2025-ös aktualitások az intézményi gazdálkodás területén
2025-ös aktualitások az intézményi gazdálkodás területén
Az óvoda igazgatójának továbbra is fontos, hogy ismerje azokat a törvényeket, melyek szabályozzák, egyben biztosítják az intézmény működését. Mivel alapkérdés, hogy mindezt hogyan és mennyi pénzből lehet megvalósítani, elkerülhetetlen, hogy a pedagógiai, szakmai szempontból fontos törvényeken, rendeleteken túl ismerjük, de legalább tanulmányozzuk a gazdálkodással foglalkozó törvényi előírásokat is. Megnézzük milyen változások vannak az intézményi gazdálkodás területén.
Az ÓvodaVezetési Ismeretek januári kötetében megjelent, Zsebre menő kérdések című írásunkban szakértő szerzőnk ismét arra vállalkozott, hogy összeszedje a kifejezetten a köznevelésre vonatkozó, illetve a vele összefüggésben lévő újdonságokat, változásokat a több helyen megtalálható törvényekből, rendeletekből.
Az alábbiakban részletet közlünk a Zsebre menő kérdések című írásunkból.
Jogszabályi háttér az óvodákban
Az óvodák többségének nem jár papír alapon a Magyar Közlöny, viszont az interneten bármikor megtekinthető, letölthető évekre visszamenőlegesen is.
2025-ben továbbra is – az iskolákkal ellentétben – az óvodák nemcsak nevelési intézmények, hanem egyben költségvetési szervek is. A helyi önkormányzat által meghatározott besorolástól függően, pontosabban az intézmény alapító okiratában rögzítettek alapján, lehetnek gazdasági szervezettel rendelkező vagy nem rendelkező költségvetési szervek.
Magyarországon az óvodák többsége nem gazdálkodik önállóan, mert nem rendelkeznek saját gazdasági vezetővel, könyvelővel stb., a működésük viszont önálló. Ez a gazdálkodás szempontjából azt jelenti, hogy az óvodáknak 2025-ben is saját költségvetési keretük, saját adószámuk és saját bankszámlájuk van. Tehát minden OM-azonosítóval rendelkező, törzskönyvi nyilvántartásba vett óvodának (a fenntartótól függetlenül) külön költségvetésének kell lennie, melyben a benne felsorolt pénzeszközei nem vonhatók össze egy másik intézménnyel vagy másik óvodával, illetve nem csoportosíthatók át.
Az összevont, egyesített óvodák esetében értelemszerűen a székhely óvoda alá tartozó tagóvodákkal eleve egy, közös költségvetés készül, mely felett a „csúcsvezető”, azaz csak az óvodaigazgató rendelkezhet.
Ennek megfelelően az óvodavezetőknek, óvodaigazgatóknak pontosan tudniuk kell, hogy a különböző költségvetési rovatokon az adott évben mennyi pénz áll az intézmény rendelkezésére. Ez azt is jelenti, hogy az vezető tudta és aláírása nélkül nem csoportosítható át pénz egy másik óvodába.
Különösen fontos ez a bérek, bérmaradványok esetében. Viszont azt is tudnunk kell, hogy a bér és egyéb év végi maradvány a fenntartó által zárolható, elvonható, és ekkor már újra felosztható (átcsoportosítható).
A fentiek értelmében ezért célszerű a felhasználást év közben is pontosan követni, a könyveléssel folyamatosan egyeztetni, hogy a maradvány összege minél kevesebb legyen. Természetesen a túlköltekezést is el kell kerülni.
Az 1.1.1. Óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím
Óvodában az átlagbéralapú támogatást a Kvtv. 2. melléklet II. rész 14. pontja szerint kell megállapítani.
Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása a 2. melléklet II. rész 12.1. pontjában leírtak szerint történik.
A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén a gyermekek létszámának meghatározásakor az Nkt. 47. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével alkalmazni kell a 2. melléklet II. rész 12.1. pontjában leírtakat.
A kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelésben 21 fő gyermekenként 1 fő pedagógus után igényelhető az átlagbéralapú támogatás.
Az 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásaihoz jogcím
Az óvodában foglalkoztatott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak esetén a kiegészítő támogatást a 2. melléklet II. rész 17. pontja szerint kell megállapítani.
A támogatás szempontjából nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak a jogszabály szerinti finanszírozott létszáma vehető figyelembe, de legfeljebb a 2025. évben a ténylegesen foglalkoztatott segítők – teljes munkaidőre átszámított – átlagos létszáma, egy tizedesre kerekítve. A támogatás igénybevételénél és elszámolásánál a pedagógus szakképzettséggel rendelkező és a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak együttes létszáma nem haladhatja meg a jogszabály szerinti finanszírozott létszámot.
Az év végi elszámolás a 2025. évben havonta, ténylegesen foglalkoztatott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők teljes munkaidőre átszámított és egy tizedesre kerekített átlagos létszáma alapján történik.
Az 1.5. Diabétesz ellátási pótlék jogcím
A fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az óvodai jogviszonnyal rendelkező, 1-es típusú diabétesszel élő, 14 év alatti gyermekek speciális napközbeni támogatását ellátó pedagógus, vagy a legalább érettségivel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak számított létszáma után.
Ha a nevelési-oktatási intézménnyel – feladatellátási helyenként vizsgálva – 1-es típusú diabétesszel élő, 14 év alatti gyermek áll óvodai jogviszonyban, akkor egy fő, feladatellátási helyenként minden öt ilyen gyermek után további egy-egy fő alkalmazott vehető figyelembe.
A támogatás a 2025. január 1-je december 31-e között ténylegesen foglalkoztatott, a diabéteszes gyermek/tanuló ellátásában részt vevő pedagógusok, vagy a legalább érettségivel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők teljes munkaidőre átszámított, egy tizedesre kerekített éves átlaglétszáma alapján illeti meg, a támogatás az Nkt. 62. § (1a)–(1e) bekezdése szerinti feladatellátás esetén vehető igénybe.
Az 1.6. A nemzetiségi önkormányzat, a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési intézmények működésének támogatása jogcím
A gyermeklétszám meghatározásához kapcsolódó szabályok:
- az óvoda esetén, ha az óvoda napi nyitvatartási ideje eléri, illetve meghaladja a nyolc órát, a gyermeket egy főként, ha nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát, a gyermekek létszámát kettővel elosztva kell figyelembe venni,
- az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermeket egy főként kell figyelembe venni,
- a nemzetiségi önkormányzat a működési támogatás szempontjából az általa fenntartott óvoda esetén kizárólag a nemzetiségi nevelésben, oktatásban vagy kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő gyermekeket veheti figyelembe,
- a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott óvodában nem nemzetiségi nevelésben részt vevő gyermekek után a fenntartót a 2. melléklet 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím szerinti támogatás illeti meg,
- a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye a működési támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a köznevelési feladatot ellátó intézményei, illetve azok köznevelési feladatainak támogatására fordítani.
Legyen biztos tájékozódási forrása a 2024/25-es nevelési évben is az ÓvodaVezetési Ismeretek kiadvány! Fizessen elő rá MOST, hogy ne maradjon le a hasonlóan hasznos, aktuális témákról!
