Nonprofit működés a családi bölcsődékben – mit jelent a gyakorlatban?

Nonprofit működés a családi bölcsődékben – mit jelent a gyakorlatban?

Mit jelent a nonprofit működés a családi bölcsődékben, és miben különbözik a profitorientált fenntartástól? A nonprofit jelleg nem zárja ki a bevételszerzést vagy a pozitív gazdasági eredményt, azonban meghatározza a keletkező nyereség felhasználását. Cikkünk bemutatja a nonprofit működés alapelveit, a különböző fenntartói formákat, valamint a családi bölcsődék gazdálkodásának sajátosságait.

A nonprofit jelleg nem azt jelenti, hogy a szervezetnek nem lehet pozitív eredménye, azonban a nyereség a kivonásának tilalma miatt a szervezet tevékenységét, működésének fenntartását és fejlesztését szolgálja.

A nonprofit jellegű szervezetekről általában

A nonprofit szervezetek és szolgáltatások fontos szerepet töltenek be napjaink társadalmában. Olyan területeken is jelen vannak, ahol a társadalmi szükségletek kielégítése nem kizárólag piaci alapon történik, hanem közösségi, szociális vagy közszolgálati szempontok is meghatározóak.

A nonprofit szervezetek olyan szervezetek, amelyek működésének középpontjában valamely társadalmi, közösségi, kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális vagy egyéb közhasznú cél állhat. Ilyen terület többek között a gyermekek napközbeni ellátása is.

A kisgyermekes családok támogatása, a gyermekek biztonságos és megfelelő környezetben történő gondozása, valamint a szülők munkavállalásának elősegítése olyan társadalmi feladatok, amelyekben az állami és önkormányzati intézmények mellett a nonprofit
és egyéb nem állami szolgáltatók is jelentős szerepet töltenek be.

Azonban ezek a szervezetek is gazdálkodnak, lehetnek bevételeik, foglalkoztathatnak munkavállalókat, és működésük során költségeik is
keletkeznek. A nonprofit működés tehát nem egyenlő a gazdasági tevékenység hiányával.

A legfontosabb különbség a forprofit vállalkozásokhoz képest a nyereséghez való viszonyban keresendő. A nonprofit jelleg megértése azért is
fontos, mert a „nonprofit” kifejezést gyakran azonosítják azzal, hogy egy szervezetnek egyáltalán nem lehet bevétele vagy nyeresége. Ez azonban téves értelmezés.

A nonprofit működés lényege elsősorban nem a bevétel hiánya, hanem az, hogy a szervezet elsődleges célja nem a tulajdonosok vagy tagok nyereségének biztosítása, mivel az elért eredményt nem oszthatják fel a tulajdonosok, alapítók
vagy tagok között. A működés középpontjában ezzel szemben valamely közhasznú, társadalmi vagy közérdekű cél megvalósítása áll.

A keletkező bevételeket és az esetleges eredményt jellemzően a szervezet céljainak megvalósítására, működésére és fejlesztésére fordítják.
Egy hagyományos vállalkozás egyik alapvető célja lehet a tulajdonos számára történő profitszerzés. Egy nonprofit szervezetnél ezzel szemben
a bevétel és az esetleges többlet elsősorban a szervezet céljainak megvalósítását szolgálja. A bevételre azért van szükség, hogy a szervezet képes legyen

• fenntartani magát,
• biztosítani a szolgáltatásait,
• megfizetni a munkatársait,
• fejleszteni infrastruktúráját és
•  hosszú távon működni.

A nonprofit jelleg ezért nem azt jelenti, hogy a szervezetnek nem lehet pozitív eredménye, azonban a nyereségkivonás tilalma miatt az a szervezet tevékenységét, működésének fenntartását és fejlesztését szolgálja. Egy felelősen működő szervezet számára kifejezetten fontos, hogy megfelelő pénzügyi tartalékot képezzen, hiszen a működés folyamatosságához szükség van a kiszámítható gazdálkodásra.

A döntő szempont az, hogy a szervezet működésének elsődleges célja és a keletkező források felhasználása milyen módon kapcsolódik a meghatározott társadalmi vagy közösségi célhoz. A nonprofit szektor ezért egyfajta köztes területként is értelmezhető az állam és a klasszikus üzleti szféra között.

Az állami intézményekhez hasonlóan fontos társadalmi szükségletek kielégítésében vehet részt, ugyanakkor működése rugalmasabb lehet, mint egy hagyományos állami intézményé. A piaci szereplőkhöz hasonlóan bevételeket szerezhet, és gazdálkodhat, de ugyanakkor nem a tulajdonosok vagy tagok vagyoni gyarapodását,
hanem a szervezet fejlődését szolgálja.

A nonprofit jelleg megjelenése a gyermekek napközbeni ellátásában

A gyermekek napközbeni ellátása különösen érzékeny társadalmi terület, mivel egyszerre kapcsolódik

• a gyermekek jólétéhez,
• a családok támogatásához és
• a szülők munkaerőpiaci részvételéhez.

A bölcsődei ellátásnak ezért nem csupán gazdasági, hanem jelentős szociális és társadalmi funkciója is van. A hagyományos bölcsődei intézmények mellett az elmúlt időszakban a kisebb létszámú ellátási formák is fontos szerepet kaptak. Ezek közé tartoznak a családi bölcsődék. A családi bölcsőde olyan szolgáltatási forma, amely alacsony gyermeklétszám mellett, jellemzően családias környezetben
biztosítja a kisgyermekek napközbeni ellátását. A kisebb közösség elősegíti, hogy a gyermekek egyéni szükségleteire nagyobb figyelem
jusson, miközben a családokkal is szorosabb kapcsolat alakulhat ki.

Ez különösen fontos azoknak a szülőknek, akik számára a hagyományos intézményi ellátási formák kevésbé megfelelőek.
A nonprofit és a profitorientált működés megkülönböztetése a családi bölcsődék esetében is fontos. A családi bölcsőde ugyanis önmagában nem nonprofit vagy profitorientált forma.
Ugyanaz a szolgáltatás működhet

• nonprofit szervezet fenntartásában,
• de akár egyéni vállalkozó fenntartásában is.

A finanszírozási rendszer egyes elemei mindkét esetben – eltérő mértékkel – hasonlóak lehetnek, ugyanakkor a bevételek felhasználásának, a gazdálkodásnak és az esetleges többlet kezelésének szabályai eltérnek egymástól.

A nonprofit szemlélet tovább erősítheti azt a felfogást, amely szerint a gyermekek ellátása nem pusztán szolgáltatásként, hanem társadalmi
értéket teremtő tevékenységként is értelmezhető. A családi bölcsőde működése során számos olyan költség merül fel, amelyet a fenntartónak fedeznie kell.
A költségek között szerepelnek többek között

• a foglalkoztatottak bérei és közterhei,
• a helyiség bérleti vagy fenntartási költségei,
• a rezsiköltség,
• az étkezés,
• a gyermekek ellátásához szükséges eszközök, játékok és fejlesztőeszközök beszerzése, valamint
• a működéshez kapcsolódó adminisztráció és egyéb működési kiadások.

A szolgáltatásnak tehát bevételre van  szüksége ahhoz, hogy megfelelő színvonalon és folyamatosan működhessen. A nonprofit jelleg ebben az esetben azt jelenti, hogy a szolgáltatás működésének középpontjában a gyermekek ellátása és a családok támogatása áll, nem pedig a tulajdonosi haszonszerzés.A szülők által fizetett térítési díj vagy a különböző támogatások és egyéb bevételek a szolgáltatás működtetését és az ellátás biztosítását
szolgálják. Ugyanakkor a nonprofit jelleg pontos értelmezése nagyban függ

• a fenntartó jogi formájától és
• a finanszírozási szerkezettől.

A családi bölcsőde nem önálló jogi személy, hanem egy szolgáltatás, amelyet a fenntartó működtet. A nonprofit működés elsősorban a fenntartó szervezet típusában és gazdálkodási szabályaiban érhető tetten.

Családi bölcsőde esetében fenntartó lehet

• önkormányzat,
• önkormányzati társulás,
• egyházi jogi személy,
• civil szervezet (egyesület, alapítvány),
• nonprofit gazdasági társaság,
• for-profit gazdasági társaság, valamint
• egyéni vállalkozó.

Önkormányzati fenntartó/közintézmény alapvetően közfeladat-ellátás keretében, szociális alapon működik, profitérdek nélkül.

A cikk további fejezetei:

• Profitorientált fenntartó
• Mit jelent a nonprofit működés a gyakorlatban?
• A nonprofit jelleg előnyei és kihívásai
• A legfontosabb bevételi források

Az eredeti cikk a Bölcsődei Jogfutár novemberi számában jelent meg, szerzői: Erőssné Nacsa Olga, Sipos B. Bernadett.