Pletyka- és tudásmenedzsment

Pletyka- és tudásmenedzsment az óvodában

A kötelezettségeknek való megfeleléshez nyújt hatékony kapaszkodót ÓvodaVezetési Ismeretek decemberi kötete. Szakértő szerzőink sorra veszik a jogszabály-változásokat, valamint külön kiemelik azokat a lépéseket, amelyeket az óvodavezetőknek, illetve -pedagógusoknak, óvodai dolgozóknak haladéktalanul el kell végezniük. Év végéhez közeledve jöjjön egy könnyednek tűnő, valójában tudományos alapossággal körbejárt téma. Az alábbiakban részletet közlünk A pletyka szerepe az óvoda szervezeti kommunikációjában című írásunkból:Pletyka- és tudásmenedzsment.

Tudásmegosztás

A tudásteremtés, a tudástranszfer, a tapasztalati tudás megosztása egyre gyakrabban érhető utol a szervezetfejlesztési folyamatokban. Nem véletlenül, hiszen az óvoda működését is segíti, ha az ott dolgozók személyes tudása mások számára is hasznosíthatóvá válik. A szervezeti tudásmegosztással foglalkozó hazai felmérések többsége szerint stratégiai jelentőségűnek tartjuk ugyan a tudást, de annak megteremtésével, megosztásával nem szívesen foglalkozunk. A tapasztaltabb, felsőbb szintű vezetők az átlagnál gyakrabban fordulnak tudástartalmú kompetenciaközpontokhoz, szakmai közösségekhez, elmondásuk szerint a segítő szándék és a kölcsönösség motiválja őket.

A szervezeti tudástartalmak megosztásával foglalkozó felmérések többsége szerint a tudásmegosztás legjellemzőbb akadályát a pozícióféltésben, az „ellopják az ötletemet” attitűdben látják a vizsgálatban részt vevők; a felsővezetők a beosztottak tudásmegosztásra irányuló szándékát hiányolják, míg a beosztottak a vezetői elkötelezettséget keveslik. Ez nemcsak a szervezeteken belüli tudások közösségivé tételét, hanem a vezetők közötti tudásmegosztást is akadályozhatja, pedig milyen jól jönne egy vezetői dilemma esetén, ha volna körülöttünk valaki, aki megélt már hasonlót, sikeresen oldotta meg a kérdést, elegánsan jött ki szorult helyzetéből.

Tudásteremtő közösség mint szervezeti forma

A 2000-es évektől kezdve főleg a tudásalapú iparágakban működő szervezetekben alakult ki az a szervezeti forma, amelyet legjobban a tudásteremtő közösség kifejezés ír le. Ez a szakértelem és a közös szakterület vagy a problémahelyzet megoldása iránti vágy összehozta, egymással spontán informális kapcsolatban álló emberek csoportja. Ez a szervezeti forma alkalmasnak tűnik arra, hogy kiegészítse a már meglévő szervezeti rendszereket, az ismeretek megosztására, a tudástartalmak növelésére inspirálja az óvodai közösség tagjait is. A tudásteremtő közösségekben a tapasztalat és tudás szabadon, rugalmasan, kreatívan áramlik. Ez növeli a problémamegoldás hatékonyságát, a legjobb megoldások és követhető gyakorlatok elterjesztését. Ha intézmény-/óvodavezetőként szeretné, hogy saját szervezetében is kialakuljanak ilyen jellegű szervezeti formák, érdemes a munkavállalókra, a belőlük alakult csoportokra és a vezetett szervezetre is külön-külön fókuszálni.

A tudástovábbítás formális kereteit a szervezeti szabályzatok tartalmazzák: meghatározott minták alapján várják el a munkavégzéshez szükséges információ biztosítását. Az informális tudásnak nincsenek formális keretei. A tudásmegosztás, információátadás e formájának hangulata, kimenete, következménye lehet pozitív vagy negatív az érintetteket tekintve.

Bencsik Andrea és Juhász Tímea korábbi kutatásának célja a munkahelyi pletyka (mint az informális tudásmegosztás egy lehetséges módja) jelentőségének, előfordulásának és következményeinek feltárása volt.

Ehhez az alábbi kérdésekre keresték a válaszokat:

• Mennyire elterjedt a mindennapi szervezeti működés támogatásában vagy akadályaként a pletyka, mikor és hogyan jelenik meg?
• Foglalkoznak-e vele a munkahelyi vezetők, és gondolnak-e a pletyka pozitív és negatív gazdasági következményeire?

Fontos a valóságtartalom

A vizsgálat eredményei alapján kiderült, hogy az információátadás során nemcsak az a fontos az átadó személynek, hogy milyen jellegű információt közöl. Az is sokat számít, hogy milyen valóságtartalommal bír az átadni szándékozott tudnivaló. A megosztási hajlandóságot befolyásolja, hogy az információnak milyen a valóságtartalma. Az információk megosztását negatívan befolyásolja, ha a közölnivaló igazságtartalma megkérdőjelezhető. A kutatásban részt vevőknél a formális információmegosztás népszerűbb, mint az informális, ám pletykálni ők is gyakran szoktak a munkahelyükön. Még akkor is, ha tudják, hogy nem feltétlenül pozitív hatása van az informális tudás- vagy információmegosztás e formájának a szervezeti működés jellemzőire. Az eredmények azt támasztották alá, hogy a szervezet szoft elemeiben tud igazán kárt okozni a pletyka. Azokban a tényezőkben, amelyek kiépítése és korrigálása sok időbe telik, és amelyek lerombolása veszteséget okoz a cégeknek.

 

A továbbiakat az ÓvodaVezetési Ismeretek kiadványunk decemberi kötetében olvashatják.