A közalkalmazottaknak járó szabadság, és számítása 2023-ban

A közalkalmazottaknak járó szabadság, és számítása 2023-ban – bérek és egyéb juttatások 

Egy köznevelési intézmény vezetőjének fontos, hogy ismerje azokat a jogszabályokat, melyek szabályozzák annak működését, dolgozóinak foglalkoztatását. Mivel alapkérdés, hogy mindezt hogyan és mennyi pénzből lehet megvalósítani, elkerülhetetlen, hogy a pedagógiai-szakmai szempontból fontos törvényeken, rendeleteken túl ismerjük a gazdálkodással foglalkozó törvényi előírásokat is. Mindez főleg olyankor különösen érdekes, amikor több változás is bekövetkezett – mint például a fizetett (rendes) szabadsággal kapcsolatban. Lássuk hogyan változott a szabadság.

Cikkünk szól többek között a minimálbérről és a garantált bérminimumról, a garantált pedagógus-alapilletményről, a jutalmakról, illetve a fizetett szabadságokról. Dr. Tárnokiné Joó Ildikó írása

Az alábbiakban részleteket olvashatnak Dr. Tárnokiné Joó Ildikó: A közalkalmazottaknak járó bérek és egyéb juttatások 2023-ban című írásból, amely az ÓvodaVezetési Ismeretek 2023 áprilisi számában jelent meg.

Fizetett (rendes) szabadság  

2023. január 1-től változtak nem csak a munka törvénykönyve szabályai, de az összes magyarországi munkavállaló szabadságolását meghatározó egyéb jogszabályi környezet rendelkezései is. A szabadsággal kapcsolatban mindig fontos kiemelni, hogy a szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége.

2023-ban a pótszabadságok területén történtek jelentős változások.

A meghatározott szabadság napjainak száma mindig egész évre szólnak, tört évben arányosítani kell, így kevesebb jár mindenből.

 A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak is teljes szabadság jár, függetlenül a munkaidejétől. 

Ennek oka, hogy például a 4 órás dolgozónak a szabadságának napján 4 órában van fizetett távolmaradása. A tört évi munkavégzés esetére vonatkozó arányosítási szabály alapján annak a munkavállalónak, akinek a munkaviszonya év közben szűnik meg, illetve év közben kezdődik, csak az adott munkahelyen eltöltött időnek megfelelő mértékű szabadság jár.

 Számítási módok: 

1. a) Alapszabadság 20 nap + 3 nap pótszabadság = 23 nap / 12 hónap = 1,916

hat és fél hónap munkaviszony esetén 1,916 × 6,5 = 12,45

Ilyenkor a kerekítés szabályait figyelembe véve 12 nap szabadság jár, de a munkáltató mérlegelése alapján, belátása szerint akár felfelé is kerekíthet.

1. b) Az éves munkanapok száma 261 és 263 között lehet attól függően, hogy az adott évben aktuálisan hány munkaszüneti nap esik hétköznapra. Ha ezt a számot elosztjuk a kötelezően járó alapszabadság számával, ami jelen esetben 23 nap, akkor kerekítve 11 ledolgozott munkanap után jár 1 nap fizetett szabadság.

6,5 hónapra = (6 × 20 munkanap + 12 nap) = 126 nap + 10 nap

= 132 nap / 11 = 12 nap,  tehát 12 nap szabadság jár a dolgozónak.

A közalkalmazotti szabadság kiszámítása eltér a munka törvénykönyve (Mt.), a szabadságokra vonatkozó 115. §-tól a 135. §-ig tartó részekben megfogalmazottaktól, azt a közalkalmazotti törvény (Kjt.) 56. §-a tartalmazza.

A szabadság fajtái:

• fizetett (rendes) alapszabadság + pótszabadság,
• rendkívüli szabadság,
• betegszabadság,
• szülési szabadság,
• tanulmányi szabadság,
• fizetés nélküli szabadság.

A legfontosabb eltérés az Mt. és a Kjt. között a pótszabadság kiszámításánál mutatkozik. Az Mt. szerint a dolgozóknál az életkor számít, a közalkalmazottaknál pedig a ledolgozott évek és a betöltött munkakör.

Az életkor alapján járó összes (fizetett, rendes, alapszabadság plusz a pótszabadság együttes összege) szabadság napjainak számát mutató táblázat:

Életkor	Alap	Pót	Összesen	Életkor	Alap	Pót	Összesen
16–18	20	5	25	35–36	20	5	25
19–24	20	0	20	37–38	20	6	26
25–27	20	1	21	39–40	20	7	27
28–30	20	2	22	41–42	20	8	28
31–32	20	3	23	43–44	20	9	29
33–34	20	4	24	45–	20	10	30

A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az meghatározott életkort betölti.

Egyéb Mt.-alapú pótszabadságok (közalkalmazottaknak is)

Az alap-, illetve pótszabadsághoz még hozzájöhet az Mt. szerint a 16 év alatti gyereket nevelő szülők pótszabadsága: egy gyereknél 2 munkanap, kettő gyereknél 4 munkanap, három és ennél több gyereknél 7 munkanap, fogyatékos gyerekeknél pedig további két nap jár még. Ez a pótszabadság mindkét szülőt megilleti az alábbi kitételekkel:

Az Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontja szerin 2023. január 1-től a gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák.

ÚJ! 2023. január 1-jétől a munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. Ez a 44 nap nem évente jár, hanem a három évre összesen.

További szabályok: 

• A szülői szabadság idejére csak a távolléti díj 10%-át kapják meg a szülők, és semmilyen körülmények között nem lehet pénzben megváltani.
• Ezen túl az igénybevételéhez legalább egy év munkaviszonnyal kell rendelkeznie az igénylőnek.

ÚJ! Megváltozott az apaszabadság szabálya. Az apának gyermeke születése esetén a korábbi 5 nap helyett 10 nap pótszabadság jár, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig vehet ki.

A törvény rendelkezése alapján ezt a szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

A korábbi szabályozástól eltérően 2023-ban az apaszabadság teljes idejére nem jár a fizetés (a távolléti díj) 100%-a. Az első 5 napjára a fizetés 100%-a jár, de az azt követő 5 napra viszont csak 40%. Így a 10 nap apaszabadság idejére átlagosan a fizetés 70%-át kapják meg.

Az apaszabadságot legfeljebb 2 részletben lehet kivenni. Az apaszabadság pénzben nem váltható meg.

Gondozói szabadság jár annak, akinek hozzátartozója vagy vele egy háztartásban élő személy súlyos egészségi okból gondozásra szorul. Az érintett dolgozó 2023-ban legfeljebb 5 munkanapra mentesülhet a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A hozzátartozói ápolásra szorultságot orvosi igazolással kell a munkáltató felé igazolnia a munkavállalónak. A gondozói szabadság sem váltható meg pénzben.

ÚJ! A kisgyermekes szülők rugalmasabb munkafeltételeinek biztosítása érdekében a munkavállalók kérhetik a gyermek 4 éves koráig a részmunkaidőben való foglalkoztatásukat, és a gyermek nyolcéves koráig a munkavégzési hely és munkarend módosítását, akár távmunka keretében, amit csak kellő indoklással utasíthat el a foglalkoztató.

Legyen biztos tájékozódási forrása 2023-ban is az ÓvodaVezetési Ismeretek kiadvány!