Minősítési eljárás – hogyan készüljünk rá?

Minősítési eljárás – hogyan készüljünk rá?

A portfólió készítése tudatos előkészítést igényel: nem puszta dokumentumgyűjtemény, hanem a fejlődést és erősségeket bemutató koherens történet. Az ÓvodaVezetési Ismeretek áprilisi kötetében megjelenő, a Hogyan készüljünk a minősítési eljárásra? című írásunkban szemléletes, táblázatos formában foglaljuk össze az elvárásokat, az esetleges buktatókat, mindeközben kiemeljük az aktualitásokat is. Az alábbiakban részletet közlünk a Hogyan készüljünk a minősítési eljárásra? című írásunkból.

A minősítési eljárás lépései 

A portfólióval szembeni legfőbb elvárás, hogy tükrözze a pedagógus kompetenciáinak meglétét, illetve fejlődését.

1. A mesterséges intelligencia használata

Újdonság!

A 2026. évi pedagógusminősítési eljárásoktól érvényes útmutatók tartalmazzák a mesterséges intelligencia- (MI-) alkalmazások használatára vonatkozó etikai szabályokat, valamint a módosított eredetiségnyilatkozatokat, amelyeken a minősülő kötelezően nyilatkozatot tesz az MI használatáról. 

Az MI-vel kapcsolatos elvárásrendszer tehát a 2026. január 1-jétől megvalósuló, 2026. évi pedagógusminősítési eljárásoktól lép életbe.

2. A minősítési eljárás megindítása és megszüntetése

Az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe a portfólió feltöltésének jogszabályban meghatározott időpontja a jelentkezés évének november 25. napja.

A minősítési eljárás megszüntetése

Nyilatkozat benyújtásával a minősítő vizsga, a minősítési, pályázati, megújítási eljárás megszüntetése kezdeményezhető a Púétv. vhr. 68. § (1) bekezdése alapján, ha

a) a hivatal vagy a minősítő, illetve bíráló bizottság az eljárás bármely szakaszában észleli, hogy a pedagógus a jogszabályi feltételek hiányában nem szerepelhetett volna a minősítési tervben – ideértve azt az esetet is, ha a vezetői, magasabb vezetői feladatok ellátásához kapcsolódó programot megvalósítani kívánó pedagógus vezetői, magasabb vezetői megbízása az eljárás alatt bármely okból megszűnik –, vagy a pedagógus-munkakörben való foglalkoztatás jogszabályi követelményeinek nem felel meg,

b) a pedagógus a nem kötelező minősítési, pályázati vagy megújítási eljárásra történt jelentkezését – a 48. § (4) bekezdése szerint – visszavonta,

c) a foglalkoztatási jogviszony szünetelése meghaladta a hat hónapot, kivéve minősítő vizsga esetén, vagy

d) a pedagógus foglalkoztatási jogviszonya a minősítő vizsga vagy a minősítési, pályázati vagy megújítási eljárás személyes megjelenését igénylő eseményét megelőzően – a pedagógus-munkakörben történő további foglalkoztatás céljából történt áthelyezés esete kivételével – megszűnt.”

3. A pedagóguskompetenciák

A munkát érdemes minél előbb megkezdeni. Most már minden intézményben vannak gyakorlati tapasztalattal bíró kolléganők, esetleg szakértői feladatokat ellátó kollégák, akik jó tanácsokkal segíthetik a portfólió elkészítését. Arra biztatok mindenkit, hogy kérdezzen, ez nagyban támogathatja munkánkat.

Mire kell különösen nagy hangsúlyt fektetnünk a minősítési eljárás folyamán? A következőkben felsoroljuk azokat a meghatározott pedagógiai kompetenciákat[1], amelyekre a szakmai életút elkészítésekor figyelemmel kell lennünk. 

„A pedagóguskompetenciák 

1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók
3. kompetencia: A tanulás támogatása
4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségekre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység
6. kompetencia: Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése
7. kompetencia: A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja
8. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
9. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért”

A kompetenciák fejlődése egyrészt a pedagógus személyiségétől, másrészt a megszerzett tapasztalatok minőségétől függően változó, ezért a minősítési rendszer figyelembe veszi a pályán eltöltött évek számát, illetve az érdeklődés, az egyéni képességek befolyásoló hatását is. A Pedagógus I. és II. fokozat a kompetenciák fejlettségét vizsgálja.

A vizsgálat módja, eszközei azonosak, a szakmai teljesítmény szintjére vonatkozó előírások viszont különbözőek. Az értékelés során a pedagógus-előmeneteli fokozatok eléréséhez az elvárt megfelelési szintet százalékban adják meg:

 

Fokozat	Minimum elérendő teljesítés százaléka
Gyakornokból Pedagógus I. fokozatba lépés esetén	60%
Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés esetén	75%

A „megfelelt” eredmény elérésének feltétele az adott fokozatnak megfelelő minimális elérendő teljesítés százaléka, valamint minden kompetencia esetében 25%-nál nagyobb teljesítmény.

A továbbiakat az ÓvodaVezetési Ismeretek áprilisi kötetében megjelenő, a Hogyan készüljünk a minősítési eljárásra? című írásunkban olvashatja.

Még nem előfizetőnk? Az óvodaigazgatók munkáját támogatja kiadványunk évente 6 alkalommal. Aktuális gazdasági, jogi, tanügyigazgatási és egyéb, óvodavezetéshez szükséges tudnivalók elismert szakértőktől. Rendelje meg Ön is saját előfizetését MOST!

 

[1] Oktatási Hivatal (2026): Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez. Nyolcadik, módosított változat