A bölcsőde logója

Intézményi arculat a gyakorlatban – A bölcsőde logója

Mit jelent az arculat egy bölcsőde esetében? Képek, grafikai elemek és Facebook-fejlécek keveréke? Azt sejthetjük, hogy nem csupán képek kavalkádja, színek jól megválasztott párosítása adott grafikai elemekkel. Az arculat maga az identitás megnyilvánulása. Mégis mennyire lehet fontos például a bölcsőde logója?

Elsősorban vállalatoké, azonban nem csak az övéké, hiszen minden szervezet rendelkezik identitással és célokkal. Csupán az eszközrendszer, valamint a lehetőségek (anyagi és egyéb) mértéke eltérő. Egy szervezet, legyen az szociális, oktatási vagy egészségügyi, bölcsőde, óvoda vagy kórház, képes definiálni önmagát. Ez pedig megteremti az igényt a szervezeten belül is arra, hogy kommunikációjában egységes, igényes és szervezett legyen. A különbség egy vállalattal szemben a források elérésében, illetve mibenlétében nyilvánul meg.

 

Logó az alapja mindennek 

Egy embléma nem más, mint egy olyan grafika, mely képes egy képpel elmondani, sugallni vagy éreztetni a szervezet céljait, hitvallását. Szimbólumok és szövegek, melyek ideálisan kombinálva egy képben mutatják be az intézményt. Ez így elvontnak és talányosnak tűnhet, pedig ennél sokkal egyszerűbb megoldásról van szó.

Egy logóhoz egy jó grafikai elem kell, és egy megfelelő betűtípussal kiválasztott szöveg. A fentiekkel ellentétben egyszerűnek tűnik, azonban a logotypia mint rendszer az alapja a teljes arculatnak. Ezért fontos, hogy olyan elemet alkalmazzunk, mely képes a szervezet identitásának érzékeltetésére.

A logotypia például az index esetében így néz ki:

https://index.hu/presskit/index/index_logotipia.pdf

A bölcsőde logója

Az intézmények többségében nincs mód, keret arra, hogy egy grafikust megbízzanak egy logotypia összeállítására. Azonban ha nincs kéznél olyan kolléga vagy ismerős, aki ebben a szakmában dolgozik, akkor is sok lehetőségünk van kialakítani a szervezet logóját. Ehhez érdemes végiggondolni, hogy mi fontos a szervezet számára, milyen értéket ad, milyen céllal jött létre. Sok esetben a szervezettel kapcsolatos elemek is nagyszerűen alkalmazhatóak. Ilyen lehet a név alapján keresett grafikai elem (pipacs, szivárvány stb.), vagy a névadóra utaló jel, esetleg a róla készült szobor vagy portré stilizált megfelelője is. Ezek esetében is bátran lehet modernebb, fiatalos grafikai elemeket alkalmazni.

Fontos kérdés a betű jellege, tipográfiája is. Egy logó állhat pusztán betűkből, mely markánsan jelenik meg, és uralja a teret. Egy szó vagy mozaikszó kiválóan alkalmas lehet megfelelő betűtípussal emblémának.

Fontos azonban, hogy amennyiben grafikai elemet és feliratot együtt alkalmazunk, egyik ne nyomja el a másikat. Kapcsolatuk arra hivatott, hogy együtt rendszerben képesek legyenek eljuttatni az üzenetet a befogadónak.

Figyelem!

Egy logó megalkotásakor sok szempontot figyelembe kell vennünk. Nemcsak a fent leírtak miatt, hanem annak alkalmazási lehetőségei szerint is. Nem lesznek mindig optimálisak a körülmények a megtervezett embléma felhasználásakor, ezért az alábbi szabályokra mindenképpen figyelnünk kell a logó kialakításakor:

• kis és nagy méretben egyaránt érvényesülnie kell (kis méretben nem lehet olyan része, ami nem kivehető, nagy méretben pedig olyan része, ami bántóan túlzó);
• a szövegnek minimális méretben is olvashatónak kell lennie;
• ne tartalmazzon 2-3 színnél többet;
• lehetőleg ne legyen benne színátmenet (nyomtatáskor bajos lehet);
• a kompozíciónak fehér és fekete háttér előtt is alkalmazhatónak kell lennie (akár egy fehér/fekete aláfestő négyzet vagy körvonal alkalmazásával együtt);
• nem szabad torzítani a képet, grafikai elemet vagy a betűtípust (nyújtani, összenyomni);
• meg kell határozni a logó körül elhagyni szükséges minimális területet – annak érdekében, hogy az embléma érvényesülni tudjon a felületen;
• meg kell határozni, hogy a logó mely része(i) alkalmazhatók önálló grafikai elemként (pl. levélpapíron vízjelként, vagy bélyegzőn ikonként, stb.);
• a logónak fekete-fehérben (egyszínűként) is képesnek kell lenni úgy megjelenni, hogy az ne veszítsen a jelentéstartalmából, mondanivalójából.

Szín

Egy szín minden esetben jelentéstartalommal bír, akárcsak egy kép. Egy grafikai elem színe képes megváltoztatni annak mondanivalóját, hat a hordozott információra.

Johannes Itten A színek művészete c. könyvében kiváló betekintést enged a színek és alkalmazásuk világába. Itten könyve kiválóan példázza egy egyszerű komplementer párral, hogy milyen különböző hatásokat tudnak elérni egyes színpárok. Ugyanaz a szín fehér alapon alkalmazva teljesen más hatást kelt, mint fekete alapon.

Párban használva a színeket pedig egyszerű és fontos jelentéstartalmakat adhatunk hozzájuk. Erre kiváló példa a természetben is megtalálható legismertebb színpár, a fekete és sárga kettőse. A darázs kapcsán agyunk gyorsan kapcsol, hogy ez a kombináció bizony veszélyes, grafikai elemek esetén pedig kiváló figyelemfelkeltő hatású. Fontos tehát tisztában lennünk azzal, hogy a szervezetünk megjelenésében alkalmazott színek mire utalnak, és kiválasztásuk alkalmával tekintettel kell lennünk a színek jelentéstartalmára.

Erre az online térben számtalan példát találunk, melyből egy egyszerűsített megoldást hozok ide példának is:

• zöld szín: egészség, nyugalom, béke, biztonság, de egyben a pénz színe is
• kék szín: magabiztosság, céltudatosság, erő, idealizmus színe
• lila szín: kreativitás, jólét, titokzatosság, azonban érdekesség, hogy az amerikai képregényekben például szinte mindig az intelligens gonosz színe
• piros/vörös szín: energetikus, nyitottság, bátorság és szenvedély színe
• narancssárga szín: a vidámság, lelkesedés, boldogság és egyben a hatékonyság színe is, de a kreativitásra is gyakran alkalmazzák
• citromsárga szín: gazdagság, fiatalság, optimizmus, az energia színe, és természetesen az élet és a nap színe is

Ezek persze erősen le vannak egyszerűsítve, de lényegében ezeket sugallják a befogadónak. Miértje az elmúlt 70-80 év kommunikációs trendjeiben és a szimbolizmus mára beépült automatizmusaiban keresendő.

Betűtípus

A betűtípusok sokfélesége mára szinte végeláthatatlan verziót öltött. Jelenleg az én számítógépemen 3798 betűtípus található meg. Azonban mind a mai napig találkozom olyannal, ami az én gyűjtött készletemben nem található meg. Mindenféle létezik, melyek közül több esetben csak pár vonal íve a különbség, mégis karakterében és jellemében változtatja meg a betű típusát, jellegét.

Ennek ellenére az emberek többsége a Windows operációs rendszer alap betűkészletének körülbelül 5% százalékát alkalmazza. Ennek oka a klasszikus tipográfiában keresendő. A nyomdaipar hajnalán, illetve a nyomtatás elterjedésekor csak pár betűtípus létezett. Ez azért volt így, mert a betűket ólomból öntötték, és igen drága volt egy betűkészlet. Fontos szempont volt az olvashatóság, így a kialakított betűk sokáig használatban maradtak (Times New Roman, Garamond stb.). A modernebb, letisztultabb betűtípusok (fontok) megjelenése persze folyamatosan új színt hozott a tipográfiába, azonban a klasszikusok megmaradtak. Egyszerűen ehhez szokott hozzá a szemünk – na meg ezeket dobja fel a Microsoft Word is elsőre.

Egy logó esetében azonban ezeknél kreatívabbaknak kell lennünk. A tervezés folyamán ne féljünk több verziót is elkészíteni, bátran kombináljuk a képi elemmel akár az összes számítógépünkön elérhető betűtípust, hogy megtaláljuk a legjobbat. A lényeg, hogy lehetőleg ne olyan legyen, amit gyakran alkalmazunk a mindennapokban. Elvégre mégiscsak az intézmény identitásának megnyilvánulásáról van szó.

A betűtípusok fontos elemei a kommunikációnak. Képesek egy szövegen belül elrejteni és kiemelni részeket, felhívni valamire a figyelmet. Éppen ezért fontos, hogy a szövegek megszerkesztésekor a betűtípusokat konzekvensen alkalmazzuk. Nem használhatjuk például a logó betűtípusát más szövegekben. A standard típusokkal nincs baj, azok nyugodtan alkalmazhatók bármikor, azonban fontos, hogy mindez egy rendszerbe legyen foglalva.

Nem javasolt továbbá egy szövegen belül egyszerre több, mint 2, maximum 3 betűtípus alkalmazása. Én személy szerint a kettőt is sokallom. A legtöbb fontnak van normál, félkövér, dőlt, esetleg light (vékonyított) verziója. Így, ha jól választunk, egy típuson belül is meg tudjuk oldani a kiemeléseket, különbözőségeket.

 

Írta: Jäger István, megjelent a Bölcsődevezetők kézikönyve című sorozatunkban.

Kapcsolódó kiadványok: