Termék Kategóriák
0 termék - Ft

Szenzomotoros vizsgálat és fejlesztés

A 21. században a gyakran teljesítménybeli zavarokhoz vezető atipikus fejlődés – tanulási, figyelem-, hiperaktivitás, autizmus zavar diagnózisokkal – az idegrendszer érésének zavarát jelzi alulműködések és túlműködések formájában. A mozgás, egyensúly, ritmus, a szenzomotoros fejlesztés az idegi kapcsolatok stabilabbá válását segítik. A szenzomotoros fejlesztés célzott és hatékonyabb, ha a gyerekek fejlődésének követésével együtt jár. A mozgás, észlelés és az ezeken alapuló részképességek fejlődésének vizsgálatára sokféle eszköz áll rendelkezésre. Tanulmányunkban a pedagógusok számára is könnyen használható eljárást, a Szenzomotoros Profil Vizsgálatot mutatjuk be.

 

 

Prof. Gyarmathy Éva (klinikai és neveléstani szakpszichológus, a Természettudományi Központ Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének tudományos főmunkatársa) írása az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunk legújabb kiegészítő kötetében olvasható teljes terjedelmében.

 

A Szenzomotoros Profil vizsgálati módszer

A szenzomotoros fejlesztés célzott és hatékonyabb, ha a gyerekek fejlődésének követésével együtt jár. A mozgás, észlelés és az ezeken alapuló részképességek fejlődésének vizsgálatára sokféle eszköz áll rendelkezésre. A jelen tanulmányban a pedagógusok számára is könnyen használható eljárást, a Szenzomotoros Profil Vizsgálatot mutatjuk be. Maga az eszköz elérhető az interneten, és ingyenesen használható. A kognitivprofil.hu weboldalon a vizsgálati anyag mellett online adatgyűjtő és kiértékelő rendszer is segít.

 

A vizsgálat nem tesztelés, hanem célzott megfigyelés, ami azt jelenti, hogy a vizsgálati személynek a viselkedését adott helyzetekben megfigyeli és értékeli a vizsgálatot végző személy.

 

A Szenzomotoros Profil eljárás 3–8 éves gyermekek fejlődésének megismerésére alkalmas. A vizsgálati anyag egyszerű játékokból és gyakorlatokból áll, amelyek többsége a fejlesztőanyagok játékai között is megtalálható. A vizsgálat során is inkább játékosan, mint tesztelésként kell a gyerekeknek adni a feladatokat. Minthogy nem merev eljárásról van szó, egyes gyakorlatokat meg is lehet ismételni, ha elsőre nem sikerült. Így a vizsgálatvezető azt is láthatja, hogy kis segítséggel vagy nagyobb odafigyeléssel a gyermek mit tud teljesíteni.

 

A szenzomotóriumot egy 3×3-as rendszerben vizsgálja a Szenzomotoros Profil eljárás:

 

  1. motoros: testséma, egyensúly, térorientáció
  2. szenzoros: látás, hallás és tapintás, a három legfőbb észlelési terület
  3. szekvenciális: téri, idői és nyelvi szekvenciák

 

A vizsgálatokat már 3-4 éves gyerekek esetében is érdemes elkezdeni, de csak a mozgásos területeken és a legegyszerűbb feladatokkal. A 4-5 éves gyerekeknek a mozgásos gyakorlatok mellett az észleléses feladatokat is lehet már adni, valamint néhány szekvenciális feladattal is lehet próbálkozni. 5-6 éves kortól kezdve mindhárom terület része a vizsgálatnak.

 

A szenzomotoros rendszer vizsgálatának és fejlesztésének részei

 

A feladatok a jelen tanulmány végén mellékletként a Szenzomotoros Profil Lapon láthatók, ahol rövid instrukciók is vannak. A pontozás 0–3 pont, aszerint, hogy a gyermek meg tudta-e oldani, és milyen szinten a feladatot.

 

Motoros feladatok

Minthogy már hároméves gyerekek vizsgálatára is használható az eljárás, nagyon egyszerű mozgásos gyakorlatokkal kezdődnek a feladatsorok, majd egyre nehezebbek. Szokásos fejlődést mutató idősebb gyerekek esetében elég a nehezebb feladatokat adni, és a könnyebbeket megoldottnak lehet tekinteni. Ha mégsem tudja megoldani a nehezebb gyakorlatot a gyermek, akkor egy szinttel könnyebbet kell adni neki.

 

A testséma vizsgálata négy területre oszlik: testrészek azonosítása és mozgatása, ujjak tudatossága és a testoldali dominancia. A térorientáció a téri irányok és téri viszonyok kettősében jelenik meg a vizsgálatban. Az egyensúlygyakorlatok egyrészt statikus, másrészt mozgásos egyensúlyi feladatok.

 

Szenzoros feladatok

A mozgásos feladatokhoz képest ezen a területen már a testi és téri elemekhez valamely érzékszervi terület is kapcsolódik. A „látás” feladatok egyik fele a szem-kéz koordinációt, vagyis a vizualitás és a mozgás összekapcsolását célozza, egy másik feladat a fixáló, pásztázó szemmozgást. A „hallás” szenzomotoros integrációját a hangminőség észlelése, megkülönböztetése és az irányhallás-feladatok azonosítják. A „tapintás” feladatok egyrészt anyagok minőségének azonosítása: keménység, érdesség, hőmérséklet, másrészt a formák felismerése: ismert tárgyak, mértani formák. Ezekhez a gyakorlatokhoz eszközökre is szükség van, így a vizsgálat előtt ezeket elő kell készíteni.

 

Szekvenciális feladatok

A szekvencialitás megköveteli az ingerek komplex kezelését, amelyet a szenzomotoros integráció, vagyis a saját mozgás és az észlelés összehangolása alapoz meg. Ehhez járul még hozzá a munkamemória, vagyis a kognitív elemek fejben tartása és ezekkel műveletek végzése. A munkamemória elengedhetetlen a számolási műveletek végzéséhez és a szövegértéshez, mert mindegyik esetben az elemeket fejben kell tartani az elemek közötti viszonyok kezelése közben. Ahhoz, hogy képes legyen a gyermek ingereket összehasonlítani, elemezni, ezeket fejben kell tartani.

 

A téri szekvencia a térorientáció magasabb formája, több elemet és azok egymáshoz való viszonyát kell azonosítani. Egyrészt tevőlegesen (például méret szerint sorakoztatás), másrészt elképzelve (például válaszolni kell olyan kérdésre, hogy „mi van messzebb és legmesszebb, a kapu, a Hold vagy az asztal?”). Ez utóbbi feladat esetében nem a távolságot kell megbecsülni, hanem a viszonyszavakat értelmezni. Ezért is van extrém különbség az összevetendő elemek között.

 

Az idői szekvencia vizsgálatában az idői viszonyok, időtartamok nagysága, egymással való összefüggésük és szekvenciák megjegyzése a feladat. Itt is vannak cselekvéssel végrehajtandó és képzeletben, szavakban megoldandó feladatok.

 

A nyelvszekvencia a verbális elemek egymásutánisága, rendszere, valójában már a fonológiai tudatosságról van szó, amikor a szavak elején és végén a hangokat azonosítani kell.

 

 

A Szenzomotoros Profil Vizsgálat feladatai, és a feladatok kiértékelése is megtalálható az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunk legújabb kiegészítő kötetében.

 

Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet