Nyár az óvodában – Játékok
Nyár az óvodában – Milyen játékokkal fejleszthetők a gyermekek a csoportszobában?
A nyári időszakban az óvodai élet ritmusa gyakran megváltozik: a nagy meleg, a szabadságolások vagy az összevont csoportok miatt több idő jut a szabad játékra és a kötetlen tevékenységekre. Ilyenkor különösen fontos, hogy az óvodapedagógusok olyan játékokat válasszanak, amelyek nemcsak lekötik a gyermekeket, hanem támogatják fejlődésüket is.
Milyen játékok fejlesztik legjobban az óvodásokat? Hogyan választhatunk értékes fejlesztő játékokat a csoportszobába? Miért fontos a pedagógus szerepe a játék során? Cikkünk ezekre a kérdésekre ad gyakorlati válaszokat.
Tipp! A játékok csoportosítása
Az egyes játékok pedagógiai fejlesztő értékét megítélni nem egyszerű dolog. Ha egy általános csoportosítást veszünk alapul, a játékokat besorolhatjuk a mozgásfejlesztő eszközök, a manuális készségfejlesztők, az intellektuális (ismeretanyag, gondolkodás, logika stb.) segédanyagok, továbbá a szociális készségfejlesztők csoportjába.
Milyen játékok legyenek az óvodában?
Az óvodában olyan játékoknak érdemes helyet kapniuk, amelyek:
- többféle készséget fejlesztenek egyszerre,
- ösztönzik a gondolkodást és a problémamegoldást,
- támogatják a kommunikációt és az együttműködést,
- fejlesztik a finommotorikát és a mozgáskoordinációt,
- lehetőséget adnak kreatív és szabad felhasználásra.
A pedagógiai szempontból értékes játékok nem feltétlenül a legdrágábbak. Sok esetben egy egyszerű fagyöngykészlet vagy építőjáték több fejlődési lehetőséget kínál, mint egy összetett, de passzív használatra tervezett játék.
A fejlesztő játékok kihívások a gyermek számára
Sok szülő reagál hárítással az olyan játékra, ami figyelmet, koncentrálást, kitartást igényel, mondván, az ő gyereke nem szeret ilyen játékkal játszani. A szülő ezekben az esetekben nem ismeri fel, hogy a gyermek elutasításának oka épp annak a részképességnek a hiánya, ami az adott játék lefolytatásához kellene. Az, hogy a gyermek mivel szeret játszani, jól megmutatja, miben jártas, magabiztos. Amit elutasít, az túl nehéznek, bonyolultnak tűnik a számára, azért nem akar részt venni az adott játékban.
A jó segítő felismeri a gyermek ellenállásának okát, és úgy irányítja a játékot, hogy a fokozatosság elve és az alapokra építés mechanizmusa megvalósuljon. A megfelelő lépések betartásának hiánya nagy károkat okozhat, ugyanis a gyermek a későbbiekben minden olyan tevékenységtől mereven elzárkózik, amit kudarcként élt meg.
Mely készségek fejleszthetők játék segítségével?
Az óvodai játékok számos területen támogatják a gyermekek fejlődését:
✅ figyelem és koncentráció
✅ emlékezet
✅ beszéd és kommunikáció
✅ logikus gondolkodás
✅ matematikai alapkészségek
✅ kreativitás
✅ problémamegoldás
✅ szem-kéz koordináció
✅ együttműködés és szociális kompetenciák
✅ kitartás és kudarctűrés
Játékszerből oktatási eszköz
A gyerekek bármivel, akár kavicsokkal is képesek játszani. Ha például a kavicsokkal számlálásra, számolásra késztetjük a gyermeket, abból is válhat oktatási eszköz. A fenti példa jól mutatja, hogy nem feltétlenül a játékszerek mennyisége és minősége határozza meg a fejlesztés lehetőségeit. Sokkal inkább az a felnőtt vagy azok a felnőttek, akik a gyermek környezetében élnek.
Gyakori tapasztalat öt-hat éves gyermekeknél az olyan alapvető ismeretek hiánya, mint például az egyes testrészek megnevezése, saját testen történő megmutatása (testséma). Ha direkt módon akarnánk a testrészeket egy gyermeknek megtanítani, biztos, hogy gyorsan igyekezne más tevékenységre váltani. Ám ha babázás közben csempésszük be az információt, észrevétlen módon gyarapodik a gyermek tudása. Így válhat például a baba, ami tulajdonképpen a szerepjátékok alanya, oktatóeszközzé. A vállak, a boka, a térd vagy a csukló szóba hozása és megmutatása, majd a gyermeken történő megérintése pár perc alatt sok ismeret átadását teszi lehetővé.
De ugyanígy a játék autó is lehet egy oktatási folyamat szemléltetőeszköze. Elmondhatjuk, hogy az igazi autó kereke gumiból, a karosszériája fémből, a lámpa búrája pedig műanyagból készül.
Azokból a tárgyakból, játékokból is válhatnak tehát oktatási eszközök, amelyeknek eredeti funkciója egészen más indíttatással készült.
Játékszerek a részképesség-fejlesztés szolgálatában
A készségfejlesztő játékok elsődleges célja, hogy megalapozzák, illetve magasabb szintre emeljék az egyes részképességek fejlettségi fokát. Ezáltal a gyermek könnyebben, gyorsabban, pontosabban képes megoldani olyan helyzeteket és feladatokat, ahol arra a bizonyos készségre van szükség.
