Advent – karácsony: Jeles napok komplex, élményalapú feldolgozása

Advent – karácsony: Jeles napok komplex, élményalapú feldolgozása

Évkörünk egyik legnagyobb ünnepe a karácsony, Jézus születésének ünnepe. Azok közé az ünnepeink közé tartozik, melyekben a keresztény ünnepi szokások szorosan összekapcsolódtak a néphagyománnyal. Az advent és karácsony témaköre széleskörűen dolgozható fel az óvodában, lássunk rá néhány remek ötletet!

Az év utolsó hónapját meghatározza az adventi várakozás, a karácsonyi készülődés hangulata. Sajnos napjainkban ezt egyre nagyobb mértékben áthatják az üzleti szempontok, így az év végéhez közeledve a gyerekek is úton-útfélen karácsonyi reklámokba ütköznek. Ennek következményeként őket a karácsony előtti időszakban igazi multikulturális ingerözön árasztja el, amiből ők nem tudnak még szelektálni, így az óvoda fontos feladata, hogy az ünnephez kapcsolódó igazán értékes tartalmakat – ezek között saját hagyományainkat – kiemelten közvetítse a gyerekek és családjaik felé. Az ünneplés valódi értékét a mai fogyasztói szemlélettel szemben nagyon nehéz átadni a gyerekeknek, de a néphagyomány itt is segítségünkre lehet.

A karácsonyi ünnepkör eleink kultúrájában is kiemelkedő szerepet kapott, így szokásokban, hagyományokban különösen gazdag volt. Ebből a bőséges kincsestárból az óvodás korosztálynak is változatos lélekgazdagító ötleteket meríthetünk.

Az óvodai karácsony kiemelt pedagógiai tartalma

A karácsonyi szokások közül sokat ma is ismerünk – a karácsonyi kántálás, a betlehemes játékok, a jellegzetes ünnepi ételek stb. –, mégis más és más módon jelennek meg a családi hagyományokban. Az óvodában a gyerekek családi élményeire alapozva bővíthetjük és színesíthetjük az ünnephez kapcsolódó értékes tartalmakat, melyek fejlesztik a szociális képességeket, és gazdagítják az érzelmeket. Érdemes ezért az adventi időszakban még a szokásosnál is többet énekelni, mesélni és alkotni a gyerekekkel. Bízom benne, hogy az alábbi gyűjtemény is segíthet ebben.

Ezeket a példákat ötletadóként soroltuk fel, hogy szemléltessük a karácsonyi hagyományok óvodai adaptálásának lehetőségeit.

 

Téma:	ünnepi készülődés, együtt ünneplés
Kiemelt pedagógiai tartalmak:	ünnepelni tudás, valódi értékek (ünnepi jókívánságok), család–szeretet, ünnepi hangulat megteremtése, az ünneplés „kellékei”, ajándékozás, saját hagyományunkból merített ünnepi dalok, köszöntők

Anyanyelvi, irodalmi nevelés (Verselés, mesélés)

Mese:

Mióta látszik Jézus képe a búzán?

A szántóvető ember kiment elvetni a búzát. Alig hogy elvetette, odament a Boldogságos Szűz Mária Szent Józseffel meg a kis Jézussal. Arra kérte a Boldogságos Szűz Mária a szántóvetőt, hogy engedje meg nekik, hogy a búzába elbújhassanak! Azt mondta a szögény ember: „Én megengedem, de még ki se kelt a búza, hová bújnak?” „Majd elbújunk mi, csak ha Heródes katonái jönnek, és kérdezik, mondja azt, hogy akkor látott bennünket, mikor elvetette a búzát.” Akkor aztán bementek a szántásba, a szegény ember meg fölrakodott a kocsira. Amint a kis Jézus bement az új vetésbe, a búza elkezdett nőni, s akkorára nőtt, hogy nem látszottak benne. A szegény ember amint indult hazafelé, odaértek Heródes katonái s kérdezték: „Nem látott ilyen meg ilyen népet?” Azt mondja a szegény ember: „De láttam, mikor a búzámat elvetettem.” Minthogy a búza már akkor meg volt érve, Heródes katonái visszafordultak. A búzán azóta látszik az Úr Jézus képe.

(Vajdasági népmese)

 

Köszöntő mondókák: 

Itt van a szép karácsony,
Van-e kalács a rácson?
Ha nincs kalács a rácson,
Szomorú a karácsony.

(Bihar vm.)

 

Szerencsés jónapot kedves házigazda,
Örömet, s hírt mondok a házi családra.
Mert Jézus született Betlehem városban,
Példamutatásra jöttünk hamarjában.

(Kovászna vm.)

 

Találós kérdések: 

Erdőn vágják,
anyák kincset tartanak benne. (bölcső)

 

Hangutánzó:

 

Karácsony felé, amikor levágták a disznót, és a szalonnát a padlásra vitték, így beszélgettek a macskák a kapu előtt:

– Gyere nááááluuuuunk!

– Mit csinááááluuuunk?

– Szalonnááááááázuuuuuuunk.

 

Zenei nevelés (Ének, zene, énekes játék, gyermektánc)

Énekes játékok: 

Hinta, palinta, karácsonyi Katica,
Nyisd ki gazda, molnár gazda,
Ki a lábát fogja,
Az a keresztapja. Zsupsz!

(Sopron vm.)

 

Párokban kézfogással lengetjük a kezünket, az ének végén a „Zsupsz!”-ra a kezeket magasra lendítve elengedjük, és kipördülünk.

 

Ég a gyertya, ég,
El ne aludjék,
Keresztet kell vetni,
Le kell térdepelni.

(Somogy vm.)

 

Kézfogással körbejárunk az ének ütemére, a végén fél térdre ereszkedünk.

 

Ég a gyertya, ha meggyújtják
Szól a harang, ha meghúzzák.
Szita, szita péntek,
Szerelem csütörtök, dobszerda.

(Zala vm.)

Egy gyerek a kör közepén áll, a többiek körbejárnak az ének első felére. Az ének második felére a körben állók megállnak és tapsolnak, a középen álló párt választ, forog vele, majd az ének végén helyet cserélnek.

Vizuális nevelés (Rajzolás, festés, kézimunka)

Szalmafüzér készítése:

Rövid darabokra vágott szalmaszálakat és gyöngyöket váltakozva felfűzünk damil szálra. Az így készült füzér díszítheti a karácsonyfát, vagy ünnepi szobadíszként is nagyon szép. Többszínű gyöngyök felhasználásával ritmikusan ismétlődő mintát is kialakíthatnak a gyerekek.

 

A külső világ tevékeny megismerése

 Környezeti és matematikai tartalom:

• Karácsonyra süthetünk közösen mézeskalácsot, amit magokkal díszíthetünk. A különféle magok megismerése természetismereti, a hozzávalók kimérése matematikai tapasztalatszerzésre ad alkalmat (válogatás, számlálás, csoportosítás…).

Kiegészítő lehetőségek

Angyali csendjáték:

Körben állva nagyon óvatosan csengőket, harangokat adunk körbe, úgy, hogy lehetőleg ne csendüljenek meg. Nehezítésképpen fokozatosan bővítjük a csengettyűk számát. Annál izgalmasabb a játék, minél többféle csengőt használunk.

 

Írta: Cseke-Marosi Eszter, Megjelent az Óvónők kincsestára című sorozatunkban, a Sokszínű hagyományátadás az óvodában című kötetben