Hangolódás a téli ünnepekre – játékosan, mondókákkal, dalokkal
Hangolódás a téli ünnepekre – játékosan, mondókákkal, dalokkal
Ahogy közeledik a tél és a karácsony ünnepe, a kisgyermekek játékában is természetesen megjelenik a készülődés, a várakozás öröme. A Játékra hangoló kötet egyik gyönyörű kezdeményezése a mindennapi játékfolyamatba ágyazva teremti meg az ünnepi ráhangolódás élményét: mondókákkal, ismert dalokkal, mozgásos utánzásokkal, közös „sütéssel-főzéssel” és hóvarázslattal. Az alábbi játékötletek 2,5–4 éves gyermekek számára készültek, és egyszerre nyújtanak meghitt, derűs és kreatív lehetőséget arra, hogy a kicsik saját tempójukban élhessék meg a közelgő ünnepek hangulatát. Lássuk hát milyen is lehet a hangolódás a bölcsődében vagy óvodában a téli ünnepekre!
Hangolódás a téli ünnepekre
| Évszak: | tél (december–február) |
| Témakör (hívószavak): | ünnepre készülődés (sütés-főzés, karácsonyvárás) |
| A kezdeményezés helyszíne és ideje: | csoportszoba, szabad játékidő (ölelkezési idő) |
| Életkori ajánlás: | 2,5–4 év |
Hangolódás
A felnőtt rakosgatja a tűzre a „fát”, a fakanalakat. Egy fakanállal néha-néha megpiszkálja a parazsat.
Parazsad süssön, kemence, cipót puhára, kerekre.
Lángost laposra, veresre, jól süss, kedves kemence.
(Tarbay Ede: Cipósütő mondóka – részlet)
Rakosgatja a nevelő a fakanalakat, tüsténkedik, készülődik az ünnepre. Karácsonyra mondogathatja:
Itt van a szép karácsony, van-e kalács a rácson
Ha nincs kalács a rácson, szomorú a karácsony.
Az ismert dalokat is énekelheti. Az érdeklődő, közelebb érkező gyerekeket „megkínálhatja” a nevelő fakanállal.
Ti csak esztek-isztok, engem nem kínáltok, ez nem szép!
Ha én ennék-innék, tenéked is adnék, jó vendég! (ÉÓ)
A szövegben benne van, hogy „tenéked is adnék”. Ezt valósítja meg a nevelő a kínálásával.
A játék kibontakozása
Azok a gyerekek, akik a tűz köré gyűltek, szabadon kivehetnek fakanalakat a tűzből, és segíthetnek fát hasogatni a tűzre.
Én vagyok az erdők ácsa, akinek van kalapácsa.
vagy
Csihi-puhi, csihi-puhi, így kell a fát hasogatni. (kezdetben lassan ismételjük a rigmust, majd gyorsabban, közben a kéztartás-cserére is ajánlatot tehetünk)
Más mozdulatsort is ajánlhatunk.
Kipp-kopp kalapács, mit kalapál a kovács? (a fakanalakat függőlegesen állítjuk, úgy kopogunk velük)
Kalapálja a vasat, felszítja a parazsat. (a földet ütögetjük, vagy az egyiken hasogatunk a másikkal)
A nevelő egyszer csak havat (fehér pomponokat) kezd hinteni a játéktérbe éneklés kíséretében.
Zirr, zurr, zurrogó! Sziszeg a szél, hull a hó. ♪
(Utassy József: Hull a hó – H. Tóth Zs. – részlet)
vagy
Betemetett a nagy hó / erdőt, mezőt rétet…♪
(Kaláka – Kányádi Sándor)
Sok pompont markolunk, és hógolyógyúró mozdulatot utánzunk.
Zirr-zurr, zurrogó, készül a sok hógolyó! ♪
(Utassy József: Hull a hó… verse nyomán)
vagy
A karácsony akkor szép, hogyha fehér hóba lép… ♪ (ÉB)
(Sárosi Bálint – Csanádi Imre)
vagy
Pillinkélnek kósza pelyhek, betakarnak rétet, berket,
mindent beföd puha hó, készülődik Télapó. ♫ (játékszituációhoz igazodóan: „készülődnek hókotrók”)
(Horváth P. Pál: Télapó – H. Tóth Zs.)
vagy
A gyerekek két kézzel megfogják a fakanalaikat, és tolják maguk maguk előtt négykézláb haladva. Így tolják hókotróként egy kupacba a pompon-havat.
Országúton nagy a hó, a kocsinak sose jó.
Gyere gyorsan, hókotró, országútra nem kell hó!
(Csukás István: Országúton nagy a hó verse nyomán – H. Tóth Zs.)
Lekerekítés vagy produktum születése
Az utak rendbetétele, a hó letakarítása után elcsöndesedünk. A felnőtt előveszi a csillogós zseníliaszálakat, mintha sok gyufa vagy gyertya vagy csillagszóró lenne.
Ég a gyertya, ég… (jaj, de szép a karácsonyfa) ♫ (ÉB)
vagy
A kályhánkban láng lobog, gyere be, Karácsony!
Gyújtsd meg gyertyád, fényszóród a fenyőfaágon. ♪ (ÉB)
(Kodály Z. – Gazdag E.: Ezüst szánkót hajt a dér… – részlet)
A zseníliaszálakat a lyukon átfűzzük, majd tekerve. csavarva díszítjük a fakanalat, ünnepi fényes ruhába öltöztetjük.
Vagy karácsonyi dalt énekelünk, és ide-oda dülöngéltetjük, például:
Jaj, de pompás fa… ♪ (ÉB) (Bárdos L.)
Szép a fenyő télen, nyáron… ♪ (ÉB)
(népének – Weöres S.: Fenyőünnep immár eljő…)
Vagy a kis Jézust személyesítjük meg a fényesbe öltöztetett fakanállal, és ringatjuk, mint ahogy Mária tette:
Szűz Mária várja, várja, aludjon el Jézuskája.
Két kezével ápolgatja, lábaival ringatgatja. ♪
A szép szűz Mária szent Fiának,
imígyen énekelt kis Jézusnak:
Örömest ringatlak, szívemből óhajtlak,
aludj, aludj. ♪
Írta: Hegedűsné Tóth Zsuzsanna, megjelent a Kisgyermeknevelők szakmai-módszertani tudástára című sorozat Játékra hangoló című kötetében.
