Termék Kategóriák
0 termék - Ft

Munkajogi kérdések és válaszok

Hogyan kell az ebédszünetet kiadni az óvodapedagógusoknak? Milyen díjazás jár munkaszüneti napi munkavégzésért? Milyen jogszabály vonatkozik a tagintézményvezető-helyettesi állások követelményeire? Dr. Selmecziné Dr. Csordás Mária válaszolt a kérdésekre az Óvodai Jogfutár 2021 januári számában.

 


Kérdés: Hogyan kell az óvodapedagógus ebédszünetét kiadni? (Különösen nagy gondot jelent ez, ha az óvodában csak egy-két csoport van.)

 

Válasz: Az ebédszünet munkaközi szünetnek számít; a munkáltatónak a munkaidő-beosztás elkészítésekor az ebédszünet kiadásának idejét is meg kell határoznia. Ebből következően, ha a pedagógus pl. ebédelteti a gyermekeket, akkor az nem tekinthető a munkaközi szünet kiadásának akkor sem, ha közben ő maga is elfogyasztja az ebédet. Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkaidő tartama a 6 órát meghaladja, de a 9 órát nem éri el, 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani [Mt. 103. § (1) bek.]. 20 percnél többet egyébként csak akkor lehet és kell, ha erről a munkáltató és a munkavállaló megállapodott, vagy ezt kollektív szerződés írja elő, ilyenkor sem biztosítható azonban összesen egyórásnál hosszabb szünet. Ha a munkaidő a 9 órát meghaladja, összesen 45 perc biztosítandó. Két szünet között legalább 3, legfeljebb 6 óra telhet el, továbbá az első (a munkavégzés megkezdésétől számított 3–6 óra között kiadott) szünetnek legalább 20 percesnek kell lennie. A munkajogi szabályok csak akkor betarthatóak, ha a gyermekek, tanulók folyamatos felügyeletét több pedagógus, óvodapedagógus biztosítja. A foglalkoztatottak létszámát a fenntartónak arra tekintettel kell megállapítania és engedélyeznie, hogy a túl alacsony létszám ne vezessen a munkajogi szabályok megsértéséhez.

 

 

Kérdés: Ha a nemzeti ünnep hétvégére esik, kötelezhető-e a pedagógus ezen a napon a városi megemlékezésen való részvételre és a tanulók felügyeletére? Milyen díjazás illeti meg őt erre az időre?

 

Válasz: A gyermekek, tanulók tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő felügyelete a pedagógusok munkaköri feladatai közé tartozik. Megjegyzendő, hogy a városi ünnepségen a gyermekek, tanulók felügyelete nem ügyeletnek vagy  készenlétnek (azaz: munkavégzésre való készen állásnak), hanem tényleges munkavégzésnek tekintendő. Gyermekfelügyeletet, ha arra rendes munkaidőben, tehát beosztás szerint kerül sor, az Ép. r. 17. § (1) bekezdés 5. pontja szerint a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött része terhére lehet elrendelni. Természetesen az sem kizárt, hogy ilyen feladat ellátására rendkívüli munkaidőben kerüljön sor. Az Mt. – közalkalmazottakra is irányadó – 107. § a) pontja értelmében rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő időpontban végzett munka, tehát például a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon végzett munka (2014-ben például március 15. szombatra esett, ez munkajogi szempontból munkaszüneti napnak, és nem heti pihenőnapnak minősült).

 

Díjazása:

  •  a munkavégzés időtartalmára járó alapbér vagy illetmény [Mt. 139. § (1) bekezdés], továbbá
  • 100% bérpótlék a munkaszüneti napi munkavégzésért [Mt. 140. § (2) bekezdés], valamint
  • további 100% bérpótlék a munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzésért [Mt. 143. § (4)–(5) bekezdés]. Ez utóbbi mértéke 50%, ha a pedagógus a rendkívüli munkavégzés
    időtartamával megegyező szabadidőt kap a rendes munkaideje terhére.

Kérdés: Pályázatot írtak ki tagintézményvezető- helyettesi állásokra. A pályázati feltételek között „pedagógus-szakvizsga keretében szerzett vezetői szakképesítés” megléte előírható-e? Úgy tudom, a jogszabályok csak az intézményvezetői, tagintézmény- vezetői, intézményvezető helyettesi pályázathoz teszik ezt kötelezővé.

 

Válasz: Az Nkt. 67. § (1) bekezdése szabályozza a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének megbízási feltételeit. Itt szerepel– többek között – a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség. Az intézményvezetőn (igazgatón, főigazgatón, óvodavezetőn) kívül egyedül a többcélú intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységének vezetőjével szemben támaszt követelményeket a törvény. Az Nkt. 67. § (9) bekezdése értelmében: (9) A szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben vezetői megbízást az kaphat, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló intézmény
vezetői megbízásához szükséges feltételekkel. A nyilvános pályázatra vonatkozó rendelkezéseket az e bekezdésben szabályozott vezetői megbízás esetén is alkalmazni kell. Az Ép. r. 21. § ba) pontja szerint a köznevelési intézményben – az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül – vezetői megbízásnak minősül a tagintézményvezető-helyettesi megbízás. A tagintézményvezető-helyettesre nem vonatkozik az intézményvezetőkkel szemben támasztott követelmény. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a pályázóval szemben támasztott valamennyi feltételt. A pályáztató a törvényben előírtaktól eltérő követelményeket csak előnyben részesítési feltételként jelölhet meg. Ezért a kiírt pályázati felhívás tartalma nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.

 

Az Óvodai Jogfutár állandó “Munkajogi kérdések és válaszok” rovatában bárki felteheti a kérdését munkaügyi vagy munkajogi témákban, amelyekre elismert szakemberek válaszolnak jól érthetően. Az Óvodai jogfutár évente 10 alkalommal jelenik meg, amellyel folyamatosan naprakész maradhat az óvodájával kapcsolatos ügyekben.

 

 

Kiemelt kép: Business photo created by katemangostar – www.freepik.com

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet