A védőnő, mint az iskola-egészségügyi ellátás része

Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 1. §-a alapján az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet az iskolai fogorvos és a fogászati asszisztens egészíti ki.

 

Az iskola-egészségügyi tevékenység áll:

• egyrészt megelőzésből (prevenció),
• másrészt tényleges intézkedésekből.

 

A megelőzéshez tartoznak:

• a betegségekkel, higiéniával, egészségmegőrzéssel kapcsolatos tájékoztatások,
• figyelemfelhívó tevékenységek, programok szervezése,
• a helyes fogmosás megtanításától kezdve, a gyermek higiénéjével kapcsolatos szülőknek szóló tájékoztatókon keresztül a gyermekek egészségügyi vizsgálatai.

 

Az intézkedésekhez kapcsolódnak:

• a megbetegedésekkel kapcsolatos teendők,
• a járványügyi intézkedések,
• valamint az együttműködések más gyermekvédelmi és egyéb egészségszolgáltatási tevékenységet végző szervekkel/személyekkel.

 

Vizsgálatok

Az ifjúság-egészségügyi gondozás során biztosítani kell a szűrővizsgálatokat és a beiskolázás előtti vizsgálatokat is. Az iskolaorvos feladata a gyermekek egészségi állapotának vizsgálata, és nyomon követése. A vizsgálatokat a védőnő készíti elő.

 

A vizsgálati eredményeket törvény szerint rögzíteni kell, az orvos a törvényes képviselő részére a vizsgálat eredményéről leletet ad ki [26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. sz. melléklet].

 

A védőnő a tanulókat vizsgálja és adatokat vesz fel: a testmagasságról, testtömegről, a testi fejlettségről és tápláltsági állapotról stb.

 

Az iskola-egészségügyi feladatok ellátása éves munkaterv alapján történik, a védőnői feladatok összeállítása, egyeztetése a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározott feladatok figyelembevételével történik. Az egészségnevelési program általában az iskolai pedagógiai program része.

 

A 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza a nevelési-oktatási intézmény védőnője által önállóan ellátandó feladatokat, mely szerint elvégzi a tanulók vizsgálatát kétévenként (kivéve a színlátás vizsgálata). Az önálló védőnői vizsgálat az alábbiakra terjed ki:

• a testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlődés értékelése,
• a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása,
• érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás) és a színlátás vizsgálata a 6. évfolyamban,
• mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre,
• vérnyomásmérés,
• pajzsmirigy tapintásos vizsgálata a 4. évfolyamtól.

 

Egészségügyi ellenőrzések

Az ifjúság-egészségügyi gondozás keretében ellenőrizni kell a közegészségügyi, valamint a baleset-megelőzési követelmények érvényesülését, a nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetést, a járványügyi előírások betartását, az elsősegélynyújtás feltételeinek (pl. eü-doboz) meglétét, továbbá a pszichotróp anyagok és a dohánytermékek fogyasztására vonatkozó szabályok betartását, végül a tanulók pszichológiai állapotát is [18/1998. (VI. 3.) NM rendelet].

 

Az iskolaorvos a környezet-egészségügyi feladatai körében ellenőrzi az intézményi környezetet: a tantermeket, a gyakorlati helyiségeket, a tornatermet, egyéb kiszolgáló helyiségeket. Hiányosságok észlelése esetén intézkedik, és jelzi a hiányosságokat a fenntartónak is. Közegészségügyi és járványügyi hiányosságok észlelésekor a járási hivatalt kell értesíteni. Az ÁNTSZ jogutód szervei többek között a járási hivatal népegészségügyi osztályai.

 

A védőnő részt vesz a testnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében. A védőnő ellenőrzi a gyermekek személyi higiénéjét.

 

Az egészségtan oktatása

Az iskolákban a védőnő részt vesz az egészségtan oktatásában elsősorban az alábbi témákban:

• az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéne, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás),
• családtervezés, fogamzásgátlás,
• szülői szerep, csecsemőgondozás,
• önvizsgálattal kapcsolatos ismeretek,
• szenvedélybetegségek megelőzése.

 

Az egészségtan oktatását az iskola pedagógiai programja tartalmazza.

 

Oltások

Az iskolaorvos feladata az iskolai életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése, azok dokumentálása.

 

A védőnő végzi a védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatokat. A védőoltás célja a fertőző betegségekkel szembeni védettség kialakítása. A védőoltás módjáról, céljáról, helyéről és idejéről a védőoltásra kötelezett személyt, illetve törvényes képviselőjét értesíteni kell.

 

0-6 éves kor között a kötelező oltások rendszere folyamatos, életkorhoz kötött. A 11 éves korban kezdődő iskolai kampányoltások viszont nem a tanulók életkorához, hanem az iskolai osztályokhoz kötöttek.

 

A védőoltások kapcsán mindent dokumentálni kell. Az iskolások (általános, közép-, főiskolai és egyetemi hallgatók) oltásait a „Kimutatás iskolás korú gyermek védőoltásairól” című nyomtatványon kell nyilvántartani. Az oltásokra vonatkozó adatokat a törzslapra is be kell jegyezni. Az oltások megtörténtéről az oltottat egyéni dokumentációval kell ellátni és azt az Egészségügyi Könyv Védőoltási adatlapjára kell bejegyezni.

 

Azoknál a gyermekeknél, akiknél kötelezően előírt védőoltás elmaradt, az oltást a legrövidebb időn belül pótolni kell [18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 5. § (8) bekezdés].

 

A rendeletben előírtak be nem tartása szabálysértési kategória. A szabálysértésről szóló 2012. évi II. törvény 239. § (1)-(2) bekezdései alapján aki a védőoltásra, a fertőző betegségekre, továbbá a járványügyi ellenőrzésre és a fertőtlenítésre vonatkozó egészségügyi jogszabályt megszegi, szabálysértést követ el, és rá helyszíni bírság is kiszabható. Az általános szabálysértési hatóság a fővárosi/megyei kormányhivatal járási (a fővárosban: kerületi) hivatala.[1]

 

A területi védőnő az ellátási területére vonatkozóan a járási hivatalnak jelenti a végzett oltásokat, az iskolai kampányoltásokat, továbbá az oltások elmaradását [18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 12. § (1)-(3) bekezdés, 13. § (1)-(5) bekezdés].[2]

 

 

Dr. Sárközi Gabriella oktatásjogi szakértő írásából közöltünk részletet.

 

Hogy milyen feladatai vannak még a védőnőknek, és hová fordulhat az elégedetlen szülő, arról Az egészségfejlesztés nagykönyve című kiadványunk legfrissebb számában olvashatnak előfizetőink. Még nem előfizető? Rendelje meg most a kiadványt, hogy ne maradjon le a hasonlóan hasznos írásokról!

 

 

[1] 2012. évi II. tv. 38. §, 247-249. §

[2] Lásd. az Oktatási Jogtár köznevelési szakmódszertani anyagait