A készség megszerzésének, kialakulásának alapját az adott helyzettel való találkozás, majd a többszöri ismétlés biztosítja. Mindez magyarázatot ad arra, hogy azok a gyerekek, akik óvodai éveik alatt nagyon egyszerű játéktevékenységeket végeztek, iskolai feladataikban lemaradást mutatnak. Vannak gyerekek, akiknek a játéktevékenysége nagyon egysíkú.
Optimális esetben a gyerekek életük első hat évében sokféle olyan játékkal, tevékenységgel találkoznak, amelyek az iskolai boldogulásukat elősegítik. Nagyon előnyös hatásai vannak annak, ha otthon és az intézményben a játékszerek között a matematika, az írás, az olvasás, a kommunikáció alapozására alkalmas játékszerek állnak rendelkezésre.
Ám a szülők gyakorta nem érzik át a gyermekük fejlesztésének súlyát, illetve pszichológiai és pedagógiai ismeretek híján nem használják ki a játékszerek kínálta lehetőségeket. Sok gyermek számára az óvoda az egyetlen lehetőség, az óvónő az a kompetens személy, aki az egyes területen való lemaradásokat korrigálni tudja. A pedagógus tájékozottsága a játékszerek fejlesztési felhasználhatósága területén tehát kulcsfontosságú. A hagyományos óvodai játékok mellett egyre nagyobb a jelentősége annak, hogy az intézmény munkatársai miként tudják használni a rendelkezésre álló eszközöket, játékokat a gyermekek fejlesztésére.
Az alapkészségek közül az óvodáskorú gyermekek szempontjából azok élveznek előnyt, amelyek segítik a sikeres iskolakezdést, illetve olyan személyiségjegyek kialakítását biztosítják, amelyek hasznosak a gyermek egyéni élete szempontjából.
Kiemelt jelentőségű ebben az életkorban a számolási készség alkalmazható szintje, az íráskészség megfelelő alakulása, az olvasási készség alapjainak megléte. Fontos még a beszédértés tökéletesítése, a kommunikációs készség életkornak megfelelő alakulása. Továbbá a gondolkodási műveletek közül a rendszerezés, a kombinativitás, a kreativitás, a problémamegoldás, valamint az előrelátás és az érvelés alapszintű kialakulása.
A gyermekfejlesztés szempontjából a játékok használatához kétféleképpen közelíthetünk:
– A rendelkezésünkre álló játékszerek milyen jellegű fejlesztéshez használhatók.
Ennek átgondolása roppant hasznos abból a szempontból, hogy sokféle új lehetőség teremtődik az ismeretátadás módszertanában. Így például egy doboznyi nagy szemű fagyöngyre már nem csupán a szem-kéz koordinációt fejlesztő eszközként tekintünk. Látjuk benne a matematika területén történő alkalmazás lehetőségét is. A gyermek számára a fagyöngyök igazi játékszerek. Ha azt kérjük, vegyen ki a dobozból öt darabot, és azokat alak szerint csoportosítsa, nem a kényszerű tanulás-gyakorlás érzete lesz a jellemző. Természetesen, ha egyre-másra adjuk a feladatokat, a gyermek hamar felismeri a hátsó szándékot.
– A fejlesztéshez vezető másik út, amikor az egyes készségek finomításához, gyakorlásához keressük a megfelelő játékszert.
Az értékes játékállomány felépítéséhez célszerű ezt az utat végiggondolni az intézményekben, mert így egy idő után a főbb készségek begyakorlásához rendelkezésre állnak a szükséges eszközök.
Gyakran ismételt kérdések az óvodai fejlesztő játékokról
Melyek a legjobb fejlesztő játékok óvodások számára?
Azok a játékok, amelyek egyszerre több készséget fejlesztenek, például az építőjátékok, mozaikjátékok, gyöngyfűzők, társasjátékok és szerepjátékok.
Miért fontos a játék az iskolaérettség szempontjából?
A játék során fejlődnek azok az alapkészségek – figyelem, emlékezet, kommunikáció, problémamegoldás –, amelyek az iskolai tanulás sikerességéhez szükségesek.
A drágább játékok mindig jobbak?
Nem. Egy egyszerű, kreatívan használható játék gyakran több fejlődési lehetőséget kínál, mint egy költséges, de kevés aktivitást igénylő eszköz.
Mi az óvodapedagógus szerepe a játék során?
Az óvodapedagógus segít felfedezni a játékban rejlő lehetőségeket, támogatja a gyermek gondolkodását, és olyan helyzeteket teremt, amelyek elősegítik a fejlődést.
Hogyan lehet a játékból fejlesztő tevékenység?
A játék akkor válik fejlesztő eszközzé, amikor a pedagógus vagy a szülő tudatosan olyan helyzeteket teremt, amelyek során a gyermek új ismereteket szerezhet, készségeket gyakorolhat és sikerélményekhez juthat.
Szeretne mindig naprakész óvónő lenni, és folyamatosan friss módszertani ötleteket és segédanyagokat kapni? Óvónők kincsestára című előfizetéses kiadványunk 400 oldalas alapműve mellett évente 6 kiegészítő kötettel segíti az óvodapedagógusok munkáját.
