Az óvodai felvétel – Kérdések az ombudsmannál

Sok kérdést kapunk az óvodai felvétel szabályaival kapcsolatban. Szakértő szerzőnk most olyan problémákat gyűjtött össze, amelyek a legfelsőbb fórumokig, az ombudsmanig jutottak. Reméljük, hogy a válaszok mindenkinek tanulságul szolgálnak. 

Az alábbiakban részleteket olvashatnak Dr. Sárközi Gabriella: Az óvodai felvétel szabályainak áttekintése az ombudsman ügyein keresztül című írásból, amely az ÓvodaVezetési Ismeretek 2023 áprilisi számában jelent meg.

Az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosának Hivatala (a továbbiakban: OJBH) évente közzé teszi beszámolóját tevékenységéről, melyben bemutatja a hozzá érkező panaszokat és az azokra adott válaszait, jogértelmezéseit. Cikkünkben az óvodákra vonatkozó ombudsmani hivatalba érkező panaszok közül azokat választottuk ki, melyek a gyermekek óvodai felvételével kapcsolatosak. Ezáltal feleleveníthetjük az óvodai felvétel hatályos jogi szabályozását is.

Elutasító határozat bölcsődés korú gyermeknek

Egy szülő beadványában azzal fordult az oktatási ombudsmanhoz, hogy 2018 novemberében született gyermekét nem vette fel a körzetes óvoda. Az intézményvezető a 2021 októberében kelt elutasító döntését azzal indokolta, hogy a gyermek még nem óvodaköteles, és bölcsődei jogviszonnyal rendelkezik. Az elutasító határozatot hozó óvodavezető véleménye szerint a gyermek csak a következő nevelési évben, 2022. szeptember 1-jétől lesz óvodaköteles, csak ettől az időponttól köteles az óvoda felvenni. Az elutasító határozatot a szülő az óvodát fenntartó önkormányzatnál megfellebbezte. A jogorvoslati kérelmet elbíráló fenntartó önkormányzat az Nkt. 8. §-ának (1) és (2) bekezdéseire hivatkozással arról tájékoztatta a szülőt, hogy az önkormányzatnak a 2021/2022. nevelési évre történt óvodai és bölcsődei beiratkozás után – a létszámok ismeretében – arra volt lehetősége, hogy az óvodaköteles kort 2021. október végéig betöltő gyermekeket vegyék fel az óvodába, a többi, később született gyermeket helyhiány miatt nem.

A beadványozó panaszában sérelmezte, hogy gyermekének a harmadik életéve betöltését követően továbbra is bölcsődébe kell járnia. Arra hivatkozott, hogy a gyermek fejlettségi szintje meghaladja a bölcsődei ellátást, amelyet a csatolt háziorvosi, védőnői nyilatkozatok is alátámasztottak. Úgy érezte, hogy korlátozták a gyermeke óvodába járáshoz való jogát.

A szülők helyzetét nehezítette, hogy abban az időpontban amikor a szülők az ombudsmanhoz fordultak, a gyermekük már nem állt bölcsődei gondozás alatt, és mindkét szülő munkaviszonnyal rendelkezett, ezért nehéz volt összeegyeztetni a gyermek otthoni felügyeletét.

Az óvoda felveheti azt a gyermeket is…

A beadványban felvetett kérdéskörben az Nkt. irányadó rendelkezéseiről tájékoztatta az ombudsman a szülőt. A csatolt dokumentumok és a jogszabályi rendelkezések alapján pedig az alábbi álláspontot alakította ki.

A panaszos gyermeke 2018. novemberében született, tehát 2021. augusztus 31. napjáig még nem töltötte be a harmadik életévét, ezért az Nkt. 8. §-ának (2) bekezdése alapján – ahogyan azt az óvodavezető helyesen megállapította – csak a 2022/2023. nevelési évben válik óvodakötelessé. Az óvoda fenntartójának leveléből kiderült, hogy nemcsak az augusztus 31-éig harmadik életévüket betöltő gyermekek felvételére volt lehetőség a 2021/2022-es nevelési évre, mert a többlet helyek miatt az önkormányzatnak lehetősége volt még arra is, hogy a harmadik életévüket 2021. október végéig betöltő gyermekeket is felvegyék az óvodába. Tekintettel arra, hogy a panaszos gyermeke még ezen időpontig sem töltötte be a harmadik életévét, az óvoda így nem tudta felvenni, s mivel még nem volt óvodaköteles, erre jogszabály sem kötelezte.

Fontos látni, hogy az Nkt. 8. §-ának (1) bekezdése csupán a nevelési-oktatási intézmény számára lehetőséget fogalmaz meg és nem kötelezettséget:

„Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, amely a gyermeket fokozatosan, de különösen az utolsó évében az iskolai nevelés-oktatásra készíti fel. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.”

A szülőt az ombudsman tájékoztatta arról is, hogy természetesen annak nincs akadálya, hogy újabb óvodai jelentkezést nyújtsanak majd be évközben.  Így akár felvételt is nyerhet gyermeke az óvodába, amennyiben erre az időközbeni esetleges változások folytán (létszámbővítés, vagy körzetből elköltöző gyermek megüresedett helye miatt) lehetőség lesz. Mindezek alapján az oktatási ombudsman megállapította, hogy a fenntartó önkormányzat döntése oktatási jogsértést nem valósított meg, az intézmény a jogszabályoknak megfelelően járt el.

