Termék Kategóriák
0 termék - Ft

Az új kompetencia: környezeti nevelésről 2020-ban

Az új kompetencia a 2019-es eljárásokban még nem szerepelt, nem jelent meg sem a portfólió, sem a látogatott órák értékelése során. A 2020-as eljárásokhoz most készülő portfóliókban azonban már be kell mutatni. Ez lett a 7. számú kompetencia.

 

  1. július 1-jétől hatályos a 326/2013. Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésének új g) pontja, amely egy új, kilencedik pedagóguskompetenciát vezet be:

 

7. „a környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja”

7.1 Segíti a gyermekeket, tanulókat, hogy megértsék a nem fenntartható és fenntartható fejlődés különbségeit.
7.2 Kihasználja saját szakterületén, illetve intézményében a fenntarthatóságra nevelés pedagógiai lehetőségeit.
7.3 Lehetővé teszi a tanulók számára, hogy saját cselekedeteikkel, viselkedésükkel hozzájáruljanak a fenntarthatósághoz, tudatosítva bennük, hogy a jövő rajtuk is múlik.
7.4 Segíti tanulóit, hogy a múlt és a jelen tükrében kreatívan gondolkodjanak a lehetséges jövőről.

Forrás: Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez. Oktatási Hivatal (Hatályos: 2019. június 14-étől)

 

Mit tehet az óvoda a környezettudatosság érdekében

 

A feladatok megvalósítása feltételezi a családdal való szoros együttműködést, ugyanakkor a családok szemlélete is alakítható a gyerekeken keresztül. Az óvodában kialakított jó szokásokat a gyerekek hazaviszik, és például az óvodák egészséges életmód szervezésre irányuló tevékenysége erősen hat a családok életére (ha nem szélsőséges). Ezért fontos a szülők megnyerése a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásához.

 

A hulladék egy nagyon érdekes téma, mindennapos tevékenységünk eredményeként tornyosodik előttünk, otthon, óvodában, az utcán, a házak kapualjaiban, kertekben, erdőn, réten és az utakon. Mindenkinek van valamilyen véleménye, mindenkinek sok minden jut eszébe, hogy mit kellene máshogyan csinálni, illetve mit kellene másnak máshogyan tennie!

 

Ott van-e a nevelési palettánkon, törődünk-e azzal, mit tesznek a ránk bízott gyerekek, mit tesz az óvoda mint modell e témában, vagy a „dadus néni” kultúrájától függ, mi történik az óvodában ezen a téren. Reménykedünk-e abban, hogy a nevelés ezen a téren is mindenható?

 

Az óvónő kezében van az „adu”, hiszen ő neveli a gyerekeket több éven keresztül napi több órában.

 

Mit tehet a pedagógus?

 

  • A nevelési év előtt tájékoztassuk a szülőket levélben az óvoda szokásairól. Csatoljunk mellé kérdőívet is, hogy a szülők leírhassák, miben tudnák segíteni az óvoda környezetbarát életét (önkéntes feladatok, kirándulásszervezés, hulladékból játék stb.). Bevált módszer a szülők közül egy kisebb csoport kiválasztása, akik „felelősként” segítik a takarékos életmódra neveléssel kapcsolatos programok szervezését.
  • Érdeklődjünk, hogy milyen téma foglalkoztatja a szülőket leginkább. A szülői értekezletek forgatókönyvét így könnyebben tudjuk összeállítani.
  • Az óvoda régi hagyományainak ápolása mellett a szülőkkel együtt szervezzünk „zöld” jeles napokat is.
  • A folyosón jól látható helyen tegyük ki az érintett felnőttek fényképét és annak írásos közlését, hogy kihez milyen témában lehet fordulni. Például: hulladékkezelés (papírgyűjtés, komposztálás), kirándulás, jeles napok szervezése.
  • Ajánljuk a szülőknek, hogy kirándulásokra az ételeket textilszalvétába csomagolják a Folpack és alufólia helyett (hosszú ideig tartó lebomlásuk miatt), a folyadékot – lehetőleg teát – kulacsba tegyék. Ne adjanak gyermekeiknek egyszer használatos poharakat, tányérokat, evőeszközöket!
  • Fontos, hogy az óvodában jól látható helyre tegyünk tájékoztató táblát a szülők és a kollégák számára. Azon hívjuk fel a figyelmüket a világ, a helyi közösség környezeti problémáira, a kirándulásokon látott természeti szépségekre. A környezetvédelmi témájú írásokkal pedig a cselekvés felelősségére.
  • Fontos, hogy a szülők érezzék: olyan közösséghez tartoznak, ahol a „közös nevelés” eredményeként gyermekeik személyisége a pedagógusmintákon keresztül is fejlődik, gazdagodik.

 

Ha az óvoda felnőtt közössége úgy dönt, hogy az intézményben bevezeti a szelektív hulladékgyűjtést, és ezzel előkészíti és megalapozza a hulladékkezelési kultúrát, akkor jól látható helyen legyenek hulladék szelektálására előkészített edények és azok a tájékoztatók, amivel annak szükségességét indokoljuk. (Van olyan hazai település, ahol az óvodákból, iskolákból indult el ez az igény. A pécsi önkormányzat a jó tapasztalatokat látva szerződést kötött egy francia tulajdonú hulladékgyűjtő céggel, sőt, területet is biztosított számukra.)

 

Amit ma minden környezetért tenni akaró óvodapedagógus megtehet:

 

  • Kiránduljon, kertészkedjen, és hangolódjon a természet változásaira, éljen azokkal minél nagyobb összhangban!
  • Igyon tisztított csapvizet!
  • Fogmosás közben zárja el a vízcsapot!
  • Kapcsoljon le minden lámpát, amire nincs szükség!
  • Vásároljon csak annyi élelmiszert, ami biztosan elfogy, ne halmozzon fel akkora készleteket, amelyek végül a kukába kerülnek!
  • Hazai élelmiszert vásároljon, ha teheti, 50 km-es körzeten belül!
  • Ismerje meg, és próbálja betartani a tudatos vásárló 12 pontját! (www.tudatosvasarlo.hu)

 

 

Írta: Labanc Györgyi,  

megjelent az Óvónők kincsestára kötetben

 

Az óvodapedagógusok részére készített kiadványsorozatra előfizethet az alábbi linkre kattintva:

Óvónők kincsestára

 

 

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet