A tehetség felismerése óvodáskorban
A tehetség felismerése óvodáskorban
Renzulli, Mönks, Gardner, Tannenbaum, Czeizel Endre és még mások is többféle tehetségmodellt hoztak létre a tehetség összetevőinek meghatározására. Ezeken a tehetségmodelleken látható, hogy a környezet egyik lényeges tényezőjeként kivétel nélkül az iskola szerepel, az óvoda világa pedig nem. Ez viszont korántsem azt jelenti, hogy az óvodának ne lenne meghatározó szerepe a tehetség formálásában, gondozásában. Ezért rendkívül fontos a tehetség felismerése már óvodáskorban.
Tehetségígéretek és tehetségazonosítás
Bizonyos területen vagy területeken már az óvodáskorú gyerekek is kiemelkedő képességgel rendelkezhetnek. Azonban ebben az életkorban még nem minden területen mutatkozik meg a tehetség.
Abraham Tannenbaum rámutat arra, hogy a gyerekek tehetségének megkülönböztetése mindig valamihez viszonyítva történik, például kortársaikhoz, az adott kultúra és kor elvárásaihoz. Nincs arra garancia, hogy a kiváló gyerekek felnőve is beteljesítik ígéretes tehetségüket. Emiatt a korai és egyszerű tehetségazonosítási kísérletek kockázatosak és gyakran kudarcra ítéltek. Ezért célszerűbb inkább a tehetség ígéretéről beszélni gyermekkorban, kiemelve a benne rejlő potenciált. Ha az egyén megőrzi, fejleszti és tovább bontakoztatja ezt a potenciált, akkor teljesítményt mutathat fel, és ezzel hozzáadott értéket adhat az emberiségnek esztétikai, morális, fizikai vagy más területeken.
A tehetség megjelenési formái óvodáskorban
Az óvodáskorú gyermekek még számtalan lehetőséget rejtenek. Sok esetben ebben az életkorban nem is derül ki, hogy a gyermek tehetséges, amelyikről pedig azt gondolnánk, hogy az, előfordulhat, hogy csak gyorsabban fejlődik a kortársainál. Sok esetben már maga a tehetség felismerése is problémákkal kezdődik. Kisgyerekként bizonyos területeken lassabban fejlődik, vagy viselkedési, beilleszkedési nehézséggel küzd. Esetleg olyan kérdései és elvárásai vannak, melyeket nehezen tud kezelni a környezete, vagy „túlzottan” önálló és autonóm törekvései vannak. Az is előfordulhat, hogy megkésik a beszédfejlődése.
Azonban vannak olyan optimális fejlődésű tehetségek is, akik gyorsabban fejlődnek társaiknál, és már óvodás korukban megtanulnak írni, olvasni, számolni. Már ebben az életszakaszban is megállapíthatjuk a mozgásos, zenei, matematikai, vizuális képességek kapcsán a tehetség-ígéreteket, és segíthetjük fejlesztésüket.
Mindezekből következik, hogy egy gyermek gyors fejlődése nem garantálja azt, hogy ő egy tehetség, de a lehetősége fennáll. Főképpen akkor, ha biztosítjuk számukra azt, hogy sokféle dolgot kipróbáljanak. Éppen ezért a tehetségnek ebben az életkorban még csak a csírája található meg. Az igazi tehetség kibontakozásáig még hosszú út vezet.
A tehetség és a tehetségfejlesztés feladatai óvodáskorban
Az óvodapedagógus feladata ezeknek a kiemelkedő képességeknek a megtalálása, kiszűrése. Minél több feltétel biztosítása a gyermekek számára minél szélesebb körben. Lehetőséget adni arra, hogy változatos módszerek és feltételek között próbálhassák ki magukat, mert így fog a tehetség felszínre kerülni. Figyelni kell arra, hogy mik azok a tevékenységek, melyek különösen érdeklik a gyermekeket, amelyek hosszan lekötik a figyelmüket, hogy maga a tevékenység gyakorlása örömet okozzon nekik, és szívesen elmélyüljenek benne.
Óvodánkban (a Budapest Főváros XIII. Kerületi Egyesített Óvodában) a kiemelkedő képességű, kreatív gyermekek is a saját csoportjukban élik óvodás életüket. Elsősorban játszanak, azzal foglalkoznak, amit szeretnek, ami érdekli őket. Az óvodai tevékenységek differenciáltan, az egyéni képességeket figyelembe véve, projekt módszerrel, kiscsoportos foglalkoztatási formában történnek, hogy minél több oldalú tapasztalatot szerezhessen a gyermek az érdeklődési körében.
