Változások és kihívások a bölcsődei étkeztetésben

Változások és kihívások a bölcsődei étkeztetésben

A 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Közétkeztetési rendelet) átdolgozása révén, 2025. február 9-től új időszak kezdődik a közétkeztetés területén. A módosított jogszabály új követelményeket támaszt a szakemberek számára, amelyek kihívást jelenthetnek a bölcsődei étkeztetésben.

A jogalkotók figyelembe vették a rendelet hatálybalépése óta eltelt időszakban beérkezett, szakmailag megalapozott visszajelzéseket, így javítva annak gyakorlati megvalósíthatóságát.

A Gyvt. 2017. január 1-jétől hatályos módosításának értelmében a kisgyermekek napközbeni ellátása új szervezeti keretek között történhet. A magánszektor számára új lehetőségek nyíltak, így egyre több családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde és minibölcsőde létesült. A Közétkeztetési rendelet előírásai az önkormányzati fenntartású bölcsődékre és a minibölcsődékre vonatkoznak kötelező jelleggel, a családi és a munkahelyi bölcsődék számára inkább irányelvként szolgálhatnak.

Figyelem!

A rendeletben történt változások között négy fontos módosítás emelendő ki, melyeket fontossági sorrendben tárgyalok:

• A tejbevitel csökkentése, a sóbevitel módosítása
• Diétás étkeztetés szabályozása
• Szezámmag, diófélék, földimogyoró tilalma, a szárazhüvelyesek bevezetése az étlapon
• Az 1–3 éves korosztály és az 1 év alattiak étkezési különbségeinek figyelembevétele

Cikkünkben a továbbiakban a tejbevitel csökkentésével, a sóbevitel módosításával foglalkozunk.

Táplálkozás-élettanilag az egyik legfontosabb változás a tej és tejtermékek mennyiségének csökkentése (4 dl-ről 2,5 dl-re), mely a tejkalciumot is érinti (napi 480 mg-ról 300 mg-ra). Ezzel biztosítható, hogy az összes fehérjebevitel az ajánlott határokon belül maradjon, figyelembe véve az egyéb állati fehérjeforrásokat (pl. hús, hal, tojás).

A módosítás célja, hogy elkerüljük a felesleges fehérjebevitelt, mivel a túlzott fehérjebevitel a kisgyermekeknél felnőttkori elhízáshoz vezethet, kockáztatva ezzel további civilizációs betegségek kialakulásának rizikóját. Az elmúlt évtized kutatásai is arra mutatnak, hogy az elhízott gyermekek száma nőtt az óvodások és kisiskolások körében.

A bölcsődei étkeztetés optimalizálásának jelentőségére rávilágít, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy évente több mint 44 ezer gyermek vesz igénybe bölcsődei ellátást, és ezek a gyermekek napi energia-és tápanyagbevitelük túlnyomó részét (75%-át) a közétkeztetésből fedezik. Ebből is következik, hogy a bölcsődei nevelés kulcsfontosságú szerepet játszik a felnőttkori egészséges életmód kialakításában.

Amikor a kormány céljai között szerepel a fenntarthatóság, a környezetvédelem, a klímaváltozás mérséklése, a civilizált világ ökolábnyomának mérséklése, nem elhanyagolható szempont, hogy a tejbevitel csökkentése mérsékli az ételhulladék mennyiségét is. Tapasztalatok szerint a napi 4 dl tej gyakran nem fogyott el, ami növelte az élelmiszer-pazarlást. A napi 2,5 dl tej mennyisége sokkal könnyebben elfogadható lesz a gyermekek és a szülők számára is.

Az ízesített tejtermékek adásának gyakorisága is változott: tíz nap alatt legfeljebb ötször szerepelhetnek az étlapon.

A sóbevitel korábban megadott minimumértékének mint felső korlátnak a megadása helyett ismét a maximumérték szerepel a jogszabályban időkorlátos megkötéssel 2028. augusztus 31-ig. A gyermek fejlődésének abban a szakaszában van, amikor az ízpreferenciája kialakulóban van, emiatt arra kell törekednünk, hogy minél inkább a nyersanyagok természetes ízeivel találkozzon, és minél kevésbé a túl sós és túl cukros ételekkel. Ez, mint irányelv, mindenképpen támogatandó, de a korábbi előírás nem volt betartható.

 

Írta: Ruis Zsuzsanna, megjelent a Bölcsődevezetők kézikönyve című sorozatunkban