,

A jogszabályi változásból adódó vezetői feladatok

vezetői feladatok

A jogszabályi változásból adódó vezetői feladatok

Az alábbiakban részletet közlünk A jogszabályi változásból adódó vezetői feladatok című írásunkból.

Régen nem szembesült a pedagógustársadalom ennyi változással, mint napjainkban, és óvodavezető legyen a talpán, aki lépést tud tartani a napi teendőkkel. Egyszerre kell a jelenleg még érvényben lévő előírásokat alkalmazni, ismerni kell az átmeneti rendelkezéseket, egyúttal fel kell készülni a 2024. január elsejétől életbe lépő nagyszabású változásokra.

A kötelezettségeknek való megfeleléshez nyújt hatékony kapaszkodót ÓvodaVezetési Ismeretek októberi kötete, amelyben minden cikkünk az átalakulások valamely oldalát részletezi. Szakértő szerzőink sorra veszik a jogszabály-változásokat, valamint külön kiemelik azokat a lépéseket, amelyeket az óvodavezetőknek, illetve -pedagógusoknak, óvodai dolgozóknak haladéktalanul el kell végezniük.

A cikkben a korábbi jogviszony köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakulásával kapcsolatos rendelkezéseket értelmezzük az új törvényben szereplő előírások alapján, illetve bemutatjuk a 2024. január 15-éig szükséges munkáltatói intézkedéseket. Szóba kerül még a köznevelési foglalkoztatotti jutalom, az új életpályatörvény illetménymeghatározása, a minősítés helyzete, valamint a változások az intézményi dokumentumok tartalmi és eljárásrendjében.

Szükséges munkáltatói intézkedések 2024. január 15-éig

 

Figyelem!

A Púétv. 158. §-a alapján a munkáltatónak az érintettet 2024. január 15-ig a jogviszony átalakulásáról tájékoztatni kell kinevezési okmányát át kell adni, és meg kell állapítani illetményét.

  • Ha a munkakör elnevezése a Púétv. vhr. alapján változik, azt ezzel egyidejűleg meg kell állapítani.
  • A 2023. szeptember 15-ig átadott tájékoztatástól a munkáltató a kinevezésben csak az érintett javára térhet el.
  • A jogosultságok megállapításakor jogosító időként az átalakulás előtt közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni.

Nem alakul át a jogviszony, ha 2024. január 1-je előtt kötött megállapodás, illetve valamelyik fél a törvény hatálybalépése előtt közölt egyoldalú jognyilatkozata alapján a közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony a törvény hatálybalépését követően szűnik meg (közös megegyezés, felmentés, lemondás, felmondás).

Átmeneti rendelkezések a besoroláshoz és az illetmény megállapításához (Púétv. 159. §):

  • Az érintettet a december 31-éig elért fokozattal azonos fokozatba kell besorolni.
  • A havi illetmény, munkabér nem lehet kevesebb, mint az érintett 2023. december 31. napján érvényes
  • pótlékok nélküli illetményének, munkavállalók esetén alapbérének és
  • a köznevelési szakmai ágazati pótlékának együttes összege azzal, hogy annak az érintettnek, akinek a havi illetménye, munkabére a Púétv. átmeneti rendelkezései szerint lett megállapítva, az így megállapított illetménye szerinti összegnél nem lehet kevesebb.
  • A 2024. január 1-jén a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó személy havi illetményét és az az egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díját a munkáltatónak a Púétv. rendelkezéseinek figyelembevételével 2024. január 15-ig kell megállapítania.
  • Az új életpályatörvény szerint nem lesz már kategória, az megszűnik.
  • A fokozatok maradnak – Gyakornok, Ped. I., Ped. II., Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozat –, és az azokhoz tartozó alapilletmény is.
pedagógus illetmények

Az illetmények megállapítása

December 31-ig az új életpályatörvény átmeneti rendelkezése szerinti alapilletmények

  • Gyakornok: 400 000 Ft,
  • Ped. I.: 410 000 Ft,
  • Ped. II.: 430 000 Ft,
  • Mesterpedagógus: 520 000 Ft,
  • Kutatótanár: 640 000 Ft.

