A 2025/2026-os nevelési év feladatai, eseményei – december

A 2025/2026-os nevelési év feladatai, eseményei – december – Teendők, törvényi kötelezettségek, adminisztrációk – óvodavezetői szemmel

A nem jogász végzettségű pedagógusoknak igen nehéz eligazodniuk a jogszabályok sűrűjében. Cikkünkben ezért a köznevelést érintő jogszabályok legaktuálisabb, az óvodákat is érintő változásaira szeretnénk felhívni a figyelmet. 

Az ÓvodaVezetési Ismeretek decemberi kötetében megjelenő, A 2025/2026-os nevelési év feladatai, eseményei című írásunkban szakértő szerzőnk ezért a köznevelést érintő jogszabályok legaktuálisabb, az óvodákat is érintő változásaira szeretnénk felhívni a figyelmet. Az alábbiakban részletet közlünk A 2025/2026-os nevelési év feladatai, eseményei című írásunkból.

2025. december

Humánpolitikával kapcsolatos feladatok

A 2026. január elsejétől érvényes új bérek előkészítése (kiszámolása, a módosítások adminisztrálása) az alábbiak szerint:

• Akik munkájukat az óvodában köznevelési foglalkoztatottként végzik (a pedagógusvégzettségűek, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők, azaz a NOKS-osok), azokra a pedagógusok új életpályájáról szóló évi LII. törvény (Púétv.) lett az irányadó, a munkaviszonyban dolgozókra (a nevelő és oktató munkát segítők, a továbbiakban NOS-osok) viszont a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szabályai vonatkoznak.
• Óvodaigazgatói feladat a fentiek alapján a 2026. évre vonatkozó illetmény, illetve munkabér-módosításokat három változatban előkészíteni:
• a pedagógusvégzettségűek szerint,
• a NOKS-os, nem pedagógusvégzettségű köznevelési foglalkoztatottak szerint,
• az Mt. hatálya alá tartozó NOS-os munkaviszonyban dolgozók szerint.

A pedagógusvégzettség szerint

Ide értendő valamennyi pedagógus, illetve a NOKS-os köznevelési foglalkoztatottak közül azok, akiknek bármilyen pedagógusvégzettségük van, de nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak (pl.: pedagógiai asszisztens, óvodatitkár).

A 2026-os pedagógusbér-emelés mértéke a diplomás átlagbér emelkedésének mértékével lesz azonos, ennek pontos arányát, illetve összegét az év végén, a bérek éves alakulását figyelembe véve kell majd megállapítani.

A rendeletben meghatározták az egyes illetményelemek megállapításának sorrendjét is:

• az illetménysávon belül megállapított besorolási illetményre először a 2%-os emelést (amennyiben a munkaköre betöltéséhez előírt szakképzettséget mesterképzésben szerezte),
• majd a 2%-kal megemelt összegekre számított, a Púétv. 98. §. (5) bekezdése alapján járó 20%-os esélyteremtési illetményrészt kell megállapítani.

A feltételeknek való tényleges megfelelést minden esetben külön-külön kell megvizsgálni. A feltételek megléte esetén a gyakornokoknak is biztosítani kell a plusz százalékokat.

Pótlékok

A pótlékok közül 2024. január 1-jétől csupán a nemzetiségi, a gyógypedagógiai és a diabétesz ellátási pótlékok maradtak meg. A köznevelési intézményekben alkalmazott pedagógusok és nevelő-oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak részére járó tartós pótlékok és azok mértéke a Gyakornok fokozathoz tartozó mindenkori havi illetményösszeg százalékában:

Nemzetiségi pótlék

5%, 15%, 20%

401/2023. Korm. rend. (Púétv. vhr.) 90. §. (2) Nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, aki

1. a) nemzetiségi nyelvű óvodában állandó jelleggel nemzetiségi anyanyelven nevelő, oktató munkát végez, ha e tevékenységet – a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő figyelembevételével – a neveléssel-oktatással, foglalkozással lekötött munkaidejének

– kevesebb mint húsz százalékában, de legalább heti egy órában végzi, a pótlék alsó határával megegyező, 5%,

– legalább húsz százalékában, de kevesebb mint ötven százalékában végzi, a pótlék középértékének megfelelő, 15%,

– legalább ötven százalékában végzi, a pótlék felső határával megegyező mértékben, 20% vagy

1. b) óvodában siket vagy nagyothalló gyermekek nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a szakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács szakképzettséggel.

