Szünetek az óvodában

Szünetek az óvodában

Az iskolai szünetek befolyásolhatják az óvoda munkatervét. Az előzetes igényfelmérés és a korábbi évek tapasztalatai alapján az óvoda körülbelül tudja, hogy mennyi gyermekre számíthat az iskolai szünetek alatt. Így akár dönthet részleges vagy teljes óvodabezárásról is a fenntartó. De hogy alakulnak a szünetek az óvodában?

Néhány többcélú köznevelési intézményben kialakult olyan gyakorlat, hogy az iskolához hasonlóan az óvoda is tart őszi, téli, tavaszi szünetet, mely kényelmesebbé teszi a munkaszervezést. Egy nagyvárosban, ahol több óvoda is van, általában kijelölnek egy ügyeletes ovit. ez az intézmény tudja fogadni a tanítási szünetekben érkező óvodás gyermekeket, a többi óvodát bezárják.

Szabályosak ezek a megoldások? Nézzük meg!

Az alábbiakban részletet közlünk a Szünetek az óvodában című írásunkból.

Óvoda bezárása mint fenntartói döntés

A köznevelési jogszabályok lehetővé teszik az óvoda nyári zárvatartását, annak időtartamát helyi döntésre bízzák. Az Nkt. 83. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a fenntartó dönt az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról. (Továbbá az óvoda működését veszélyeztető helyzetekben óvodai csoportokat szervezhet és mozgathat át az Nkt. 84/A. és a 84/B. §-ai szerint).

A nyári zárvatartás alatt végezhetők el a felújítási munkálatok, és az óvodapedagógusok szabadságának kiadására is ez az időszak nyújt jogszerű lehetőséget. A fenntartónak döntést kell hoznia arról, hogy az óvoda nyáron mennyi időre és mikor tarthat nyári zárvatartást.

Az óvodáknak legkésőbb február 15-éig kell a szülőket tájékoztatni az óvoda nyári zárvatartásáról, amelyet a megelőző év szeptember 1-jén életbe lépett munkatervnek már jó lenne tartalmaznia, legalábbis egy körülbelüli dátumot.

A fenntartónak 30 napja van a munkaterv jóváhagyásra. Előtte kb. 30 napig a véleményező fórumok olvassák át és véleményezik a dokumentumot, vagyis a munkaterv tervezetét kb. július 1-jéig meg kell írni.

Az óvoda egész évben nyitva tartó intézmény, vagyis az óvodai ellátást folyamatosan biztosítani kell a gyermekek számára. Ha ez nem oldható (pl. nyári tisztasági festés miatti zárvatartás), akkor is biztosítani kell, hogy a gyermek kaphasson a nyári zárvatartás ideje alatt is óvodai ellátást.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-a (1) bekezdésének 6. pontja szerint helyi közügy, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladat különösen az óvodai ellátás.

Olyan településen, ahol több óvoda van, ez megoldható úgy, hogy az óvodák nem egy időben vannak zárva, és fogadják a zárvatartó óvodából a gyermekeket. Olyan településen, ahol csak egy óvoda van, célszerű a fenntartónak a szomszédos településsel felvenni a kapcsolatot, és köznevelési megállapodást kötni arról, hogy a települések a nyári zárvatartás alatt fogadják egymás óvodás gyermekeit.

Természetesen ebben az esetben a gyermekszállításban van feladata az önkormányzatnak. Az Nkt. 74. §-ának (5) bekezdése szerint a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek részére, ha az óvoda a településen kívül található, és az óvodába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja.

Gyermekfelügyelet a szünetben

1. Nyári szünet alatt másik óvodában

Az óvoda zárvatartása tehát a fentiek alapján nem jelentheti azt, hogy a gyermekek felügyelet és óvodai nevelés nélkül maradnak. A fenntartó önkormányzat a nyári zárás alatt például egy másik közeli fogadó óvoda biztosításával köteles gondoskodni a felügyeletre rászoruló gyermekek felügyeletéről és óvodai neveléséről.

Azonban vannak a kötelező óvodai nevelés idején kívüli olyan napok, amikor az óvoda zárva tart, például a nevelés nélküli munkanapok. 

2. Nevelés nélküli munkanapokon a gyermekek felügyelete

 A gyermekfelügyeletre irányadó szabályokat a gyermekvédelmi jogszabályok közül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) tartalmazza.

A Gyvt. 41. §-ának (1) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátásaként az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, törvényes képviselői

• munkavégzésük – ideértve a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás folyósítása melletti munkavégzést is –,
• munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük,
• nappali rendszerű iskolai oktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételük,
• betegségük vagy
• egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő, törvényes képviselő munkarendjéhez igazodik.

A gyermekek napközbeni ellátásának formái – a gyermekek életkorának megfelelően –

1. a) a bölcsődei ellátás,
2. b) a napközbeni gyermekfelügyelet, és
3. c) az alternatív napközbeni ellátás.

A napközbeni gyermekfelügyelet nem oktatási-nevelési céllal nyújtott szolgáltatás azoknak a gyermekeknek, akik nem járnak bölcsődébe, vagy a köznevelési intézmények (óvoda, iskola) látogatása alól felmentéssel rendelkeznek. Az óvodába, iskolába járó gyermekek a kötelező óvodai nevelés idején kívül vagy a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvételen túl, valamint a köznevelési rendszer szüneteiben (értsd az iskolai szüneteket) vehetik igénybe a napközbeni gyermekfelügyeletet.

A szolgáltatás keretében biztosítani kell az ellátott gyermekek életkorának, fejlettségének, egészségi állapotának, egyéni szükségleteinek megfelelő gondozást és felügyeletet (tehát nem nevelést és oktatást). A sajátos nevelési igényű vagy a súlyos betegség miatt magántanuló státuszú gyermekeknek a szolgáltatás keretén belül a gyermek életkorához, egészségi állapotához igazodó gondozást, felügyeletet és segítséget kell nyújtani.

A Gyvt. 44/B. §-a rendelkezik a napközbeni felügyeletről, mely (nem a nyári zárvatartása alatt) gondoskodik az óvodások megfelelő elhelyezéséről (lehetőség szerint az adott településen). A napközbeni gyermekfelügyelet keretében – nem nevelési-oktatási céllal – a szolgáltatás nyújtója az életkornak megfelelő napközbeni ellátást biztosít:

• a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek számára,
• az óvodai nevelésben részesülő gyermek számára a kötelező óvodai nevelésben való részvételének idején kívül (pl. az óvoda napi nyitvatartásán kívüli időben, nevelés nélküli munkanapokon).

Szükséges az SNI óvodások fejlesztését végezni a napközbeni gyermekfelügyelet során? Igen. A Gyvt. kimondja, hogy a napközbeni gyermekfelügyelet keretében a sajátos nevelési igényű gyermekek, valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek számára szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani.

3. Étkeztetés

Étkeztetést a gyermekeknek mindig biztosítani kell, akkor is, ha zárva tart nyárra az óvoda, és a gyerekek egy másik óvodába kerülnek áthelyezésre, az étkeztetést meg kell oldani a fogadó óvodában.

Ha napközbeni gyermekfelügyeletről van szó, például nevelés nélküli munkanapokon az önkormányzat egyik épületében, akkor is meg kell számukra oldani a közétkeztetést.

Étkeztetés a Gyvt. 21. §-a szerint (szünidei gyermekétkeztetés) jár a gyermekeknek. Amennyiben másik település fogadja be a felügyeletre szoruló gyerekeket, a szünidei gyermekétkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat e feladatának ellátásához a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet.

Az ÓvodaVezetési Ismeretek áprilisi kötetében megjelent, a Szünetek az óvodában című írásunkban a szabályozók összegyűjtésével kívánunk segítséget nyújtani az óvodaigazgatóknak.