Termék Kategóriák
0 termék - Ft

A gyakornoki rendszer (mint a pályaszocializációt segítő tényező)

Szabó Leventéné bölcsődevezető, mentor-vezetőtanár írásából közlünk részletet:

Írásommal összefoglalót szeretnék adni a bölcsődevezetőknek és bölcsődei dolgozóknak a gyakornoki rendszerrel összefüggő feladatokról, jelenlegi előírásokról, lehetőségekről, továbbá bemutatom a Somogy megyében dolgozó kisgyermeknevelők körében végzett – tanulmányaikról, gyakorlati és gyakornoki idejükről szóló, illetve pályaszocializációjukat érintő kérdéskörökből álló – kutatásom eredményeit. Ezzel is szeretnék alternatívákat ajánlani a pályakezdő kisgyermeknevelők pályán való megtartásához, szakmai fejlődésük minőségi növeléséhez, a megfelelő gyakorlati helyek kialakításához, jó gyakorlatok bevezetéséhez.

A jelenleg Magyarországon a bölcsődékben dolgozó szakemberek jó része jellemzően a bölcsődei rendszer átalakulásának kezdeti szakaszától, azaz az 1970-es évektől kezdődően kezdte meg pályafutását.

 

Az elmúlt 40 évben számos kutatás és elszánt elődeink munkássága következtében lefektették a bölcsődei ellátás alapelveit, és kidolgozták ennek módszertanát. A gondozás mellett előtérbe került a nevelés. A kisgyermeknevelői képzés is követte a változás folyamatát, megjelent az OKJ, FSZ 5.5, majd a FOSZK és BA képzés. A jogszabályi környezet is átalakult, változott a bölcsődék családokkal kapcsolatos funkciója.

 

Egyvalami azonban nem változott. Olyan emberek vonzódnak ehhez a szakmához, akiknek különleges elhivatottságuk van a kisgyermekekkel való foglalkozáshoz. Sok türelem, fizikai és mentális erő, kitartás szükséges ehhez, azonban amit odaadunk magunkból, visszakapjuk többszörösen egy mosoly, egy ölelés formájában, így naponta visszatöltődnek raktáraink.

 

A kisgyermeknevelői hivatás komoly szakértelmet kíván. Tovább nehezíti a bölcsődében folyó munkát számos tényező, például ha nem megfelelő a munkahelyi légkör, illetve a túlzottan óvó-védő attitűdű, engedékeny nevelési stílusban növekedő gyermekek ellátása is plusz időt, energiát, türelmet és szakmai felkészültséget igényel.

 

Mégis, hogy ki miért maradt ezen a pályán, képes-e megoldani a változásokból adódó feladatokat, minden kisgyermeknevelőnél változó. Településenként, vezetőnként szintén eltérőek a problémák, nehézségek vagy éppen a pozitív faktorok.

 

Cikkemmel szeretnék segítséget adni a bölcsődevezetőknek egy összefoglalással a gyakornoki rendszerrel összefüggő feladatokról, jelenlegi előírásokról, lehetőségekről, továbbá bemutatom a Somogy megyében dolgozó kisgyermeknevelők körében végzett – tanulmányaikról, gyakorlati és gyakornoki idejükről szóló, illetve pályaszocializációjukat érintő kérdéskörökből álló – kutatásom eredményeit. Ezzel is szeretnék alternatívákat ajánlani a pályakezdő kisgyermeknevelők pályán való megtartásához, szakmai fejlődésük minőségi növeléséhez, a megfelelő gyakorlati helyek kialakításához, jó gyakorlatok bevezetéséhez.

 

Gyakornoki rendszer fajtái, előírásai, tartalmi elemei

A bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelők a bölcsődei ellátás gyakorlati oldalát kizárólag a mindennapi munkájukban ismerhetik meg és sajátíthatják el. Ez lehetséges már a képzési időszak alatt, illetve a végzettség megszerzése után.

Három módon jelenik meg a bölcsődében a gyakorlati képzés, gyakornoki státusz:

  • Hallgató – középfokú vagy főiskolai BA alapképzésben részt vevő tanulók
  • Közalkalmazotti E besorolással rendelkező középfokú végzettségű pályakezdő kisgyermeknevelők
  • Pedagógus-életpályamodellben részt vevő főiskolai BA alapképesítéssel rendelkező pályakezdő kisgyermeknevelők

Hallgatók gyakorlati ideje, feladatai

A bölcsődében gyakorlati idejüket töltő hallgatók esetén a hallgatót kibocsátó intézményi előírások a mérvadóak. A középfokú és BA szintű alapképesítés tantárgyi minimumkövetelmény rendszere és a teljesítendő órák száma eltérő.