Gyógypedagógiai pótlék

2,5–5,0%

Gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus jogosult, aki sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését vagy fejlesztő nevelés-oktatását a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi; feltéve, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozik, vagy ha az általa felkészített gyermekek közül a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya a nevelési év első napján eléri a harminchárom százalékot.

Diabétesz ellátási pótlék

10%

2021. szeptember 1-jétől elvégzi az 1-es típusú diabétesszel rendelkező gyermekek vércukorszintjének mérését; szükség esetén, orvosi előírás alapján, a szülővel, más törvényes képviselővel a megadott kapcsolattartási módon egyeztetve, az előírt időközönként az inzulin beadását, diabétesz ellátási pótlékra jogosult.

(A cukorbeteg gyermekek ellátási kötelezettségéből fakadó óvodai feladatokról lásd jelen kötetünk írását: H 8.10 A diétás étkezés jogszabályváltozásai és joggyakorlata – a szerk.)

A továbbiakat az ÓvodaVezetési Ismeretek decemberi kötetében megjelenő, A 2025/2026-os nevelési év feladatai, eseményei című írásunkban olvashatja.

2026. január

Humánpolitikával kapcsolatos feladatok

Az éves szabadságok kiszámítása, a 2026. évi szabadságolási táblázat kiosztása dolgozónként.

Alap: alapszabadság + pótszabadság = éves szabadság, amely mindig az adott évre szól.

További előírások:

• A köznevelési foglalkoztatottak számára (pedagógusok és NOKS-osok) a Púétv. 90. § (3) bekezdése alapján az alapszabadság mértéke évi ötven munkanap, amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet.
• Az Mt. alá tartozó NOS-os munkatársak alapszabadsága évi húsz munkanap, mely kiegészül az életkor szerint járó pótszabadsággal.

A szabadságolási terv elkészítése, kiadása (már nem kötelező, csak ajánlott). 1. számú melléklet

Megjegyzés: A munkáltató a munkavállaló alapszabadságából maximum 15 napot visszavonhat az intézmény zavartalan működése érdekében, alapos indok esetén.

A pótszabadságok lehetnek munkaköralapúak, illetve szociális alapúak:

• Gyermek(ek) után járó pótszabadság (egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, három, illetve több gyermek után összesen hét munkanap, mely mindkét szülőt megilleti, amennyiben egy háztartásban élnek);
• Egészségkárosodás, fogyatékosság esetén járó pótszabadság (az érintettek öt nap pótszabadságra jogosultak);
• Szülői szabadság (a gyermek hároméves koráig negyvennégy munkanapra adható ki, de az érintett a szülői szabadság idején csak a távolléti díj 10%-ára jogosult);
• Apasági szabadság (az apa a gyermeke születését követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult);
• Unoka után járó pótszabadság [2024-től a Púétv. 90. § (6) bekezdése szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat is megilleti az ötnapos nagyszülői pótszabadság];
• Első házasok pótszabadsága (2024-től a közköznevelés foglalkoztatotti jogviszony esetén öt munkanap jár a dolgozónak);
• Gondozói pótszabadság (2023-tól évi öt nap gondozói szabadság jár azoknak a dolgozóknak, akiknek a velük együtt élő beteg társa, beteg hozzátartozója ápolásra szorul. Ezt az öt napot maximum 2 részletben vehetik ki a munkavállalók. A hozzátartozói ápolásra szorultságot orvosi igazolással kell a munkáltató felé igazolnia a munkavállalónak);
• Temetési szabadság (ez a szabadság rendkívüli szabadságnak számít, ami Magyarországon minden munkavállalónak jár. Akkor lehet kivenni, ha a dolgozó valamelyik közeli hozzátartozója meghal. Időtartama két nap, mely az alapszabadságon és a pótszabadságokon felül jár).

Közeli hozzátartozónak számít:

– a házastárs, bejegyzett élettárs,

– az egyenes ágbeli rokon (szülők, nagyszülők, testvér),

– az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek,

– az örökbe fogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő.

