait,
- f) a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.
Az egyéni fejlődési lapot egyelőre papír alapon kell vezetni, mert sajnos ilyen jellegű speciális almenü-lehetőség egyelőre nincs az oviKrétában, és onnan ki sem lehet nyerni ilyen nyomtatványt generált adatokkal. Jóllehet a beszkennelt egyéni fejlődési lapot fel lehet tölteni a felületre, de nem lehet ott vezetni.
Tipp: Érdemes lenne ezt jelezni a Kréta fejlesztőinek a megadott csatornákon. A „gépek”, programok, szoftverek legyenek miértünk, és nem mi őértük.
2. Egyéni fejlődési lap
Az, hogy egy különleges bánásmódú gyermek számára mennyi fejlesztő órát tartottak, miként zajlott a fejlesztése, melyek lettek a fejlesztés eredményei, nyomon követendő. A nevelési-oktatási intézmény az SNI gyermek egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásait, illetve a BTMN gyermek, tanuló fejlesztését végző intézmény a gyermek fejlesztőpedagógiai ellátását központilag kiadott egyéni fejlődési lapon vagy helyben szokásos módon dokumentálja.[9]
Mivel a jogalkotó megengedi a helyben szokásos módon történő dokumentálást, emiatt változhat magának a dokumentumnak az elnevezése intézményenként, például több helyen habilitációs/rehabilitációs naplónak hívják.
Nyomtatványboltokban még kaphatóak az alábbi hivatalos papíralapú nyomtatványok:
- TÜ. 356. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátás egyéni fejlődési lap (Pátria Nyomda) – külív. A külív tartalmazza a fejlesztés óraszámát.
- TÜ. 357. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátás egyéni fejlődési lap – betétív. A betétíven jelöli a fejlesztő szakember a foglalkozások sorszámát, illetve az órák részletes tartalmát. Amennyiben a gyermeket több szakember fejleszti, külön-külön Betétívet kell használniuk. Csoportos foglalkozás esetén a Betétívnek iktatószámot célszerű adni, a csoport tagjainak Külívében adott tanévhez így bejegyezhető: Fejlesztés a …. ikt. sz. Betétíven (több Külív, egy vezetett Betétív).
Kitöltendő a fejlesztés tartalma: amit a foglalkozáson fő fejlesztési célként határozunk meg, például vizuális és auditív figyelem és emlékezet fejlesztése, gondolkodási műveletek fejlesztése, tevékenységi kör bővítése, nyelvhasználat, helyesírási készség fejlesztése stb. A foglalkozás módszereit, eszközeit nehéz a rendelkezésre álló helyre beírni. Ez akkor releváns, ha kifejezetten az eszközhasználat, segédeszköz tanítása cél (ceruzafogás, egyensúlyfejlesztés tölcsérhintával stb.).
Fejlesztés megkezdésekor javasolt a kapcsolatfelvétel rögzítése: a gyermek megfigyelése a csoportban, pedagógiai diagnosztikus mérések, ha szükségesek (akár több foglalkozáson keresztül).
A Megjegyzés rovatba írjuk a szakember vagy a gyermek távollétét, a nevelés nélküli munkanap miatt elmaradt foglalkozást, illetve minden fontos, a habilitációs foglalkozást érintő bejegyzést.[10]
Az oviKRÉTA elektronikus felülete – véleményem szerint – még nem alkalmas minden aspektus dokumentálására. Van olyan óvoda, ahol az utazó gyógypedagógusok a saját elektronikus rendszerükben rögzítik az egyéni fejlődési lapot, ezt azonban a gyermekkel foglalkozó többi szakember nem látja. Ebben az esetben érdemes kialakítani a személyes konzultációt a gyermekkel foglalkozó többi szakemberrel, hogy ne vesszen el a fejlesztés fókusza.
Véleményem szerint mindenképpen kell egy helyi döntés az intézményvezető részéről, hogy miként történik helyben a fejlesztő órák dokumentálása, hiszen a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 139. § (2) bekezdése előírja, hogy valamilyen adminisztrálásnak lennie kell.
Figyelem!
Az egyéni fejlődési lap vezetése nem helyettesíti az egyéni fejlesztési tervet. Az egyéni fejlődési lap egy tanügyigazgatási dokumentum, mely az elvégzett munka dokumentálására szolgál. Az egyéni fejlesztési terv pedig egy tervdokumentum a jövőre vonatkozóan.
3. A folyamatos figyelemmel kísérés dokumentálása
Amennyiben a gyermeknél a szakbizottsági vizsgálata során kialakított elsődleges képességbecslés alapján valószínűsíthető az enyhe értelmi fogyatékosság, a gyermeknek folyamatos figyelemmel kísérésre van szüksége. Ezalatt a gyermek az óvodában a többi gyermekkel együtt vesz részt a nevelés-oktatásban. A folyamatos figyelemmel kísérés a pedagógiai, illetve a pszichológiai vizsgálatot követő hónapban indul, és ha az adott nevelési év végéig még legalább hét hónap hátravan, akkor az év végéig, ha kevesebb mint hét hónap van hátra, a vizsgálatot követő nevelési év feléig tart. A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetén a szakértői bizottság meghatározza a megfigyelésben közreműködő pedagógus feladatait.
Ha a szakértői eljárásban szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő vesz részt, a szakértő részt vehet a megfigyelésen, illetve a szülővel történő egyeztetésen.
