A gyermekek elhelyezése a szünetek időszakában

Kinek a feladata a gyermekekről való személyes
gondoskodás a tanév szüneteiben?

 

A tanulók felügyeletének ellátását szabályozó jogszabályi rendelkezések

(a teljesség igénye nélkül)

• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.)
• 20/2012. EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (EMMI-rendelet)
• 12/2016. (VI. 27.) EMMI-rendelet a 2016/2017. tanév rendjéről (Tanév rendje)
• 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013 (VIII. 30.) Korm. rendelet (Vhr.)
• 1993. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.)

 

Hétvégi tanítás nélküli pihenőnapok

Törvény értelmében az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. [Nkt. 30. § (1)]

Alapos indokkal, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele – egy vagy több összefüggő tanítási szünetként – a tanítási félév során biztosítható. [Nkt. 30. § (2)]

Nyári iskolai szünet

Az iskolában a tanítási év utolsó napját követően legalább hatvan – szakképző iskolában legalább harminc – összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. [Nkt. 30. § (1)]

A nyári tanítási szünet a pedagógusok és más iskolai alkalmazottak számára tanítás nélküli munkanap, amelyen szabadság kiadható, de munkavégzés is elrendelhető.

Őszi, téli, tavaszi tanítási szünet

A tanulónak – a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani. [Nkt. 30. § (4)]

A tanítási évben – a tanítási napokon felül – a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában hat, a szakgimnáziumban hét munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.

[Tanév rendje 5. §]

 

Az őszi, téli, tavaszi és a nyári iskolai szünet a közalkalmazottak (pedagógusok) és más iskolai alkalmazott számára tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető. [Vhr. 30. § (3)] 

Meg kell jegyezni, hogy amennyiben nincs elrendelt feladat, akkor a pedagógus szabadságon van, vagyis ki kell adni a szabadságát.

 

Rendkívüli szünet 

[Nkt. 30. § (5)]

 

Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges,

        a) az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető a fenntartó és a köznevelési feladatot ellátó hatóság egyidejű értesítése mellett,

        b) a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a fenntartó és a köznevelési feladatot ellátó hatóság egyidejű értesítése mellett,

        c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a köznevelési feladatokat ellátó hatóság vezetője az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el.

 

A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. [Nkt. 30. § (3)]

Egyértelmű, hogy ebben az esetben is biztosítani kell a tanulók felügyeletét és étkeztetését.

[Tanév rendje 2. § (4)]

 

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény csoportszobáiban és tantermeiben a műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő nevelési, oktatási napon nem éri el a  húsz Celsius-fokot, az intézményvezető a fenntartó és a működtető egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, és a rendkívüli szünet elrendeléséről tájékoztatja a szülőket.

A rendkívüli szünet időtartama alatt az intézmény fenntartója saját fenntartásában működő másik intézményben köteles gondoskodni

         a) a szülők kérésére a gyermekek, tanulók felügyeletéről és étkeztetésük megszervezéséről,

         b) a záróvizsgák és az adott tanévben már nem pótolható szakmai gyakorlat megtartásáról. [20/2012. EMMI-rendelet 13/A § (2–3)]

 

A tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyagnak a következő tanítási évben történő feldolgozásáról.

 

Tanítás nélküli munkanap

 

Újdonság!

14/2017. (VI. 14.) EMMI rendelet a 2017/2018. tanév rendjéről

5. §. A tanítási évben – a tanítási napokon felül – a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában hat, a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában hét, a szakgimnáziumban nyolc munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni, egy tanítás nélküli munkanap kizárólag pályaorientációs célra használható fel.

 

A tanulók felügyelete az évközi szünetek munkanapjai alatt

Az őszi, téli, tavaszi és a rendkívüli szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, továbbá a tanítás nélküli munkanapokon az iskolának – szükség esetén – gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat. [Tanév rendje 5. § (6)]

A felügyelet azt jelenti, hogy a tanítási szünetek munkanapjain az iskolát nyitva kell tartani, és gondoskodni kell a tanulók testi épségének megóvásáról, neveléséről, foglalkoztatásáról és étkezésének megszervezéséről.

 

Figyelem! A felügyeletet és az étkeztetést igényelni kell, ha a munkavállaló szülőnek nincs elég szabadsága, hogy otthon maradjon kiskorú gyermekével a szünetek idejére, és nem tudja megoldani a tanuló felügyeletét és étkeztetését.

 

Tanulók pedagógiai célú foglalkoztatása, felzárkóztatása nyári szünetben (kérni kell)

A tanítási év lezárását követően az iskola – amennyiben az iskola fenntartója azzal egyetért, és az ahhoz szükséges feltételeket biztosítja – a tanulói részére pedagógiai célú foglalkozásokat szervezhet, amelyeken a részvételt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelmében kezdeményezheti. [Tanév rendje 2. § (5)]

 

Évente 250–300 000 tanuló tanulót utasítanak javítóvizsgára év végén. Álláspontunk szerint az iskola kötelessége, hogy a nyári szünetben felkészítse az nevelőtestület által javítóvizsgára utasított, megbuktatott tanulókat.

 

A gyermek napközbeni ellátása a gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) szerint

A gyermekek napközbeni ellátásaként az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük – ideértve a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás folyósítása melletti munkavégzést is –, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, nappali rendszerű iskolai oktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő, törvényes képviselő munkarendjéhez igazodik. Gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére jogosult az átmeneti gondozásban és az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek is.

[Gyvt. 41. § (1)]

 

Az (1) bekezdés szerinti egyéb ok miatt a gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani,

        a) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,

        b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel,

        c) akinek a szülője, törvényes képviselője szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni.

[Gyvt. 41. § (2)]

 

(3) A gyermekek napközbeni ellátásának formái – a gyermekek életkorának megfelelően –

a) a bölcsődei ellátás,

b) a napközbeni gyermekfelügyelet, és

c) az alternatív napközbeni ellátás.

[Gyvt. 41. § (3)]

 

Az önkormányzatok által biztosított napközbeni ellátás 2013 óta már nem ingyenes szolgáltatás.

 

Törvény értelmében gyermekek napközbeni ellátásáért és a gyermek étkeztetéséért térítési díjat kell fizetni.

Az óvodákat fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot, amelyben meghatározza a fizetendő térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének eseteit, módjait.

A rendelet megtekinthető az önkormányzatok honlapján. Nézzék meg a helyi térítési díjakat!

A gyermekek napközbeni ellátása esetén a térítési díj megállapításánál család egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni. A személyi térítési díj összege igénybevevőnként nem haladhatja meg a család egy főre eső jövedelemének 20%-át. A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni.

A személyi térítési díj összege önkormányzati intézmény esetén rendeletében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi viszonyai ezt indokolttá teszik.

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermek napközbeni ellátásának igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő (szülő) kérelmére történik. [Gyvt. 31. § (1)]

 

A gyermek napközbeni ellátása az óvodában

Az óvodai nevelés finanszírozott időkerete (heti 61 óra) magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokra, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét. [Nkt. 8. (3)]

Az óvoda egész évben nyitva tartó köznevelési intézmény. Az óvodában nincs őszi, téli, tavaszi, sem nyári szünet.

 

A teljes írás a Joggyakorlat a közoktatásban című kiadványunk 2017. októberi számában jelent meg.