Mi a szülőcsoportos beszélgetés célja?
Mi a célja egy szülőcsoportos beszélgetésnek?
A szülőcsoportos beszélgetés nem csupán egy közös alkalom a tapasztalatcserére, hanem fontos támogató eszköz a kisgyermekes családok számára. A mindennapi nevelési helyzetek sokszor bizonytalanságot, kérdéseket és dilemmákat hoznak magukkal, amelyekben a szülők gyakran megerősítésre és elfogadó közegre vágynak. Egy jól vezetett szülőcsoportos beszélgetés lehetőséget teremt arra, hogy a résztvevők partneri légkörben, egymás tapasztalataiból tanulva találjanak alternatívákat a felmerülő problémákra.
A bölcsődei nevelő-gondozó munka hatékonyságát nagymértékben segíti, ha a kisgyermeknevelők és a szülők között bizalmi, együttműködő kapcsolat alakul ki. A közös gondolkodás, az elfogadó kommunikáció és az ítélkezésmentes légkör mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szülők magabiztosabban tudják támogatni gyermekük fejlődését. Cikkünk bemutatja, milyen szemlélet és kommunikációs eszközök segíthetik egy szülőcsoportos beszélgetés sikeres megvalósítását.
Egy szimmetrikus, partneri kapcsolatban, kész receptek osztogatása nélkül, közösen lesznek képesek egy problémával kapcsolatban alternatívákat keresni. Ha a szülőnek segítünk, akkor a gyermeknek is segítünk közvetve, így a mi pedagógiai munkánk is eredményesebb lehet.
Megerősítést várnak a neveléssel kapcsolatos gondjaikkal magukra maradó kisgyermekes szülők. Amíg bölcsődébe jár egy kisgyermek, az ott dolgozó kisgyermeknevelők – a szülőkkel együttműködve – felelősek testi-szellemi fejlődéséért. A nevelő-gondozó munka akkor igazán hatékony, ha a szülő is jól funkcionál szülői szerepében.
A beszélgetés szemlélete
A csoport szellemisége alapvetően Rogers szemléletéhez közelít; a kisgyermeknevelők különböző kommunikációs eszközöket használnak a beszélgetés moderálása során; mely alapján egy beszélgetést folytató csoport esetében az alábbi szemlélet alakulhat ki:
- A másik részt vevő fél tisztelete. Mindenki mint ember egyedi, egyszeri, és különleges tiszteletet érdemel.
- Elfogadás, mely többféle módon is megnyilvánulhat:
Pozitív szemléletmód és odafordulás; valódi, hiteles érdeklődés a másik iránt. Hiszen a szülő–kisgyermeknevelő kapcsolat (nem csak a szülőcsoportos beszélgetés során) tele van érzékelhető érzelmekkel. Amennyiben ezek felszínre kerülnek, mozgósíthatjuk őket a cél érdekében. Már az is a szemléletmódot tükrözi, hogy hogyan hívjuk meg a szülőket a beszélgetésre, hogyan fogadjuk őket. Az egész beszélgetés alatt milyen a viselkedésünk, kommunikációnk.
A non-direktivitás mint vezető elem adja a szülőcsoportos beszélgetések lényegét. A bírálás és a minősítő megjegyzések elkerülése kifejezetten fontos. Eszközként az érzelmi/gondolati visszatükrözés jelenhet meg a kisgyermeknevelőknél a beszélgetésvezetés fogásai közül, mely hatásos visszajelzés arra vonatkozóan, hogy értjük a beszélő gondolatait, érzéseit. Hasznos lehet a kisgyermeknevelő moderátor szerepében aktív és passzív figyelési fogások alkalmazása.
A szülőcsoportos beszélgetéseknél – úgy, mint a szakmai munka más területein – a kisgyermeknevelő feltétel nélküli elfogadása is elengedhetetlen. Törekedni kell arra, hogy a szülői helyzetmegoldásokat elfogadjuk. Tisztában legyünk azzal, hogy a szülő a legjobbat akarja gyermekének. Ez azonban nem egyenlő a viselkedés, cselekedet helyeslésével. Nem igazoljuk vissza, de elfogadjuk, hogy egy adott helyzetet a szülő csak ilyen vagy olyan módon tudott megoldani. A kisgyermeknevelőnek nyitottsággal kell a szülők felé fordulni. A valódi érdeklődés nem eljátszható. Ezek mellett a kisgyermeknevelőnek törekednie kell az előítéletmentes viselkedésre.
Nemrég jelent meg a szülőcsoportos beszélgetések szervezésével kapcsolatos kiadványunk, amelyet ide kattintva rendelhet meg:
A teljes cikk az alábbi e-bookban olvasható:
