Termék Kategóriák
0 termék - Ft

Környezeti nevelés a zero waste, vagyis a hulladékmentes szemlélet talaján a bölcsődében

Környezeti neveléssel valamilyen szinten minden kisgyermeknevelő foglalkozik, megjelenik a bölcsődék szakmai programjában, a gyermekek világ iránti kíváncsiságában. Ennek során ingergazdag környezetet alakítunk ki, és olyan helyzeteket biztosítunk, melyekben a gyermek tapasztalatokat szerezhet, tanulhat.

 

A zero waste szemlélet nemcsak a hulladék csökkentéséről szól, hanem a minimalista életmód kialakításáról, melyben nem a birtokolt tárgyak uralják az életünket.

 

Amit nem viszünk haza, az később nem növeli a szemét mennyiségét.

A kevesebb tárgy nem foglal helyet, ezáltal szellősebb lesz az életterünk.

Nem lesz porfogó, nem lesz rendetlenség.

 

A minimalizmusra törekvés a gyermekek nevelése terén is megvalósítható.

 

Környezeti nevelés a zero waste, vagyis a hulladékmentes szemlélet talaján a bölcsődében

 

Kim John Payne Egyszerűbb gyermekkor című könyvében található útmutató arra, hogy hogyan egyszerűsítsük a gyermekek környezetét. Payne – mint pszichológus – menekülttáborokban élő ázsiai gyermekekkel dolgozott, és visszatérve a nyugati társadalomba az ott élő gyermekeken is a poszttraumás stressz szindróma tüneteit fedezte fel: idegesek, összerezzennek, éberségük nem lankad, tartanak az újdonságtól. Rájött, hogy ennek hátterében az áll, hogy kontrollálatlanul zúdul rájuk a felnőttélet.

 

Egyre több mindent zsúfolunk be otthonunkba és tudatunkba is. Életünk szinte minden területén választási lehetőségek zavarba ejtő sokaságával szembesülünk, rengeteg szűrés, korlátozás nélküli infó ér bennünket, túl nagy a sebesség, és mindez stressz forrásává válhat.

 

Egyre kevesebb idő jut alvásra, pihenésre, a gyerekek végigrohannak a gyermekkoron.

 

A gyerekek minden szemük elé kerülő tárgyat meg akarnak vizsgálni, de túlterhelést jelent számukra, ha minden felület a környezetükben tele van holmival. A sok választási lehetőség, inger megakadályozza őket abban, hogy elég idejük és figyelmük jusson egy-egy dologra, megfosztja őket a lehetőségtől, hogy alaposan megismerjék az őket körülvevő világot.

 

A gyerekek akkor a legboldogabbak, ha van idejük és terük játszani, felfedezni saját világukat, arra vágynak, hogy teljesen átéljék a jelen pillanatot. Sok mindent tehetünk a gyermekkor védelmében, hogy biztosítsuk jólétüket, segítsük egyéniségük lassú, fokozatos formálódását.

 

Rajtunk múlik, hogy több teret, lassabb tempót és kevesebb zűrzavart teremtsünk gyermekeink mindennapjaiban. Ha leegyszerűsítjük a gyerek környezetét, a stresszhatások csökkennek. Azonban nem cél a túlóvás, a tökéletes harmónia, hiszen a fejlődésükhöz szükséges a való élet élményeinek megtapasztalása. Ha túlóvjuk őket, azzal rövid távon biztonságosabbá tesszük az életüket, hosszú távon azonban csak sebezhetőbbek lesznek a külvilág behatásaival szemben.

 

Környezeti nevelés a zero waste, vagyis a hulladékmentes szemlélet talaján a bölcsődében

 

Payne szerint 4 területen szükséges egyszerűsíteni:

 

1)         Ritmus:

 

A gyermek életének ritmusát mi szabjuk meg, fokozatosan tanulják meg, hogy vannak rendszeres változások és állandó dolgok. Segítségével kezdi a kicsi gyermek megtalálni önmagát, felismerni a helyét az élet forgatagában. Az ismétlődés üzenete: fontos, amit együtt csinálunk, és összeköt minket.

