Egészségvédelem, baleset-, vagyon- és tűzvédelem az óvodákban

Egészségvédelem, baleset-, vagyon- és tűzvédelem az óvodákban

A munkavédelem részeként a munkaegészségügy, a balesetvédelem (megelőzés), és a tűzvédelem csak akkor érheti el a célját, ha annak részleteit, követelményeit, és következményeit jól ismerjük. Ezért szükséges, hogy a munkáltató (óvodaigazgató) és valamennyi munkavállalója (pedagógusok, NOKS-osok, NOS-osok) a munkába állásuknak első napjától ezekkel az ismeretekkel tisztában legyenek, és komoly figyelmet fordítsanak rá. Az ÓvodaVezetési Ismeretek októberi kötetében megjelenő, az Egészségvédelem, baleset-, vagyon- és tűzvédelem az óvodákban című írásunkban szakértő szerzőnk ezért a köznevelést érintő jogszabályok legaktuálisabb, az óvodákat is érintő változásaira szeretnénk felhívni a figyelmet.

Az alábbiakban részletet közlünk az Egészség-, baleset-, vagyon- és tűzvédelem az óvodákban című írásunkból.

A mentális egészség rizikófaktorai:

• Stressz: a krónikus stressz már közép- és hosszú távon is negatívan hathat a mentális egészségre, növelheti a szorongás és a depresszió kockázatát.
• Trauma: a különböző traumatikus események és élmények – például balesetek, erőszakos események, hátrányos családi környezet eseményei – veszélyt jelentenek a lelki egészségre.
• Genetika: a családi anamnézis meghatározó szereppel bírhat a mentális egészség terén is, ugyanis bizonyos genetikai tényezők nagyobb rizikót jelenthetnek a mentális zavarok, betegségek kialakulásában.
• Toxikus környezet: a tartós negatív környezeti tényezők és hatások kiemelt rizikót jelentenek a stressz, a szorongás és a depresszió tekintetében, ezért jelentős hatással bírnak a mentális egészségre is.
• Önpusztító életmód: az illegális drogok, valamint a legális, de függőséget okozó szerek használata, a mértéktelen alkoholfogyasztás a fizikai egészség károsítása mellett a lelki egészségre is negatívan hatnak.

A mentálisan egészséges emberek elégedettebbek az életükkel, munkájukban hatékonyabbak, ugyanis az érzelmi stabilitás hozzájárul az élettel való elégedettséghez. Azt pedig már kutatások alapján kiderült, hogy a mentális és a fizikális egészség között szoros, oda-vissza ható kapcsolat van.

Ezen a területen nagyon fontos a munkahelyen is a prevenciós szemléletmód kialakítása, annak érdekében. hogy ne alakuljon ki például a fásultság, a kiégés.

A mentális egészségünk érdekében magunk is tehetünk lépéseket:

• Az önismeret mélyítésével a saját érzelmeink és gondolataink beazonosításával, az érzelmi állapotunk tudatosításával segíthetünk a különböző helyzetekre adott reakcióink megértésében, szükség esetén kontrollálásában, korrekciójában.
• Tudatos stressz kezelés csökkentheti a negatív stressz egészségre gyakorolt káros hatásait.
• Aktív, tudatos életmóddal a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás segíthet a stressz-szint csökkentésében és a mentális frissesség, az energia fenntartásában.
• Hatékony időbeosztás a krónikus stressz egyik legerősebb forrása a nem megfelelő időmenedzsment okozta folyamatos „tűzoltás” a magánéletben és a munkában. A személyre szabott időbeosztás hatékonyan csökkenti a stressz-szintet és növeli az elégedettséget.
• A támogató, pozitív emberi kapcsolatoknak egészségvédő hatása van.
• Fontos még a jó minőségű alvás, mivel az alvás az egyik legfontosabb életfunkció, a tartós alvászavarok nemcsak a napi teljesítményre, hanem az egészségi állapotra is negatívan hatnak.

Szükség esetén szakorvosi vizsgálat indikálása

A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat gyakoriságát elsősorban a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosa határozza meg a jogszabályi és szakmai előírásoknak megfelelően. Szerepet játszik benne a munkavállaló egyéni adottságai (életkora, illetve a betegségei) is.

A munkaköri alkalmassági vizsgálat típusai:

Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat:

• munkaviszony megkezdése előtt,
• munkakör, munkahely, munkakörülmények megváltoztatása előtt,
• fizikai munkavégzés esetén,
• külföldi munkavégzést megelőzően bizonyos feltételek esetén.

Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra van szükség:

bizonyos fizikai, kémiai és biológiai kóroki tényezőknek való kitettség esetén,

például, ha egy munkatárs vagy gyermek covid 19, TBC, hepatitisz, egyéb járványos fertőzést kapott.

Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységeknél évente szükséges orvosi alkalmassági vizsgálatot végezni. Ilyenek lehetnek például:

• az olyan munkakörök, amelyeknél a munkavállalók nagy felelősséggel tartoznak gyermekek neveléséért, az emberi életekért vagy anyagi értékekért,
• döntés szükségessége nehezen áttekinthető-, új helyzetekben, hiányos és/vagy ellentmondó információk, bonyolult összefüggések alapján,
• rutin szellemi munka időkényszer keretei között,
• emberekkel való foglalkozás konfliktusveszélyes (szülők, gyermekek, munkatársak) helyzetben,
• lelki megterhelést okozó munkakörök esetében – fogyatékos {sajátos nevelési igényű (SNI), a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM), figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart (ADHD) stb.}, vagy – súlyosan beteg személyekkel való foglalkozás,
• képernyős munkavégzésnél (a képernyő előtti munkavégzést szabályozó 50/1999. EüM-rendelet nem változott).

Soron kívüli foglalkozás-egészségügyi vizsgálat

Bizonyos események vagy változások miatt a rendszeres vizsgálatokon túl, szükséges lehet az alkalmasság soron kívüli orvosi vizsgálatára

• az egészségi állapot megváltozása esetén, foglalkozási megbetegedés,
• súlyos, vagy ismétlődő munkabaleset előfordulása esetén,
• 30 napon túli keresőképtelenség esetén,
• a munkavégzés 6 hónapot meghaladó szüneteltetése esetén,
• a munkakörülmények jelentős változása kapcsán.

Bizonyos munkakörökben a munkavállaló kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy az egészségi állapotában beálló, feladatait és felelősségi köreit is befolyásoló változásokat jelenti. Ha az egészségi állapotában történő változásról beszámolni köteles munkavállaló az ún. egészségügyi nyilatkozatban felsorolt tüneteket tapasztalja saját magán vagy a vele közös háztartásban élőkön (pl.: fertőző májgyulladás), akkor is soron kívüli orvosi vizsgálatra van szükség.

Az alkalmassági vizsgálatra az alábbi hivatalos okmányok szükségesek:

• személyi igazolvány és TAJ-kártya
• a munkáltató „Beutalás munkaköri alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványa,
• korábbi betegségekkel kapcsolatos dokumentációk, laboreredmények, zárójelentések, leletek,
• jogszabályban meghatározott esetekben tüdőszűrő vizsgálat eredménye,
• jogszabályban meghatározott esetekben egészségügyi kiskönyv,
• védőoltási könyv, azon munkakörök esetében, ahol jogszabály, illetve a védőoltási módszertani levél alapján kötelező védőoltások felvétele.