Kinek adhatja át biztonsággal az óvodapedagógus a gyermeket?
Talán minden óvoda életében volt már olyan eset, amikor az óvodapedagógus elgondolkozott azon, hogy a gyermekért jövő személynek odaadhatja-e az óvodás gyermeket vagy sem.
Hol kell szabályozni ezt a kérdéskört?
A házirendben, az SZMSZ-ben és a munkatervben is. Az Nkt. 25. §-ának (2) bekezdése szerint az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Ez az a dokumentum, melyet a
szülők leginkább elolvasnak, és melyet kifüggesztve elérnek az óvodában, ezért a házirendben mindenképp érdemes a gyermek óvodába történő beadásának és átvételének helyi szabályait összefoglalni.
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján a gyermek benntartózkodásának rendjét az óvoda SZMSZ-ében kell szabályozni, így ebből a dokumentumból sem hagyható ki. A gyermekek átvételével kapcsolatos helyi szabályok megalkotásánál figyelemmel kell lennünk a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 3. §-ának (7) bekezdésére is, mely szerint az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők gyermeküket az óvodai tevékenység megzavarása nélkül behozhassák és hazavihessék. Ezt kell tükröznie az óvoda munkatervének is.
A nevelési-oktatási intézmény nem szabályozhatja az óvodai időn kívüli időszakot, amikor a gyermek már szülői felügyelet alatt áll. Így nagyon nehéz szabályozni a gyermek átvételével kapcsolatos szabályokat, nehéz meghatározni, hogy ezen a szabályozási területen meddig mehet el az óvoda, mit írhat be a szabályzatába és mit nem.
Ki viheti haza a gyermeket?
Amikor az óvónő átadja a gyermeket az érte jövő felnőttnek, abban a pillanatban tulajdonképpen a felügyelet mint feladat átadása történik meg.
Kinek adhatjuk át a gyermeket?
- Nagykorú,
- cselekvőképes,
- gondnokság alatt nem álló személynek adható át a gyermek.
Mégpedig olyan személynek, aki az óvodának év elején le lett jelentve (minimum a neve és a személyiigazolvány-száma, vagy bármi, ami alapján konkrétan beazonosítható a gyermekért jövő személy). Természetesen a gyermek két szülőjének, mint törvényes képviselőinek, mindig átadható a gyermek (attól a kevés ritka helyzettől eltekintve például, amikor a bíróság az egyik szülő távoltartását rendelte el).
A személy, aki a gyermekért jön, csak cselekvőképes lehet. A cselekvőképesség azt jelenti, hogy a maga érdekében a saját nevében eljárhat, maga köthet szerződést, vagy tehet más jognyilatkozatot.
Honnan ismerhető fel a cselekvőképtelen állapot? Általánosságban elmondható, hogy cselekvőképes minden 18 év feletti nagykorú. (Vannak olyan esetek, amikor a 18 év feletti nagykorú cselekvőképességét bíróság korlátozhatja, például azért, mert fogyatékos.)
Az ember belátási képességének függvényében a cselekvőképessége lehet korlátozott mértékű, vagy akár teljes mértékben is hiányozhat.
A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk. 2:9. §) szerint az, aki cselekvőképtelen állapotban van (például alkohol vagy kábítószer hatása alatt, vagy műtéti altatást követő bódult állapotban van), annak jognyilatkozata semmis, mert a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. A cselekvőképtelenséget előidéző tudatállapot mint emberi körülmény minden külön jogcselekmény nélkül, önmagában elegendő jogi tényként idézi elő a cselekvőképtelenséget, elmúltával pedig a megelőző cselekvőképességi állapot automatikusan visszaáll (például amikor kijózanodik az illető).
Mit tehetünk, ha részegnek tűnő szülő megy a gyermekért az óvodába?
Erről a novemberi Óvodai Jogfutárban írunk még!
Tartsa frissen tudását, havi 30 perc elég hozzá!
- Ön tudja a legjobban, hogy folyamatosan módosulnak az intézményét érintő jogszabályok legyen szó akár munkajogi, gazdálkodási, tanügy-igazgatási, pedagógiai vagy bármely más területről.
- Az Óvodai Jogfutár című havilap az Ön nyugalmát biztosítja!
- Havi rendszerességgel értesül az aktuális jogszabályváltozásokról.
- Első kézből; általában az EMMI jogászaitól kap információkat az intézményét érintő jogszabályi változásokról.
- A rövid, lényegre törő összefoglalókból percek alatt tisztában lehet a módosítás tartalmával.
- A teendők, határidők szem előtt tartásával idejében meg tudja hozni a szükséges döntéseket.
