Blöff – képességfejlesztő matematikai játék
Matematikai tartalom: műveletek a racionális számok halmazán
A játék oktatási és nevelési céljai: fejszámolási készség fejlesztése, kommunikáció fejlesztése
Résztvevők optimális száma: 10–30
Korcsoport: 5–8. évfolyam
Játékidő: 10–15 perc
Helyigény: tanterem
Szükséges eszközök: esetleg zseton
Előkészületek
Játékvezetőként érdemes előre összeállítani a feladatokat, feljegyezni a műveletsort és annak eredményét.
A játék menete
A játékot vezető tanár egy matematikai műveletsort mond, a résztvevők fejben végrehajtják a műveleteket – kiszámolják az eredményt –, s aki úgy gondolja, hogy tudja a választ, az feláll. A feladat bonyolultságától függően egy idő után a játékvezető azt mondja: „Ennyi!” Ezután már nem állhatnak fel többen. A játékvezető az állók közül megkérdez valakit: „Mennyi?” Ő válaszol, jól érthetően kimondja a végeredményt. A tanár megismétli a tanuló válaszát, és megkérdezi az álló gyerekektől: „Ki tartja?” Aki úgy gondolja, helyes az imént hallott szám, az állva marad. Aki úgy véli, nem jó a válasz, az leül. Ekkor a tanár közli, hogy jó volt-e az elhangzott végeredmény. Ha a megkérdezett tanuló jó választ adott, akkor ő és az állva maradó gyerekek egy-egy pontot (vagy zsetont) szereznek. Rossz válasz esetén ne áruljuk el a helyes végeredményt, csak a hiba tényét tegyük szóvá! Ilyenkor a válaszadó és a vele állva maradók kiesnek a körből, le kell ülniük, felállhatnak viszont azok, akik a rossz eredményt nem fogadták el (és emiatt ültek le korábban). A tanár most közülük kérdez meg valakit, és az imént leírt módon mindez addig folytatódik, amíg a valóban jó eredmény el nem hangzik. Az akkor éppen álló tanulók pontot szereznek. Lehet, hogy van köztük olyan is, aki csak blöffölt, nem került sor arra, hogy ő válaszoljon, de így is pontot tudott szerezni. Ezért is adták a gyerekek a Blöff nevet a játéknak. A pontok kiosztása után újra mindenki leül, és következhet egy új műveletsor.
Értékelés, jutalmazás
A tanulók pontokat (zsetonokat) gyűjtenek, s a játék végén ezeket összeszámolva értékelhetjük teljesítményüket (elkönyvelt pluszpont, kis ötös, …).
További játékvariációk, továbbfejlesztések
A játék a legegyszerűbb alapműveletekkel is játszható, és az éppen aktuális matematikai ismeretek felhasználásával bármeddig továbbfejleszthető. Az egyszerű számtani műveletek mellett geometriai témákat is csempészhetünk a feladványba. Például a 7. évfolyamon: „a négyzet átlóinak száma szorozva a trapéz oldalainak számával”.
Tetszett? Ez csak egy volt a 18 játékból. További 17 fejlesztő játékot talál ebben az e-bookban:
Kiemelt kép: School photo created by jcomp – www.freepik.com