Gazdálkodással kapcsolatos feladatok

• Az aktuális minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése miatt az átsorolások elkészítése (2026. január 10-ig).
• Az ingyenesen étkező gyermekek szüleitől a Nyilatkozatok újbóli bekérése, a minimálbér változása miatt. Az összeghatár kiszámítása – a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér 130 százalékát.
• A 2025. gazdasági év (január 1-től december 31-ig) lezárása, szöveges beszámoló alátámasztásával.
• A 2026. évre szóló költségvetési törvény (Kvtv.) és a témával kapcsolatos, általában december végén megjelenő egyéb törvények, rendeletek (pl. az új Art.[1], az Szja tv.[2], az új Tbj.[3]) módosításainak, változásainak követése, az óvodára vonatkozó tartalmak megismerése.
• Az állami támogatás igénylése a 2026-os gazdasági évre:

Feladat az igénylés előkészítése az októberi statisztika alapján a könyvelő segítségével, majd az igénylés véglegesítése és a központilag kiadott 2026. évi igénylés elnevezésű űrlap továbbítása a Magyar Államkincstár felé, január 31-ig. E határidő elmulasztása jogvesztő.

Az adatlapokat az elektronikus ügyintézésre kötelezett fenntartó csak elektronikusan, cégkapun – egyéni vállalkozó fenntartó ügyfélkapun, nemzetiségi önkormányzatok hivatali kapun – keresztül lehet beküldeni a szuf.magyarorszag.hu oldalon keresztül az OKTI űrlap igénybevételével.

Elektronikus ügyintézésre kötelezett fenntartók esetében minden dokumentumot elektronikus hitelesítéssel kell ellátni.

• A 2026. évi óvodai költségvetés tervezése, az igények egyeztetése a helyi fenntartóval.
• A 2025. év lezárása után az adózáshoz szükséges dokumentumok, igazolások kiosztása, mely alapján ellenőrizhető a NAV adóbevallás-tervezete.
• A fenntartó által megszavazott és elfogadott új költségvetés feldolgozása (amennyiben erre az időre már elfogadták), felhasználásának időarányos ütemezése. Abban az esetben, ha nincs elfogadott költségvetése az intézménynek, akkor az ideiglenes költségvetés szabályai szerint kell eljárnia az óvodaigazgatónak.
• A költségvetési keretek időarányos felhasználásának nyomon követéséhez szükséges táblázatok elkészítése, aktualizálása (bér, dologi, beruházás, egyéb).
• Az új gazdasági év megnyitása, az intézmény saját költségvetési tételeinek, pénzügyi helyzetének áttekintése, értékelése; a fenntartó, a helyi önkormányzat költségvetése alapján a gazdasági vezetővel történő egyeztetés lebonyolítása.

Amennyiben a helyi önkormányzat még nem készült el, és nem szavazta meg a saját költségvetését, mely tartalmazza az óvoda költségvetését, addig az intézmény csak ideiglenes költségvetéssel működik, legkésőbb márciusig.

A nem önkormányzati, egyéb (egyházi, alapítványi stb.) fenntartású intézmények esetében az igénylés Határozatban történő jóváhagyása után.

• A különböző gazdasági szabályzatok frissítése, az esetleges törvényi változások miatt.
• A közzétételi lista költségvetési adatokat is tartalmaz, ezért a 2026. év elején át kell vezetni az új költségvetésben meghatározott adatokat, összegeket.
• Az éves irattározás és iktatás előkészítése, az előző év lezárása után az iktatókönyv megnyitása.

• A szabályzatok áttekintése, az esetleges új törvényi változások alapján módosítása, pl. GDPR szabályzata (módosítása szükséges az oviKréta miatt is), Munkavédelmi szabályzat.

A módosításokat nem feltétlenül az óvodaigazgatónak kell elkészítenie, kérhet külső segítséget is az adott téma szakértőjétől.

A továbbiakat az ÓvodaVezetési Ismeretek decemberi kötetében megjelenő, A 2025/2026-os nevelési év feladatai, eseményei című írásunkban olvashatja.

[1] Art. = 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

[2] Szja tv. = 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

[3] Új Tbj. = 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről