Intézményi ellenőrzés

Intézményi ellenőrzés – Intézményi tanfelügyeleti tapasztalatok

A tanfelügyeleti rendszerben több jelentős változás történt az elmúlt években, és további fejlesztések várhatóak. Az ÓvodaVezetési Ismeretek júniusi kötetében megjelent, az Intézményi tanfelügyeleti tapasztalatok című írásunkban a nemzetközi kitekintésen túl összefoglaltuk a hazai előzményeket és a várható változásokat az intézményi ellenőrzés területén.

Az alábbiakban részletet közlünk az Intézményi tanfelügyeleti tapasztalatok című írásunkból.

Az intézmény-ellenőrzésre vonatkozó szabályok

Az intézmény-ellenőrzés célja: iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez. Annak feltárása, hogy a köznevelési intézmény hogyan valósította meg a pedagógiai programjában és a munkatervében, az intézkedési tervben foglaltakat.

Az intézmény-ellenőrzés módszere:

• interjúkészítés
• dokumentumelemzés,
• a pedagógiai munkához szükséges infrastruktúra megfigyeléssel történő vizsgálata,
• az intézmény feladatellátásával kapcsolatos kérdőíves felmérések,
• az intézményi önértékelés eredményeinek elemzése.

Az intézmény-ellenőrzés 7 területe:

1. Pedagógiai folyamatok
2. Személyiség- és közösségfejlesztés
3. Az intézményben folyó pedagógiai munkával összefüggő eredmények
4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
5. Az intézmény külső kapcsolatai
6. A pedagógiai működés feltételei
7. Az intézménytípusra vonatkozó nevelési, nevelési-oktatási irányelvben meghatározottak

Az intézmény-ellenőrzés során feltöltendő dokumentumok:

1. pedagógiai program / pedagógiai-szakmai munkát meghatározó dokumentum
2. SZMSZ
3. az ellenőrzés évét megelőző két tanév munkaterve és éves beszámolója,
4. a legutóbbi továbbképzési program és az ahhoz kapcsolódó beiskolázási tervek,
5. mérési eredmények adatai, elemzése (pl. országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg, az intézményben meghatározott mérések)

Intézményi önértékelés

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 145. § (1) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel ad támogatást az intézmény szakmai fejlődéséhez. Ez azt jelenti, hogy minden tanfelügyeleti ellenőrzésnek az egyik alapját az intézményi önértékelés adja.

Az intézményi tanfelügyeletnek vannak azonban olyan motívumai is, amelyek során a tanfelügyelők az intézményi önértékelési folyamat során szerzett adatokat és eredményeket is felhasználhatják, s azokat fel is kell használniuk a tanfelügyeleti ellenőrzés során. Ilyenek az intézményi önértékelési folyamatban felvett kérdőíves felmérések, amelyek során az önértékelési kézikönyvben szereplő kérdések felhasználásával felmérést kell készíteni a nevelőtestület, illetőleg a szülők képviselőivel.

Mivel ezek a kérdőíves felmérések a tanfelügyeleti ellenőrzés alkalmával már nem ismétlődnek meg, a szakértők számára e kérdőíves felmérések eredményeihez hozzáférést kell biztosítani. Az Oktatási Hivatal minden évben július 31-ig értesíti az érintett intézményeket a következő tanévre / nevelési évre tervezett intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés tényéről. Ennek az értesítésnek a nyomán kell megtervezni az intézményi szintű intézményi önértékelés feladatainak ütemezését és végrehajtását.

Az intézményi önértékelés körültekintő megszervezése és lebonyolítása komoly helyi erőforrásokat és koncentrált igazgatói, illetőleg vezetői közreműködést igényel. Az eredményes végrehajtásra jelentős figyelmet, időt és ennek megfelelő humánerőforrást kell fordítani.

A színvonalasan és igényesen elvégzett intézményi önértékelés rendkívül jól használható anyagot jelent az intézményi tanfelügyeletet végző szakértők számára Az önértékelésben láthatóak a feltárt intézményi erősségek vagy a fejleszthető területek meghatározása, mely fontos támpontot jelent a tanfelügyelők számára is.

Az intézményi önértékelési folyamatban interjút kell készíteni a nevelőtestület, valamint a szülők képviselőivel. A pedagógusok esetében a különböző csoportokban dolgozó, nem azonos munkaközösségbe tartozó pedagógusokat, a szülői interjú esetében csoportonként két-két szülőt kell bevonni az interjúkészítésbe.

A nevelőtestületi, illetőleg szülői interjú elkészítése azonban az intézményi tanfelügyeletnek is részét képezi, ezért az önértékelési folyamatban lebonyolított nevelőtestületi és szülői interjú színvonala, az interjúkészítés körültekintő megszervezése és dokumentálása kiváló példát és gyakorlatot jelent a tanfelügyeleti ellenőrzéskor szervezendő interjúkhoz.

Az intézményi önértékelés keretében lebonyolított interjúkészítést „mintaként” érdemes megszervezni, előre érdemes körültekintően rögzíteni a lebonyolítási szabályokat, minden résztvevő számára előre meg kell küldeni az interjúkérdéseket, sőt azokat a helyszínen is elérhetővé kell tenni számukra. Külön figyelmet kell fordítani az interjúkészítés jegyzőkönyvének gondos elkészítésére.

Az intézményi önértékelés célja

Az intézményi önértékelés célja, hogy intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető tevékenységeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, fejlesztési feladatait intézkedési tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendeletben megfogalmazott általános szabály, hogy az intézményeknek ötévente kell elvégezni az intézmény önértékelését.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervbe bekerült intézmények számára – amennyiben még nem készítették el – kötelező elkészíteni az önértékelésüket, mivel az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) részét képezi az intézményi önértékelés eredményeinek elemzése.

Az Oktatási Hivatal 2018-tól az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontja előtt 30 nappal biztosítja a tanfelügyeleti ellenőrzést végző szakértők részére a feltöltött dokumentumokba és az intézkedési tervbe való betekintést. Ezért eddig az időpontig az intézményi önértékelés eredményét, az intézkedési tervet célszerű feltölteni a szakértők számára az informatikai felületre.

Az önértékelést támogató informatikai rendszerben az általános elvárások értelmezése alapján az intézmények feladata az intézményre vonatkozó elvárásrendszer elkészítése, amelynek során az önértékelési kézikönyvben szereplő, általánosan minden azonos intézménytípusra értelmezhető elvárás tartalmát – amennyiben az intézmény azt konkrétan szabályozza – a helyi szabályozás szerint módosíthatja (pontosító, értelmező elvárásokat fogalmazhat meg). Az így elkészített intézményi elvárásrendszer módosított elvárásai levezethetők az adott intézményre jellemző sajátosságokból, támogatják az intézményi célok teljesülését. Az önértékelések előtt az intézményre vonatkozó intézményi saját elvárásrendszert rögzíteni kell az önértékelést támogató informatikai rendszerben, mivel ennek hiányában nem indítható önértékelés.

A fentiekben leírtak szerint megszűnt a pedagógusok és az intézményvezetők, igazgatók tanfelügyeleti ellenőrzésének rendszere, így a pedagógusok és az igazgatók intézményi önértékelése sem terheli az intézményeket. Az intézményi tanfelügyeleti ellenőrzéseknek tehát a Rendelet 145. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint továbbra is kötelező előzménye az intézményi szintű intézményi önértékelés lebonyolítása, ebben nincs változás.

Az eddigiekben leírtak alapján az önértékelést támogató intézményi munkacsoportokat (BECS-ként rövidítették) sem érdemes tovább működtetni, bár megszüntetésük sem kötelező. Feladatuk azonban legfeljebb az ötévente esedékes intézményi tanfelügyeleteket megelőző intézményi szintű önértékelés feladatainak megszervezésére és elvégzésére korlátozódik.

Intézmény-ellenőrzésre vonatkozó feladatok

 

Oktatási Hivatal feladatai	Munkáltató-igazgató feladatai	Szakértő feladatai
Július 20-ig a következő évre szóló országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervet készít. Az intézmény-ellenőrzés összeállításánál szempont, hogy ötévente minden intézményre kiterjedjen.	Az igazgatója köteles az ellenőrzés feltételeit biztosítani.	Ellenőrzést vezető szakértő az ellenőrzés időpontja előtt legalább tizenöt nappal felveszi a kapcsolatot az érintett intézmény igazgatójával.
A hivatal július 31-ig az általa működtetett informatikai támogató rendszer útján értesíti az ellenőrzési tervben szereplő intézményeket.	Szeptember 1-jéig a kiválasztott szakértők tekintetében az informatikai támogató rendszerben rögzíti a munkahét azon napját, amelyen a szakértőt a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíti.	A vezető szakértő egyeztetést folytat az ellenőrzés ütemezésével, tartalmával kapcsolatos részletekről.
A hivatal az intézménytípus és az ellenőrzés helyszínének figyelembevételével választja ki az ellenőrzésekben részt vevő szakértőket.	Az érintett intézmény igazgatója haladéktalanul köteles értesíteni a hivatalt minden olyan körülményről, amely az ellenőrzés lebonyolítását akadályozza vagy veszélyezteti.	Az ellenőrzést vezető szakértő a látogatást követő szakértői egyeztetésnek megfelelően, az ellenőrzést követő tizenöt napon belül elkészíti az ellenőrzés tapasztalatait tartalmazó szakértői értékelést az informatikai támogató rendszerben.
A kiválasztásról, valamint az ellenőrzési tervben foglalt szervezési szabályokról július 31-ig az informatikai támogató rendszer útján értesíti a kiválasztott szakértőket és az őket foglalkoztató intézmények igazgatóit.	Az intézmény-ellenőrzés esetén az intézmény igazgatója számára az ellenőrzés eredménye a látogatást követő 15 napos határidő elteltével az informatikai támogató rendszer útján elérhető válik.
November 30-ig kijelöli az ellenőrzési tervben szereplő ellenőrzések időpontját, az ellenőrzésben részt vevő szakértőket és a vezető szakértőt, az informatikai támogató rendszer útján értesíti az ellenőrzésben érintett szakértőket és az érintett intézmények igazgatóit.	Az intézmény igazgatója a nevelőtestülettel egyeztetve az értékelés 15 napján belül értékelőlapot tölthet ki a szakértőkről a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben.
A hivatal a szakértőkről készült értékelőlapok tartalmáról minden év november 30-ig összesítő kimutatást készít, melyet az informatikai támogató rendszerben elérhetővé tesz a szakértők számára.	Köznevelési intézmény ellenőrzése esetén az érintett intézmény igazgatója legkésőbb az ellenőrzési terv elkészítése évének november 30-áig feltölti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe a dokumentumokat.
Minden év július 31-éig jelentést készít a miniszter részére, amelyben javaslatot tehet az ellenőrzési eszközök módosítására.	A szakértői értékelés alapján az intézmény igazgatója az intézmény-ellenőrzés lezárását követő 45 napon belül öt évre szóló intézkedési tervet készít, amelyben kijelöli az intézmény pedagógiai-szakmai munkája fejlesztésének feladatait, az intézkedési tervet a nevelőtestület hagyja jóvá.
	Az intézkedési tervet az érintett intézmény igazgatója a jóváhagyást követően haladéktalanul feltölti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe. Az intézkedési tervet az intézmény igazgatója küldi meg a fenntartó számára.

 

Legyen biztos tájékozódási forrása a 2024/25-es nevelési évben is az ÓvodaVezetési Ismeretek kiadvány!