A folyamatos figyelemmel kísérés tényéről a vizsgálatvezető (az időtartam, a vizsgálatvezető gyógypedagógus megjelölésével, elérhetősége megadásával, a megfigyelés módszerének ismertetésével) a szülőt tájékoztatja, a szülőt és az érintett intézményt írásban értesíti, az utóbbival elvégzi a szükséges egyeztetést.
A gyermek folyamatos figyelemmel kísérése a gyermeket nevelő intézményben történik előzetesen egyeztetett időpontban. A vizsgálatvezető tájékoztatja az intézmény (fő)igazgatóját, majd az érintett pedagógusokat a jogi és szakmai szabályokról, a pedagógiai teendőkről.
A szakértői bizottság képviselője legalább két alkalommal megjelenik, majd a folyamatos figyelemmel kísérés végén elkészíti a szakértői véleményét.
Első alkalommal a bizottságvezető által megbízott munkatárs megfigyeli a gyermeket az óvodai környezetben, egyezteti a megfigyelést segítő, a pedagógus feladatait rögzítő megfigyelési szempontsort, elkészíti az első megfigyelés tapasztalatait rögzítő feljegyzést. A megfigyelési szempontsor meghatározza a gyermek nevelésével kapcsolatos teendőket, valamint a megfigyelésben közreműködő pedagógus feladatait.
A megbízott szakbizottsági munkatárs a második és a harmadik látogatás során megfigyeli a gyermeket az óvodai környezetben, és konzultál a megfigyelésben közreműködő pedagógussal. Áttekinti a köztes időben készült értékelést.
A megfigyelési szakaszt követően a pedagógus részletes értékelést készít. Ezt és a megbízott munkatárs tapasztalatait a szakbizottsági csoport elemzi. A vizsgálatvezető átadja az értékelést a bizottságvezetőnek, és kezdeményezi a gyermek vizsgálatra történő behívását.
A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus – a szakértői bizottság útmutatása szerint – a gyermek fejlődéséről rendszeresen, de legalább kéthavonta részletes értékelést készít. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői bizottságnak.
Vagyis azoknál a kisgyermekeknél, akiknél az enyhe értelmi fogyatékosság gyanúja fennáll, és a vele napi kapcsolatban lévő pedagógus folyamatos figyelemmel kísérést végez, minimum háromfajta dokumentum keletkezik:
- minimum kéthavonta részletes értékelés,
- havi egyszeri, szülőknek szóló tájékoztatás (e-mail, vagy feljegyzés a szóban történő tájékoztatásról),
- a gyermek részletes értékelése a folyamatos figyelemmel kísérés végén.
Mit tartalmazzon az értékelés? A formája nincs szabályozva. Célszerű az egyéni fejlesztési tervvel kapcsolatos gyermekfejlődésről szóló szülői tájékoztatás mintájára elkészíteni. Mindenképp tartalmazza, hogy azokon a fejlesztési területeken hol tart a gyermek, amiket a szakbizottság folyamatosan figyelemmel kísér.[11]
A továbbiakat az ÓvodaVezetési Ismeretek júniusi kötetében megjelenő, A különleges bánásmódú gyermekek fejlesztésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok című írásunkban olvashatja.
[1] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 139. § (1) bekezdés
[2] Forrás: Gyógypedagógiai gyakorlat kézikönyve: http://www.jgypk.hu/mentor_halo/tananyag/Gygypedaggiai_gyakorlatok_kziknyve/
[3] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 140. §: Az a gyermek kezdheti meg fejlesztő nevelés-oktatásban a tankötelezettségét, aki hatodik életévét augusztus 31. napjáig betölti. A szülő kérelmére az a gyermek is megkezdheti, aki a hatodik életévét az év december 31. napjáig betölti. A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelés-oktatás fejlesztési területeinek tartama tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg.
[4] A korai fejlesztés és gondozás feladatait a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a gyermeket ellátó fejlesztő szakemberek által kidolgozott egyéni fejlesztési tervben foglaltak szerint kell végezni. A fejlesztési tervet a szülővel ismertetni kell. A fejlesztési tervet legalább 2, legfeljebb 12 hónapra kell elkészíteni, időtartamát a fejlesztést ellátó szakember határozza meg a gyermek életkorának, diagnózisának függvényében. A tervnek tartalmaznia kell – a gyermek állapotától függően – a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai fejlesztés, a tanácsadás, a kognitív, a szociális, a kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás feladatait. [15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet 5. § (1) bekezdés]
[5] Köznev. tv. 8. § (4) bekezdés, 18. § (2) bekezdés a) pont
[6] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 139. § (1) bekezdés
[7] dr. Kulik-Fekete Zsuzsannával társszerzőként: Hogyan írjunk jó feljegyzést? In: JAK/MUK Raabe Klett Kiadó, Budapest, 2021. április. H 15
[8] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 84. §. (7) Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak telefonon, elektronikus levélben vagy a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Telefonon vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. Köznev. tv. 4. § 32a. pont.
[9] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 139. § (2) bekezdés
[10] A sajátos nevelési igény, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megjelenése az intézményi dokumentumokban: https://gyp.hu/pdf/jogszabalyok/SNI,%20BTMN%20MEGJELENÉSE%20AZ%20INTÉZMÉNYI%20DOKUMENTUMOKBAN.pdf
[11] 15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet 21. §