Homogén életkorú csoportjainkban a mindennapi tanulást cselekvéses helyzetekbe építi be az óvodapedagógus. A gyermekek szabadon dönthetnek, részt kívánnak-e venni a felkínált tevékenységekben. Ezek a tevékenységek nyitottak, bármikor elérhetőek, és a gyermeknek bármikor lehetősége van kilépni ezekből a helyzetekből. Az óvodapedagógusnak az a szerepe, hogy megfigyelje, felismerje, segítse a gyermekeket, és hagyja kalandozni őket a tudomány világában.
Tehetséggondozó műhelyek
Feladatunknak tekintjük az olyan integrációt támogató hátránykompenzáló és tehetségkibontakoztató műhelyek szervezését, melyek sokféle tevékenységeket biztosítanak a tehetségígéretes óvodásaink számára, így biztosítva a gyerekek számára széles körű lehetőséget az új ismeretek megismerésére és a már meglévő vagy elmaradt képességek további fejlesztésére. A gyerekeknek lehetőségük van olyan délutáni tehetségműhelyen való részvételre, mint a művészetterápiás műhely, az állatasszisztált terápia, a néphagyományőrző tehetségműhely: népzene, néptánc és kézműves tárgyalkotó tevékenységek, a meseműhely, valamint a falmászás, boulderezés, terápiás célú és tehetséggondozást támogató tevékenységek megvalósítása.
Elsődleges célunk a kiemelkedő képességű, kiválóan kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése. Az, hogy megelőzzük a tehetségígéretek elkallódását, felismerjük az alulteljesítő, rejtett és a kettős tehetséges gyermekekben bujkáló kiváló képességeket. Szintén fontos célunk persze az, hogy a tehetségígérettel rendelkező gyermekek mindenképpen bekerüljenek a műhelyekbe.
Megfigyelési és értékelési módszerek
A tehetséggondozás a tehetségígéretek megtalálásával kezdődik, majd a fejlesztés egyénre szabott módjaival folytatódik. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, fontos óvodai szinten a közös együtt gondolkodás, a teammunka a tehetséggondozásban, mely a kiemelkedő képességű gyermekek korai felismerését és megsegítését szolgálja. A tehetséggyanús gyermekek kiválasztásának csak akkor van értelme, ha fejlesztésüket tudatos tervezőmunka után megszervezzük.
Az óvodáskorú gyerekek esetében a személyiség feltérképezésének alapvető eszköze a megfigyelés; a mindennapi tevékenységekben történő spontán és az egy adott szempont alapján történő célzott, szervezett megfigyelés. Ebben segít nekünk egy tulajdonságlista, amely az óvodáskorú „tehetséggyanús”, kreatív gyermekekre gyakran jellemző viselkedésjegyeket tartalmazza, és egyben segít a tehetség felismerésében. (A Landau–Herskovits-féle tulajdonságlistát is nagyra tartjuk, ajánljuk.)
A másik segítségünk az egyéni képességek megfigyelésére irányul. Évente két alkalommal (októberben és márciusban), minden gyermeket számba véve, összegezzük a listák segítségével tapasztalatainkat. A tulajdonságlista területei azok, amelyek sarkalatosak a tehetséges gyermekek gondozásában. Az egyéni képességek megfigyelése és dokumentálása pedig segít a gyermekek kiemelkedő, illetve elmaradt képességeinek felismerésében, tudatosításában.
Minden esetben célszerű és fontos, hogy a mindennapokban az óvodapedagógusok jó megérzéssel és megfigyeléssel fedezzék fel a gyermekek megnyilvánulásaiban, viselkedésében a tehetségjegyeket. A megfigyeléseket célszerű azonnal rögzíteni. A megfigyelések tapasztalatairól konzultálunk az óvoda fejlesztő- és gyógypedagógusával is, ha szükséges, valamint a tehetséggondozó koordinátorral is. A fejlesztőpedagógus feladata a tehetségígéretes gyermekek gyenge oldalának erősítése is. Ha szükséges, egyénileg felméri a gyermekeket fejlesztővizsgálati eljárásokkal. Akiknek az egyéni vizsgálaton több képességük is elmarad az életkoruktól, azokat a gyerekeket a fejlesztőpedagógus egyéni, illetve mikrocsoportos fejlesztéssel zárkóztatja fel. Továbbá az óvodapedagógusokkal együttműködve erősíti a kiemelkedő területeket. A gyógypedagógus a sajátos nevelési igényű tehetségígéretek fejlesztésében támogatja a tehetséggondozást.
Foglalkozások
A különböző életkorú gyermekek több óvodai csoportból vehetnek részt az 5-6-7 éves korosztályból. A gazdagító foglalkozások akkor hatékonyak, ha kis létszámúak. Ez a megoldás 5-6-7 éves óvodások esetében maximum 10-14 főt jelent. Óvodánkban az egész év folyamán hetente 1 órában történik a gyermekek külön gondozása. Úgy gondoljuk, hogy ezekben a műhelyekben lehetőséget kell kapniuk egyrészt az átlag feletti speciális képességekkel, kreativitással rendelkező tehetségígéreteknek, de ugyanúgy helyük van itt az eltérő fejlődésű kétszeresen kivételes tehetségcsíráknak is.
Befogadó óvodaként fogadjuk integrált csoportkeretben a szakértői vélemény alapján együtt nevelhető, a kerületben lakó sajátos nevelési igényű gyermekeket. Azokat a gyerekeket, akik mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), enyhe értelmi és beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén a halmozottan fogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek, illetve ép intellektusú autizmus spektrumzavarral élnek. Megtalálhatóak nálunk azok a gyermekek is, akik visszahúzódó, szorongó alkatok, inkább alulteljesítenek, és nem használják ki a képességeiket. Ezek a gyerekek rejtett tehetségként könnyen észrevétlenek maradhatnak. Vannak olyan gyerekek is, akik az úgynevezett „problémások”, ők olykor tanulási zavarral is küzdenek, az ő esetükben még nehezebben ismerhető fel potenciális tehetségük. Vannak azok a gyerekek, akik gyengén teljesítenek, de szokatlan kérdéseket tesznek fel, sokszor nagyon másként, eltérően vélekednek dolgokról, nonkonformisták. Ők elkallódhatnak később az iskolában.
Óvodánkban az a szerencsés helyzet adódott, hogy a fejlesztőpedagógus és a gyógypedagógus is szakvizsgázott tehetségfejlesztő és gondozó pedagógus. Így biztosított az alulteljesítő vagy kettős tehetségígéretek felismerése, azonosítása, fejlesztése és gondozása is.
Mindenkinek, aki a gazdagító foglalkozásokra jár, felkínáljuk a szabad választás lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek szabadon dönthetnek a foglalkozásokon való részvételükről. Az óvodapedagógus feladata a felkészülés folyamatában, hogy figyelembe vegye azokat a hatásokat, élményeket, melyek a gyermekeket érik. Ezeket rögzíti tervezésében, tudatosan átgondolja és figyelembe veszi a gyerekek egyéni szükségleteit, érdeklődési körét. Felkészülten fogadja a váratlan, szokatlan helyzeteket, és megteremti helyzetfelismerő képességével a játékokhoz szükséges eszközöket, feltételeket. Mer bátran improvizálni, hagyja kibontakozni saját egyéni értékeit, képességeit. Fejleszti önmagát is. Minél színesebb, kreatívabb az óvodapedagógus, annál hitelesebb. Pozitív mintaként számtalan örömet szerez óvodásainak, gazdagítva játékukat, és így hatékonyan neveli, fejleszti a gyermekek komplex személyiségét.
A család szerepe
A tehetséggondozásban fontos szerepe van a családnak is.
Véleményünk szerint ebben az életszakaszban a legjelentősebb a család segítő szerepe. Ha a család aktívan és hatékonyan részt vesz gyermeke mindennapi életében, megalapozza ezzel későbbi teljesítményét, pozitív személyiségét. Éppen ezért a szülők tájékoztatása, segítése és bevonása is kiemelt feladatunk. Törekednünk kell a folyamatos kapcsolattartásra, információ- és tapasztalatszerzésre.
A szülőkkel minden kiscsoportos beszoktatási időszakban kitöltetünk egy anamnézist, mely segítséget ad gyermekük megismerésében, képességeik alakulásában. További segítség lehet részükről a szülői kérdőív, amely segítségével feltérképezzük, mit gondolnak a szülők gyermekük képességeiről, van-e szerintük neki speciális, kiemelkedő képessége, hobbija, érdeklődése. Ezek az információk a későbbiekben segíthetik a szülők és a tehetségfejlesztő pedagógusok közötti együttműködést. Így a szülők partnerként vehetnek rész a tehetségcsoport munkájában. Itt megint csak a szülők szerepe a döntő. Azoknak a gyerekeknek a szüleivel, akiket az egyéni megfigyelések, mérések és a tulajdonságlista alapján kiválasztottunk, felvesszük a kapcsolatot, és segítségüket kérjük gyermekük tehetséggondozásához.
A programok eredményessége, hatásvizsgálatok
Az egyéni fejlődés nyomon követése kimeneti eredményeinek, a tulajdonságlistának és a kimeneti fejlesztőpedagógiai szűrés eredményeinek tanulmányozása, a bemeneti értékekkel való összehasonlítása az eredményességi mutató. Eredményességi mutatója a programnak az, ha tulajdonságlista alapján, illetve az elmaradt képességekben több területen mutat fejlődést a gyermek. A program hatékonyságát mutatja a partneri igény és elégedettség mérésének eredménye: szülők, gyermekek körében, gyermekekkel foglalkozó pedagógusok értékelése elégedettségi kérdőív segítségével.
Írta: Dani Katalin, Kulcsárné His Erzsébet, Nagy Gitta, Megjelent az Óvónők kincsestára című sorozatunkban