 

2)         Időrend:

 

A kicsik élete képekből áll össze, ehhez kapaszkodókat kell adnunk, oly módon, hogy elmondjuk, mi fog történni vele. Csökkentsük a gyermeket meglepetésként érő dolgok mennyiségét, például ha hátulról nyaláboljuk fel, öltöztetjük, azt üzenjük a gyermeknek, hogy az „én világom az uralkodó”, holott azt kellene sugallni, hogy „együtt csináljuk”. Ezt csak úgy érjük el, hogy kivárjuk a gyermek tevékenységét, reakcióit.

 

A tudatos és kiegyensúlyozott időrend felel meg a gyermek igényének.

 

3)         Felnőtt-témák:

 

Beszélgetések során tudatosan szűrjük mondanivalónkat, mert vannak olyan témák, melyek nem valók a gyermeknek, fontos elkülöníteni a felnőttinformációkat, melyek a gyermek számára szóbeli és érzelmi kacatok, sürgetik a gyermek felnőtté válását.

 

Vannak, akik nyitott könyvként szeretnek állni a gyerek előtt, de az őszinteséget összetévesztik a kitárulkozással, a gyermeket összetévesztik a baráttal, akivel megoszthatjuk gondjainkat. A gyermeknek ezen a területen is szüksége van a határokra, tudnia kell, hogy vannak felnőtt-témák, melyek nem tartoznak rá, nem vonjuk be a felnőttgondokba és -beszédtémákba.

 

Sokszor a szóözönből a gyermekek a beszédben áramló érzelmeket hallják, a részletek gyakran nem világosak számukra. A szavak és azok színezetei nagy erővel képesek lelkesíteni és sebezni. Mielőtt megszólalnál, tedd fel ezt a három kérdést: Igaz ez? Jó indulatú ez? Fontos ez?

 

4)         Környezet:

 

A termékek, játékszerek bősége magával hozta, hogy a gyermek játékában a súlypont a tevékenységről a tárgyra, játékszerre helyeződött át. Sok játékuk van, mégsem örülnek ennek, passzívvá tette őket, de ha megtagadnak tőlük valamit, előfordulhat, hogy dühkitörést tanúsítanak. A túl sok holmi túl sok választási lehetőséget ad, ezáltal tanulják meg, hogy valamennyit lebecsüljék, és mindig valami illékony dologra vágynak, amely még nem bukkant fel.

 

Bőséges játékkészlet esetén drámai módon csökkenteni kell a gyermek szeme előtt vagy kezük ügyében található játékok számát, „a kevesebb több” elv alapján.

 

A gyermek képzeletének fejlesztéséhez nincs szükség különleges tárgyakra vagy azok nagy mennyiségére. A gyermekek természetes módon használják és növelik képességüket, csak időre és szellemi szabadságra van szükségük hozzá. Ahogy csökkentjük a játékszereik mennyiségét, úgy fokozzuk figyelmüket és az elmélyült játékra való képességüket.

 

A legcélszerűbb játékszerek a legegyszerűbbek, minél kevesebbet tudnak, annál többé válhatnak a játék során. Ha egyszerű játékokkal találkozik, érdeklődése nő, figyelme fejlődik.

 

Ha nem mondjuk meg neki, mit akarjon, mit képzeljen, akkor megtanulja, hogy kövesse érdeklődését, belső hangját, lehetősége lesz felfedezni, mi az, ami megszólítja őt. Ha nincsenek elhalmozva, elmélyültebben játszanak a meglévőkkel, teljes figyelmükkel és valójukkal vesznek részt abban, amit csinálnak, képzeletüknek szabadságot ad, saját ötleteik jelennek meg a játékban.

 

Leegyszerűsített játék esetén nincs szükség arra, hogy ösztönözzük vagy stimuláljuk, nem kell irányítani sem, csak elérhetőnek maradni. Biztosítanunk kell strukturálatlan időt, alapanyagokat és lehetőségeket, így a játék nyílt végű lesz. A fejlődéséhez a gyermeket a vágy mozgatja, hogy többet lásson, tapasztaljon a világból. Siettetés nélkül segítjük őket, és kíváncsiságukat, figyelmüket, kitartásukat támogatjuk.

 

Írta: Farkasi Gabriella

 

megjelent a Kisgyermeknevelők szakmai-módszertani tudástára kiadványunk legújabb, augusztusi kötetében.

 

 

Kiemelt képek: Kids photo created by freepik – www.freepik.com
Flat photo created by freepik – www.freepik.com

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet