BTMN problémák és a GDPR

BTMN problémák és a GDPR

Egy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő óvodás gyermek szülője a gyermekét megillető jogokkal, a pedagógiai szakszolgálat működésével kapcsolatban kérte az ombudsmani hivatal tájékoztatását. Gyermeke a szakértői bizottság által kiállított szakvélemény alapján beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő státuszt kapott (a továbbiakban: BTMN). A gyermek és egy szintén BTMN státuszú óvodai csoporttársa a délutáni alvás során nem bizonyult együttműködőnek, ezért az óvodapedagógus videófelvételt készített róluk, amit a szülőnek is megküldött. Az óvónő a gyermekkel és a szülőkkel azt érzékeltette, hogy örülne, ha a gyermek elmenne az óvodából. A szülőt az ombudsman a fenntartóhoz fordulás lehetőségéről mint jogorvoslatról tájékoztatta. (iktatószám: OJBH/129/2024)

Egy másik szülő szintén a gyermekét megillető jogokról és a pedagógiai szakszolgálatról kérte az ombudsman tájékoztatását. Az óvodapedagógus a gyermek problémás viselkedését videófelvétel készítésével próbálta szabályozni. Amikor a szülő ezzel kapcsolatban tájékoztatást kért, az óvodavezető a pedagógiai szakszolgálat felkeresését tanácsolta. (iktatószám: OJBH/311/2024)

A nevelési-oktatási környezetben sokféle módon valósulhat meg jogszerűtlen adatkezelés, bizonyos esetekben adatvédelmi incidens, például a gyermekek fotóinak jogosulatlan közzétételével. A kiskorú gyermek képmásának megjelentetése az óvoda honlapján vagy Facebook-oldalán a törvényes képviselő hozzájárulása nélkül tilos. Szintén jogszerűtlen a nem kulturált módon evő vagy a nemalvó gyermekről videófelvétel készítése, ami nemcsak adatvédelmi szabályokat sért, hanem alapvető személyiségi jogokat is.

Egy komoly adatvédelmi buktató az óvodában a gyermekekről készített képmás (fénykép- vagy videófelvétel) és azok közzététele. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) még 2019-ben kiadott állásfoglalást csoportkép, rendezvényfotók intézményi évkönyvben történő közzétételéről, mely jogi fejtegetés az óvodai képek adatkezelésével kapcsolatban is irányadó.[1]

A hatóság kifejtette, hogy a fénykép személyes adat, mely személyes adatot kezelni csak jogalappal lehet (GDPR 6. cikk).[2] A jogalap lehet az érintett (kiskorú érintett esetén a törvényes képviselő) hozzájárulása a fényképkészítéshez és a róla készült fénykép közzétételéhez. Az nem elégséges, ha csak a felvételkészítéshez rendelkezünk hozzájárulással, ha közzé is szeretnénk tenni. A készítés és a közzététel két különböző adatkezelésnek számít, vagyis ha a felvétel készítéshez rendelkezünk hozzájárulással, az nem hatalmaz fel a felvétel közzétételére is.

Tanácsos a nevelési év kezdetén írásban bekérni a szülői nyilatkozatokat azzal kapcsolatban, hogy van-e ellenvetésük gyermekük óvodai honlapon/évkönyvben/tablón való szerepeltetése ellen.

Az általános felhatalmazás azonban nem azt jelenti, hogy az egyes fotózásokról előzetesen ne kellene tájékoztatást adni a szülőknek, és amennyiben valamelyik fénykép felvétele kifejezetten zavarja az érintett gyermeket vagy szülőt, törlési (vagy szöveg esetén helyesbítési) kérelmének haladéktalanul eleget kell tenni.[3]

 

Figyelem!

A személyes adatok sérülése, az adatvédelmi incidensek[4] kötelezettségeket rónak az adatkezelőkre, így az óvodákra is: 

— az adatvédelmi incidenst nyilván kell tartani,
— az adatvédelmi incidenst be kell jelenteni az adatvédelmi felügyeleti hatóságnak (NAIH), kivéve ha — — valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve,
— az incidenssel érintett személyeket tájékoztatni kell,
— mindent meg kell tenni az incidens által okozott kár minimalizálása érdekében.

Tekintettel arra, hogy a gyermek alvásának videózása személyiségi jogokat is sért, a Ptk. a 2:42. §-ával kezdődő, a személyek polgári jogi védelméről (XI. címtől) szóló részt is ismernie kell az óvodának. A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a személyes adatok védelméhez való jog megsértése.

Az, akit személyiségi jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a Ptk. szerint a következő polgári jogi igényeket támaszthatja – elévülési időn belül – polgári bíróság előtt:

• Követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását.
• Követelheti a jogsértés abbahagyását, és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Abbahagyásra akkor kötelezhető a jogsértő, ha a magatartásával előidézett következmény a bírósági határozat meghozatalának időpontjában még fennáll. A jogsértő magatartástól való eltiltás olyankor indokolt és célszerű, ha alappal lehet tartani a kifogásolt eljárás megismétlésétől.
• Követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak. Az elégtétel lehet pl. nyilvános bocsánatkérés.
• Követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását. Előfordul, hogy a jogsértés valamely tárgy (például egy fénykép vagy egy hangfelvétel stb.) útján valósul meg, és nincs mód a sérelmes helyzet megszüntetésével, illetve az eredeti állapot helyreállítása útján (például a tárgy jogosult részére történő átadásával, visszaadásával) a jogsértő helyzet felszámolására. Ilyenkor – ha ez lehetséges – a sérelmet hordozó tárgyat kell a jogsértő jellegétől megfosztani, ha pedig erre nincs mód, magát a tárgyat kell megsemmisíteni.

• Követelheti azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.[5]

• Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.[6]
• Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.[7]

A fenti esetekben a szülők akár bírósághoz is fordulhattak volna.

A továbbiakat az ÓvodaVezetési Ismeretek januári kötetében megjelenő, az Óvodai problémák az ombudsmani joggyakorlat tükrében című írásunkban olvashatja.

[1] NAIH állásfoglalása: https://www.naih.hu/files/Adatved_allasfoglalas_NAIH-2019-2528_isk_oasztalykep.pdf

[2] A GDPR: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32016R0679&from=HU

[3] NAIH 2017-es közleménye letölthető: https://www.naih.hu/files/2017-08-31-kozlemeny-diakok-fenykepe-isk-honlapon.pdf

[4] Adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

[5] Ptk. 2:51. §

[6] Ptk. 2:52. §, Köznev. tv. 59. § (4) bekezdés

[7] Ptk. 2:53. §