 

A gyakorlati idejük megkezdése előtt vagy a hallgatók keresik fel az intézményt, és egyeztetnek az intézményvezetővel a gyakorlat idejéről, vagy a hallgatót kibocsátó képzőhely gyakorlatvezetője egyezteti az intézményvezetővel a gyakorlat időpontját. Ezt követően nyilatkozik az intézmény a hallgatók befogadásáról, majd a képzőhelyek és az intézmény között együttműködési megállapodás köttetik. Az információk birtokában a bölcsődevezető beosztja a hallgatókat a csoportokba, és kijelöli a gyakorlatvezetőjüket.

 

A gyakorlatvezetők kiválasztásának fontos szempontja, hogy milyen szintű képzésre járnak a hallgatók. A BA hallgatók esetén BA végzettségű, középfokú képzésben részt vevő hallgatók esetében felső- vagy középfokú végzettségű kisgyermeknevelőt választ ki a bölcsődevezető. Amennyiben van rálehetőség, a gyakorlatvezetőknek tereptanári végzettsége legyen, és sokéves gyakorlattal rendelkeznek.

 

Közvetlenül a gyakorlatok megkezdése előtt a bölcsődevezető megbeszélést tart a tereptanárokkal, megismerteti velük a hallgatókat, gyakorlati idejüket és a gyakorlat tartalmát. Amennyiben egy hallgató az első monitorozó gyakorlatától kezdve a képzés befejezéséig egy intézményben tölti gyakorlatát, gyakorlatai során ugyanahhoz a tereptanárhoz kerül, ugyanabba a csoportba.

 

A gyakorlaton először igazolják a hallgatók egészségügyi alkalmasságuk érvényességét, részt vesznek tűz- és munkavédelmi oktatáson, majd az intézményvezető bemutatja az intézményt a hallgatóknak, ismerteti nagy vonalakban a bölcsődei életet, dokumentumokat, a szabályokat, szokásrendszert. A hallgatók a csoportokban ismerkednek a kisgyermeknevelői munkakörrel és feladatokkal. Első időszakban megfigyelnek, majd fokozatosan átveszik a munka egy részét a gyakorlatvezető által meghatározott mértékben és módon. Ez a képzésenként eltérő követelményrendszerhez igazodik.

 

A bölcsődevezető koordinálja és felügyeli a hallgatók gyakorlati idejét. Van olyan képzés, ahol a hallgatók az intézményben tesznek gyakorlati vizsgát, van, van ahol portfóliót kell írni, illetve kombináltan is sorkerülhet mindkettőre. A gyakorlat alatt terepnaplóban jegyzik a hallgatók a tanultakat, de ez nem minden képzésnél elvárás.

 

A gyakorlat alatt a hallgatók és a tereptanár feladatai minden bölcsődében eltérően alakultak ki.

 

Figyelem!
Általánosságban elmondható, hogy a következők szerint jár el a jó gyakorlóhely:

  • A hallgatók gyakorlatát a gyakorlatvezetők ütemezik.
  • Félidőben értékelés történik, amin részt vesz a hallgató, a gyakorlatvezető és a bölcsődevezető.
  • A hallgató bemutatja, miben fejlődött, mit tanult eddig, illetve önértékelést végez.
  • A mentor és az intézményvezető is elmondja a tapasztaltakról a véleményét, állásfoglalását.
  • Az értékelés végén összegzik, mi volt sikeres, mi az, amiben előrelépni, változtatni, erősödni kell.

 

 

A gyakorlat utolsó napján záró értékelés történik. Ezen szintén az előbbi három személy vesz részt. A hallgató a záró értékelés napja előtt bemutatja terepnaplóját, a mentor, ha kell, írásban, megteszi helyesbítő javaslatait. Ha a hallgató úgy dönt, nem változtat a javaslatok szerint, a gyakorlati hely szakemberei rögzítik tanácsaikat. Az utolsó napon történik a hallgató értékelése vagy vizsgája. Az értékelésen az előbbiekben felsorolt három személy és az intézményrendszer szaktanácsadója van jelen. A félidős értékeléshez hasonlóan, értékelik a gyakorlatot, a hallgató teljesítményét, aki kézhez kapja az írásos értékelést is.

 

A gyakorlati vizsga szintén nagyon eltérő. A gyakorlóhelyen történő vizsga esetén a hallgató tételt húz, és a megjelölt tevékenységből levizsgázik, majd a fentiek szerint megtörténik a gyakorlat értékelése. A vizsgaelnök az intézmény szaktanácsadója, az intézményvezető vizsgabizottsági tag.

 

OKJ-képzéseknél előfordul, hogy például munkaügyi központ vagy egyéb képzésszervezéssel foglalkozó cég indít tanfolyamot, bölcsődében végzik gyakorlatukat a hallgatók, itt vizsgáznak is. A vizsgáztatók azonban a Magyar Bölcsődék Egyesülete módszertani szervezet által kijelölt szakemberek.

 

Harmadik lehetőség, hogy a bölcsődei gyakorlatot valamelyik bölcsődében végzik a hallgatók, azonban a gyakorlati vizsgát egy másik bölcsődében teszik le.

Közalkalmazotti E besorolással rendelkező középfokú végzettségű pályakezdő kisgyermeknevelők gyakornoki ideje

Az E fizetési osztályba sorolt kisgyermeknevelő határozatlan időre szóló kinevezése esetén a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. A gyakornoki idő az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két év. Ha 1 évet meghaladó szakmai gyakorlati idővel rendelkezik, akkor a gyakornoki ideje 1 évre módosul. [A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. § (5)]

 

A próbaidő alatt a kisgyermeknevelő ismerkedik az intézménnyel, az írott és íratlan szabályokkal, munkakörével. Célszerű, ha ezalatt a bölcsődevezető a mentora, mert így közvetlen tapasztalatai lesznek a próbaidő alatt a gyakornokról, mivel a próbaidő alatt a munkaviszony indoklás nélkül megszüntethető. A gyakornoki idő alatt a próbaidő után szakmai segítőt jelöl ki a bölcsődevezető, aki figyelemmel kíséri a gyakornok tevékenységét, segíti a gyakornoki követelmények teljesítését, értékeli a gyakornok munkavégzését. A munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai segítő személyéről a munkába állás kezdetén, amikor kikötik a gyakornoki időt. [A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. § (9)]

 

A gyakornokkal szembeni szakmai követelmények biztosítják a munkakör ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítását. A gyakorlati idő alatt teljesítendő feladatokról és célokról ütemterv készül. A gyakorlat alatt gyakornoki naplót vezet a pályakezdő kisgyermeknevelő. Az első mentori év után a gyakornok, a mentor és a vezető értékelést végez.

 

A szakmai követelményekre figyelemmel a munkáltató gyakornoki szabályzatában állapítja meg a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségeket:

a) a szakmai követelmények részletes tartalmát,
b) a gyakornok és a szakmai segítő egyes kötelezettségeit,
c) a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit,
d) az értékelés részletes szabályait.

 

A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy állapítják meg, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen. [A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. § (14)]

 

A gyakornoki idő lejártának hónapjában a kisgyermeknevelőt minősítik. A minősítésben részt vehet az intézményi szaktanácsadó (ha van), a bölcsődevezető és a szakmai segítő. A minősítés lehet megfelelt vagy nem megfelelt. Ha a kisgyermeknevelő a nem megfelelt minősítést kapja, közalkalmazotti jogviszonya a minősítés eredményének ismertetését követő tizedik napon megszűnik. [A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. § (16)]

 

Pedagógus-életpályamodellben részt vevő BA alapképesítéssel rendelkező pályakezdő kisgyermeknevelők

A pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó kisgyermeknevelő munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező kisgyermeknevelőt Gyakornok fokozatba kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a kinevezésben, munkaszerződésben két év gyakornoki idő kikötése kötelező. (Vannak ettől eltérő esetek, melyeknél a jogszabály másképpen rendelkezik.)

 

A gyakornok minősítő vizsgát tesz, eddig tart a gyakornoki ideje. Ha a gyakornok minősítő vizsgája sikeres volt, őt a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a pedagógus minősítő vizsgája sikertelenül zárult.

 

A munkáltató a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor köteles írásban tájékoztatni a gyakornokot a minősítő vizsga esedékességének időpontjáról.

 

A kisgyermeknevelő minősítő vizsgája magában foglalja az intézményvezető által a gyakornoki szabályzatban a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörhöz igazodóan meghatározott, a munkakör ellátásának célkitűzéseit, tervezését magában foglaló helyi minősítési vagy gyakornoki követelmények teljesítését, valamint a hospitálási napló bemutatását és elemzését.

 

 

Az írás tovább folytatódik a Bölcsődevezetők kézikönyvében, amelyet IDE vagy a képre kattintva rendelhet meg:

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet