Bölcsődei integráció 2.

Így integrálunk mi 2. – avagy hogyan támogatja az inkluzív szemlélet a sikeres bölcsődei integrációt

Gyógypedagógus végzettségű bölcsődevezetőként elsősorban a bölcsődei integráció témájával, gyakorlatával, ezekkel összefüggő tapasztalatok megosztásával kapcsolatban keresnek fel, főként szakmai kérdésekben. Főként gyakorlati ötletekre, támogatásra, egymás tapasztalatainak megosztására lenne szükség a sajátos nevelési igényű, a korai fejlesztésben és gondozásban vagy éppen preventív ellátásban részesülő gyermekek és családjaik esetében. Célom, hogy írásommal arra a szemléletre hívjam fel a figyelmet, mely elengedhetetlen a sikeres integráló folyamatok elérésében.

Lehetőségek, kötelezettségek az intézményvezető, bölcsődevezetők, bölcsődevezető-helyettesek oldaláról

Az inkluzív szemlélettel működő intézményekben elengedhetetlen, hogy az új ötletekre nyitott, befogadó, rugalmas vezetők irányítsák az integrációs folyamatokat. Kerületünkben az intézményvezető sikeresen elérte a fenntartónál, hogy a segítőszakember-csapatunk folyamatosan bővüljön, így tudtuk létrehozni szakmai munkacsoportunkat.

Szintén a vezetők kompetenciája, hogy a költségvetés egy részét a folyamatos tárgyi, illetve személyi feltételek bővítésére fordítsák.

Kerületünkben a kötelező továbbképzések teljesítése mellett mind a fenntartó, mind az intézményvezető, mind a szaktanácsadó, mind a bölcsődevezetők támogatják a tanulási, továbbtanulási szándékot. A fentiekben felsorolt tanfolyami lehetőségekre megteremtik az anyagi hátteret.

Ahhoz, hogy a fent felsorolt tapasztalatok, jó gyakorlatok megvalósulhassanak, mindig kell egy kreatív, a megújulásra nyitott vezető. A bölcsődevezetők részéről fontos, hogy rugalmas, innovatív, kreatív, proaktív, nyitott, emberközpontú példamutatással, hozzáállással támogassák, irányítsák kollégáikat.

A spontán integráció jelei

Eredeti, gyógypedagógiai végzettségem miatt gyakran fordulnak hozzám vezető kollégáim is kérdésekkel, ezért összeállítottam számukra egy tájékoztató anyagot, mely segítheti őket az integrált ellátás hatékony működtetésében, felhívja figyelmüket azokra a jelekre, melyek a spontán integrációra utalhatnak.

Néhány ilyen szempont lehet a bölcsődelátogatások, szülővel történő beszélgetések, bölcsődei jelentkezések során:

• a jelentkezési laphoz csatolt védőnői véleményen rövid jellemzés, utalások a gyermek fejlődési szintjéről, születése körülményeiről
• izomtónus eloszlási zavarról (pl.: hipotón izomzat, feszessés, stb.) említés, esetleges, ezzel kapcsolatos korábbi kezelések, terápiák megemlítése (pl.: Dévény- módszer, TSMT terápia, Budai Gyermekkórházban fejlesztések, Bethesda KidSz korai fejlesztése, Pető Intézet fejlesztései stb.)
• abban az esetben is érdemes figyelni a gyermeket, ha már befejezték a terápiát
• ferde nyaktartásról említés, vagy egyéb méhen belüli károsodások felidézése
• szülés körüli problémák, nehézségek felmerülése beszélgetések, védőnői jelzések során (pl.: koraszülés, elhúzódó szülés, oxigénhiányos állapot, alacsony Apgar-érték, stb.)
• ha tudomásunk van SNI-s testvérről, akkor esetükben felmerülhet családi halmozódás, öröklés lehetősége (pl.: autizmus, megkésett beszédfejlődés)
• ha regulációs zavarok (pl.: alvási, altatási nehézségek, etetési, étkezési problémák, stb.) merültek fel a gyermeknél korábban, ezek kezelése, feloldása
• több nyelvű gyermekek esetében beszédfejlődés nyomon követése (esetükben a megkésettség egy bizonyos szintig elfogadható)
• a gyermekhez idegen nyelven, nem a saját anyanyelvén beszélő szülő olykor megakaszthatja a normál beszédfejlődés ütemét

Ez a lista természetesen csak néhány példát tartalmaz, melyeket saját tapasztalatból merítettem. Nem cél, hogy a bölcsődelátogatások, illetve szülői konzultációk során a bölcsődevezetők gyógypedagógiai megfigyeléseket végezzenek. Gondolatébresztőként érdemes kezelni őket.

Ismerkedés a családokkal

A bölcsődei jelentkezés időszakában sok bölcsődelátogatót fogadunk helyettesemmel, ezen alkalmak során szívesen látjuk a leendő bölcsődés gyermekeket is, hiszen már rövid idő is elég arra, hogy bizonyos benyomásokat szerezzünk a gyermekekről, ezzel preventíve is készülhetünk fogadásukra.

Tervezett integráció esetében mindig meghívom a családokat egy előzetes találkozóra, barátkozásra, hogy felkészülhessek a gyermek fogadására. Megtaláljam számára a megfelelő kisgyermeknevelőt, illetve bölcsődei csoportot.

Az elmúlt években többször adódott olyan helyzet, amikor olyan súlyosan, halmozottan sérült gyermekkel jelentkeztek bölcsődénkbe, akit a teljes integráció keretein belül nem tudtunk ellátni. Ezek a döntések mind emberileg, mind szakmailag mély nyomot hagytak bennünk. A tavalyi évben adódott egy lehetőség arra, hogy részlegesen integráló csoportot hozzunk létre, ahol a több területen érintett, súlyos fokban akadályozott gyermekeket is el tudjuk látni. Ezt a csoportot igyekeztem szakmai tudásommal, tapasztalataimmal támogatni. Helyileg nem a saját telephelyünkön, hanem egy másik kerületi bölcsődében hoztuk létre az új csoportot.

Bölcsődei integráció, óvodai integráció

A bölcsődei integráció fontos eleme a továbblépési lehetőség, hogy milyen óvoda fogadja a jövőben az addig teljes integráció keretein belül ellátott gyermekeket. A bölcsődei integrációból az óvodai integrációba történő átmenet segítése érdekében az óvodai jelentkezések előtt szervezünk a szülők számára olyan szülői fórumot, melynek keretében megismerhetik a jövőbeli óvodák integrációs és fejlesztési lehetőségeit. Van esélyük arra, hogy kérdezzenek az integrációért felelős vezető gyógypedagógustól. Ezt nemcsak sajátos nevelési igényű és korai fejlesztésben, gondozásban részesülő gyermekek szülei számára ajánljuk fel, hanem már a prevencióban ellátott gyermekek családjainak is, hogy előre láthassák, mi vár rájuk, ha gyermekük fejlődése mégsem a várt ütemben halad.

Tisztában vagyok azzal, hogy az általam bemutatott helyzetek, tapasztalatok nagyon ideális körülmények között valósultak meg. Gyógypedagógiai végzettségem szavatolja, hogy az intézményeinkben működő teljes, illetve részleges integrációra nagy hangsúlyt fektetünk, főként saját bölcsődénkben. Igyekszünk minden szereplő szempontjából minőségi, hatékony és hasznos napközbeni kisgyermekellátást biztosítani. Ehhez elengedhetetlen, hogy a bölcsődei módszertan elvei mentén végezzük munkánkat, miközben emberségünkkel és befogadó, elfogadó szemléletünkkel támogatjuk a hozzánk forduló családokat és nem utolsósorban a ránk bízott gyermekeket, legyenek ép fejlődési üteműek, sajátos nevelési igényűek vagy korai fejlesztésben, gondozásban részesülők.

Kisgyermeknevelő kollégáimmal beszélgetve körvonalazódott számomra, hogy a bölcsődei integrációt ellátó szakemberek közül sokan még most is egyedül érzik magukat a teljes, illetve spontán integráció során ellátott gyermekek nevelése, gondozása során. A közös továbbképzéseken többen osztották meg dilemmáikat azzal kapcsolatban, hogy nem kapnak sem tárgyi, sem személyi segítséget az érintett gyermekek ellátásával kapcsolatban. Nem érzik magukat alkalmasnak az egyes fejlődésbeli eltéréssel élő gyermekek nevelésében. Az általam képviselt bölcsődékben mind a tárgyi, mind a személyi feltételek biztosítottak a minőségi és szakmai napközbeni kisgyermekellátás tekintetében, azonban tudom, hogy ezek a feltételek nem mindenhol biztosítottak. Országszerte kevés intézményben olyan szerencsések, hogy a Pedagógiai Szakszolgálatok korai fejlesztésért felelős szakembereivel napi szinten találkozzanak, az érintett bölcsődék nem minden esetben tudnak saját gyógypedagógusokat felvenni.

 

Írta: Rácz-Szabó Viktória, megjelent a Bölcsődevezetők kézikönyve című sorozatban