Konklúzió

Az egyik fontos megállapítás, hogy a 3. életévüket be nem töltött gyermekek óvodai felvétele csak egy lehetőség az intézményvezető számára. Amennyiben üresen maradt helyeket szeretne betölteni, felveheti a még nem 3 éves gyermekeket, azonban arra ügyelni kell, hogy az üres helyekre a gyermekek kiválasztása nem történhet diszkriminatív módon. A jogesetben felvázolt fenntartói döntés, mely konkrét időpontban határozza meg, azt, hogy mely 3. életévüket elérők nyernek még felvétel, egy tökéletes megoldás. Nyilván nem lehet szimpátia alapján eldönteni, vagy gyorsasági versenyként meghirdetni az üres helyek betöltését.

Objektív szempontok szerint kell megadni, hogy kik nyernek felvételt, és akik a megadott feltételeknek megfelelnek, fel kell venni. Vagyis, ha 10 üres hely maradt az óvodában, és 30 gyerek tölti még be okt. 1-jéig a 3. életévét a körzetben, akkor nem ezt kell a hirdetményben közölni, hanem egy olyan korábbi időpontot kell megadni, ameddig pont 10 gyermek tölti be a 3. életévét. Vagy meg lehet határozni a felveendő plusz gyermekek körét úgy is, hogy olyan munkaviszonnyal rendelkező szülők gyermekét veszi fel az óvoda, akik az ősz folyamán töltik be 3. életévület. Ha ez – a fenti példánál maradva – több mint 10 gyermek, egy újabb objektív kritériumot kell megadni, mellyel szűkül a felveendő gyermekek köre, az óvodavezető sohasem válogathat szubjektíven közöttük.

Az eset másik tanulsága, hogy a szülőnek igenis el kell magyarázni részletesen, hogy miért nem nyert felvételt, nemcsak egy sablon határozatot kell kiküldeni számára. Ha a szülő megérti, és látja, hogy az óvodavezető jogkövetően jár el, nem fog fellebbezést benyújtani, ami egyrészt terheli a fenntartó kapacitásait, másrészt rossz fényt vet az intézményre.

 

Távolabbi óvodába irányították…

Egy szülő gyermeke körzetes óvodába történő felvételével kapcsolatban fordult az oktatási ombudsmanhoz. Panaszában előadta, hogy gyermekének felvételéről szóló szándéknyilatkozatát elküldte a körzetes óvodának, de átirányították egy másik, távolabbi óvodába, melyhez az utazás is nehézkesebb lett volna.

Az Nkt. 49. §-a rendelkezik a gyermekek óvodai felvételéről. Az (1) bekezdés értelmében az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A gyermek az óvodával jogviszonyban áll. A (3) bekezdés kimondja, hogy a települési önkormányzatnak kell közzé tennie az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitvatartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (ez a kötelező felvételt biztosító óvoda).

Akár lakcím, akár tartózkodási cím miatt kéri a szülő, hogy a gyermekét az adott óvodába mint körzetes intézménybe vegyék fel, az óvodavezetői döntés az alapján születik, hogy hol él a család életvitelszerűen.

Nem kötelező már a bejelentett lakcímen élni

Nem kötelező már a bejelentett lakcímen élni. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) módosítása szerint a fiktív lakóhely létesítése vagy az abban való közreműködés nem büntetendő többé.

A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.

A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol a polgár – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

Az Nyvtv. 26/A. § (1) bekezdése szerint jogszabály valamely jogosultság adott hellyel összefüggő gyakorlása, szolgáltatás igénybevétele, kötelezettség teljesíthetősége vagy más joghatás feltételeként előírhatja az életvitelszerű ottlakás tényének egyéb módon való igazolását.

 

Az Nkt. – mint az óvodákra vonatkozó egyik alap jogszabály – meg is adja, hogy mit ért életvitelszerű ottlakáson:

 

Az Nkt. 49. § (3) bekezdése alkalmazásában életvitelszerű ottlakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant

 

• otthonául használja, és
• az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel.

 

Tehát akár lakcím, akár tartózkodási cím miatt kéri a szülő, hogy a gyermekét az adott óvodába mint körzetes intézménybe vegyék fel, a döntés az alapján születik, hogy hol él a család életvitelszerűen.

Az életvitelszerű ottlakást az óvodavezető jogosult is ellenőrizni. Az Nkt. 49. § (2) bekezdés szerint az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szüleit, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolják, hogy a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül bemutatják a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot.[1]

Ha a felszólítás ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, vagy a bizottság jogosult az életvitelszerű körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni.

 

Tipp:

A családlátogatásról mindig készüljön jegyzőkönyv, hogy utóbb bizonyítani lehessen a megtörténtét, és a határozat indokolásába be lehessen írni.

Ha az óvodavezető, illetve a bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.[2] A felvétel elutasításáról írásbeli határozatot kell hozni.

Tehát a szülők bátran átjelentkezhetnek egymáshoz, ez nem tilos már, azonban az óvodai körzetet az az ingatlan határozza meg, amelyet otthonukként használnak, vagyis ahol életvitelszerűn élnek. Ez lehet lakcím is vagy tartózkodási cím is.

 

Konklúzió

A lakóhely és a tartózkodási hely is megalapozhatja a gyermek kötelező felvételét. A szülőt nyilatkoztassuk róla, hogy melyik címen él életvitelszerűn. A lakcímkártya kiállításának dátumát ellenőrizzük, hogy nem 3 hónapnál frissebb-e a dokumentum.

 

 

 

[1] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 20. § (9) bekezdés

[2] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 20. § (10) bekezdés