Akik jogosultak az esélyteremtési illetményrészre, azoknak ez az összeg 20%-kal magasabb lesz.

Akinek most ettől magasabb az illetménye (pedagógus ágazati pótlékkal együtt), annak az illetménye marad annyi, amennyi most van, egészen addig, amíg a teljesítményértékelés szerinti illetményeltérítés be nem lép.

Akinek most ennél kevesebb az illetménye, mint az új életpályatörvény átmeneti rendelkezéseiben meghatározott alapilletmény, annak november 1-től az új pedagógus-életpálya törvény átmeneti rendelkezése szerint kell meghatározni az illetményét (Gyakornok 400 000 Ft, Ped. I. 410 000 Ft, stb.) azzal, hogy július 1-ig visszamenőlegesen a jelenlegi (pedagógus ágazati pótlékkal együtt) és az új illetmény különbözetét is ki kell fizetni.

Kifizetési határidő december 10-e. A visszamenőleges kifizetés vonatkozik az esélyteremtési illetményrész és a jelenlegi nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék különbözetének kifizetésére is.

2024. január 1-jétől a Gyakornok illetménye már nem fix (december 31-ig fix. 400 000 Ft). A Kormány rendeletben határozza majd meg ezt az összeget, amely alacsonyabb nem lehet soha, vagyis csak emelkedhet.

A megbízási díjak (vezetők, csoportvezetők stb. esetében ezt az új törvény már nem pótléknak nevezi, hanem megbízási díjnak) számítási alapja a gyakornoki illetmény, vagyis ha a Gyakornok illetménye emelkedik, akkor a megbízási díjak összege is emelkedni fog.

A teljesítményértékelésnél a szempontok szerinti értékelés után módosulnak majd az illetmények (illetményeltérítés az illetménysávokon belül) – az Úéptv. alapján:

Púétv. 157. §. (10) Az Nkt. 65. § (1) bekezdésében meghatározott garantált illetmény (pótlékok nélküli illetmény, munkavállalók esetén alapbér) és az ágazati szakmai pótlék együttes összege nem lehet kevesebb

  1. a) Gyakornok esetén 400 000 forintnál,
  2. b) Pedagógus I. esetén 410 000 forintnál,
  3. c) Pedagógus II. esetén 430 000 forintnál,
  4. d) Mesterpedagógus esetén 520 000 forintnál,
  5. e) Kutatótanár esetén 640 000 forintnál.

Az így megállapított illetmény összege meghaladhatja az Nkt. 65. §-a szerinti garantált illetmény összegét.

A hatályba lépés időpontja

(11) A (10) bekezdést 2023. november 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a (10) bekezdés szerinti érintettel a kinevezési okmány módosítását vagy a munkaszerződés módosítását 2023. szeptember 15-ig közölni kell azzal, hogy a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintettnek, tehát az érintettek négyhavi illetménykülönbözetet kell megkapjanak egy összegben.

(12) A (10) bekezdés szerint megállapított illetmény alapján a 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetménykülönbözetet a munkáltató 2023. december 10-éig fizeti ki.

(13) Ha a pedagógus, dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár óvodában, iskolában, kollégiumban vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben, ápoló, rendszergazda, laboráns munkakörben foglalkoztatott

  1. a) a Kormány rendeletében meghatározott kedvezményezett településen vagy felzárkózó településen lévő köznevelési feladatellátási helyen dolgozik, vagy
  2. b) az a) pont hatálya alá nem tartozó településen dolgozik, és a feladatellátási helyen a hátrányos helyzetű gyermekek vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók külön vagy együttesen számított aránya eléri a tíz százalékot, és a pedagógus a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott képességkibontakoztató, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program keretébe tartozó feladatokat lát el, a Kjt. vagy az Mt. szerint járó – és a (10) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott összegig felemelt – illetményének (alapbérének) pótlék nélküli összege húsz százalékával (esélyteremtési illetményrésszel) emelt összegű illetmény illeti meg. Az így megállapított illetmény összege meghaladhatja az Nkt. 65. §-a szerinti garantált illetmény összegét. Ha a 158. § (1) bekezdés a) pontja szerinti érintett nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra is jogosult, akkor az esélyteremtési illetményrészt az illetményének (alapbérének) pótlék nélküli összege húsz százaléka és a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék különbözeteként kell megállapítani.

A vezetői feladatok és a pedagógus havi illetménye

Púétv. 98. §. (1) A munkáltató a pedagógus, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott havi illetményét a 97. § (1) bekezdése szerinti fokozata alapján az a) pontban foglalt összegben vagy a b)–e) pontok szerinti illetménysávokon belül állapítja meg.

A havi illetmény összege

  1. a) Gyakornok esetén: a Kormány által rendeletben megállapított összeg,
  2. b) Pedagógus I. esetén 410 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig terjedhet,
  3. c) Pedagógus II. esetén 430 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig terjedhet,
  4. d) Mesterpedagógus esetén 520 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig terjedhet,
  5. e) Kutatótanár esetén 640 000 Ft-tól 1 470 000 Ft-ig terjedhet.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott keretek között az alábbi szempontok mérlegelése alapján állapítja meg a havi illetményt:

  1. a) a szakmai gyakorlati idő mértéke,
  2. b) a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség, idegennyelv-ismeret megléte (pl.: a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettség, szakképzettség mellett a kinevezésben is szereplő, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség vehető figyelembe. Pl. óvodában fejlesztőpedagógusi szakképzettséget csak akkor lehet figyelembe venni, ha az a kinevezésben is benne van, iskolában a második szakot csak akkor lehet figyelembe venni, ha az a kinevezésben is benne van).
  3. c) a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,
  4. d) munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,
  5. e) a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésére álló forrás összege,
    f) a pedagógus által tanított tantárgyak száma,
  6. g) a pedagógus-munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége. (Megjegyzés: pl. egy nyelvtanár vagy esetleg informatikus tanárnak a szakképzettsége emelhet az illetményén.)

(3) A munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus és a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét.

Gyakornok esetén a teljesítményértékelést nem kell lefolytatni.

A vezetői feladatokhoz tartozik az is, hogy a teljesítményértékelést írásba kell foglalni.

A munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét az (1) bekezdésben meghatározott illetménysáv keretein belül a 43. §-nak megfelelően – a teljesítményértékelés alapján a pedagógus hozzájárulása nélkül – egyoldalúan határozhatja meg.

Ha az illetménysáv alsó és felső határa e törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben került meghatározásra, akkor a munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét – a kormányrendeletben meghatározott illetménysáv alsó határára tekintet nélkül – az (1) bekezdésben meghatározott illetménysáv keretein belül a 43. §-nak megfelelően határozhatja meg.

(4) Ha a pedagógust, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat a naptári év első napján magasabb fokozatba kell sorolni, erre tekintettel a havi illetményét emelni kell legalább a következő fokozathoz tartozó illetménysáv alsó határát képező összegig.

(5) Ha a pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló

  1. a) a Kormány rendeletében meghatározott kedvezményezett településen vagy felzárkózó településen lévő köznevelési feladatellátási helyen dolgozik, vagy a kedvezményezett településekhez nem tartozó településen dolgozik, de a feladatellátási helyen a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók külön vagy együttesen számított aránya eléri a tíz százalékot, és a pedagógus a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott képességkibontakoztató, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program keretébe tartozó feladatokat lát el, a havi illetményének pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélküli összege húsz százalékával (esélyteremtési illetményrész) emelt összegű illetmény illeti meg.

Ennek révén az illetmény összege meghaladhatja az illetmény a felső sávhatár összegét. E rendelkezés alkalmazandó abban az esetben is, ha a munkavégzésre a munkáltató kinevezéstől eltérő foglalkoztatásra irányuló utasítása alapján kerül sor.

(6) A havi illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(7) Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell

  1. a) általános teljes napi munkaidő esetén: százhetvennégy órával,
  2. b) általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén: százhetvennégy óra időarányos részével.

(8) Az egyházi és magánfenntartású köznevelési intézmény – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a pedagógus havi illetményét az adott illetménysáv felső határánál magasabb összegben is megállapíthatja.

A vezetői feladatok sora szinte végtelennek tűnik

A vezetői feladatok sora szinte végtelennek tűnik

A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott havi illetménye

  1. §. (1) A pedagógus szakképesítéssel, szakképzettséggel nem rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltőt legalább a kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény illeti meg. Havi illetmény esetén az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell
  2. a) általános teljes napi munkaidő esetén: százhetvennégy órával,
  3. b) általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén: százhetvennégy óra időarányos részével.

Havi illetmény a kinevezéstől eltérő foglalkoztatás esetén

  1. §. (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a kinevezéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a havi illetményre jogosult.

Többlettanítási óradíj

  1. §. A pedagógus számára tartós helyettesítésért a Kormány rendeletében meghatározott többlettanítási óradíj jár.

Egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj

  1. §. (1) A pedagógust az egyes köznevelési feladatok ellátásáért megillető díj (e § alkalmazásában a továbbiakban: megbízási díj) mértéke a Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg (2024. 01. 01-től 440 000 Ft).

(2) A megbízási díj a nevelési-oktatási intézményben, a többcélú köznevelési intézményben, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézményben igazgatói (főigazgatói) megbízás ellátása esetén az intézményben jogviszonyban álló

  1. a) legalább 1001 gyermek, tanuló esetén az alap 87%-a, (382 800 Ft)
    b) 801 és 1000 gyermek, tanuló között az alap 82%-a, (360 800Ft)
    c) 601 és 800 gyermek, tanuló között az alap 76%-a, (334 400 Ft)
    d) 401 és 600 gyermek, tanuló között az alap 66%-a, (290 400 Ft)
    e) 251 és 400 gyermek, tanuló között az alap 54%-a, (237 600 Ft)
    f) 151 és 250 gyermek, tanuló között az alap 41%-a, (180 400 Ft)
    g) legfeljebb 150 gyermek, tanuló esetén az alap 30%-a. (132 000 Ft)

(3) A megbízási díj

  1. a) igazgatóhelyettesi (főigazgató-helyettesi) megbízás ellátása esetén
  2. aa) legalább 1001 gyermek, tanuló esetén az alap 43,5%-a,
    ab) 801 és 1000 gyermek, tanuló között az alap 41%-a,
    ac) 601 és 800 gyermek, tanuló között az alap 38%-a,
    ad) 401 és 600 gyermek, tanuló között az alap 33%-a,
    ae) 251 és 400 gyermek, tanuló között az alap 27%-a,
    af) 151 és 250 gyermek, tanuló között az alap 20,5%-a,
    ag) legfeljebb 150 gyermek, tanuló esetén az alap 15%-a,
    b) osztályfőnöki, kollégiumban csoportvezetői, alapfokú művészeti iskolában tanszakvezetői megbízás ellátása esetén az alap 6–16%-a, és
    c) munkaközösség-vezetői megbízás ellátása esetén az alap 3–6%-a.

(4) A tagintézmény-igazgatót, intézményegység-vezetőt az általuk vezetett tagintézmény, intézményegység (2) bekezdés szerint megállapított gyermek-, tanulólétszáma alapján számított igazgatói (főigazgatói) megbízási díj 50%-a illeti meg.

(5) A tagintézményigazgató-helyettest, intézményegységvezető-helyettest a (4) bekezdésben meghatározott tagintézmény-igazgatói, intézményegység-vezetői megbízási díj 50%-a illeti meg.

(6) A (2) bekezdés szerinti tanulói létszámot az Nkt. 47. § (7) bekezdésének figyelembevételével, a megbízási díj esedékességét megelőző október 1-jei gyermek- és tanulólétszám alapján kell megállapítani, melynek során az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni.

(7) Egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény esetében a (2) bekezdés szerint megállapított gyermek-, tanulólétszámhoz az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat által ellátott gyermekek, tanulók létszámát hozzá kell számítani.