Eltérő fejlődésű gyermekek a bölcsődében
Eltérő fejlődésű gyermekek a bölcsődében
A jó életkezdést több tényező befolyásolja, de tág értelemben ez a gyermek és a környezete közti interakciók függvénye. A családi környezet és a jó színvonalú bölcsődei ellátás játszik meghatározó szerepet a pozitív előnyök megteremtésében. A bölcsődei nevelés és gondozás akkor a leghatékonyabb, ha az inkluzív (befogadó) nevelés elveit, célját és módszereit követi, és segíti az eltérő fejlődésű gyermekek beilleszkedését a bölcsődében.
Az inkluzív nevelésről többféleképpen lehet gondolkodni. Hagyományosan, több esetben az eltérő fejlődésű, sajátos nevelési igényű, fogyatékkal élő gyermekekkel kapcsolatban tárgyalják annak módjait, ahogyan egészségesen fejlődő, ép társaikkal együtt vehetnek részt különböző ellátásokban és szolgáltatásokban. Az inkluzív nevelés azonban egyben egy filozófia is: egy olyan folyamat, amelynek célja, hogy minden gyermek számára kiváló minőségű nevelést biztosítson, miközben tiszteletben tartja és elismeri a sokféleséget, a gyermekek különböző igényeit, képességeit, jellemzőit, tanulási képességeit. Slee (2018) szerint ez egyben szakpolitikai törekvés és nevelési-oktatási módszertan.
Fontos egyértelműsíteni az inkluzív ellátás különböző formái közti különbségeket. Beszélhetünk tisztán befogadó, integrált és részben integrált formáiról.
A teljes inklúzió
A teljes inkluzió (tisztán befogadó) olyan megközelítést és környezetet jelent, amely lehetővé teszi, hogy minden gyermek aktívan részt vegyen az ott folyó tevékenységekben, biztosítva tapasztalatszerzését és tanulását, önállósodásának folyamatát. Az átlagos fejlődésű gyermekeken kívül gondoskodni kíván a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, kiemelten tehetséges, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű (kiemelt figyelmet igénylő) gyermekekről is.[1]
Mind a kialakított tárgyi környezet, mind pedig a személyi feltételek, a nevelők hozzáállása, hitvallása lehetővé teszi, hogy bármilyen eltérő fejlődést mutató gyermeket is megfelelő nevelésben és gondozásban tudjanak részesíteni. A befogadás fejlesztése tulajdonképpen a kirekesztés minden (tárgyi és hozzáállásbeli) formájának a fokozatos megszüntetését jelenti. Akadályt jelenthetnek az olyan környezeti és tárgyi feltételek, a szervezés és tevékenységek típusa, amelyek csak az átlagos fejlődésű gyermekek jellemzőit és igényeit veszik figyelembe, valamint a kisgyermeknevelők nem elfogadó hozzáállása.
A gyermekek különbözőségeinek elismerése és megbecsülése eredményezi, hogy a kisgyermeknevelők nem kívánják meg mindenkitől, hogy ugyanazt és ugyanolyan módon csináljanak mindent, hanem megértik, hogy a közös tevékenységekben más-más módon kapcsolódnak be.
Integrált csoportok a bölcsődében
A bölcsődék teljes vagy részleges integrációt nyújtó csoportokat is kialakíthatnak a sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre és gondozásra szoruló gyermekek számára. A teljes integrációban az átlagos fejlődésű gyermekek csoportjába vesznek fel a jogszabály[2] által meghatározott számban eltérő fejlődésű gyermekeket, míg a részleges integráció helyzetében a gondozási egység egyik csoportszobájában a tipikus fejlődésű gyermekek, a másikban az atipikus fejlődésmenetű gyermekek kerülnek ellátásra. Speciális csoport az, amelybe csak sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre jogosult gyermekeket vesznek fel.[3]
A legfőbb különbség az inkluzív és az integrált nevelés és gondozás között, hogy míg az első esetben az ellátás feltételei vannak meg ahhoz, hogy minden gyermek számára megfelelőek legyenek (vagyis az ellátás már eleve alkalmas minden elképzelhető helyzetű és fejlettségű gyermek nevelésére és gondozására), addig az integráció keretében az eltérő fejlődésű gyermekek alkalmazkodását igyekeznek elérni az átlagos fejlődésű gyermekekhez, a meglévő környezet módosításával próbálják elérni, hogy ők is részt tudjanak venni az ott folyó tevékenységekben.
Az együttnevelés – hasznos vagy ártalmas?
Fontos kiemelni, hogy az együttnevelésnek minden formája rendkívül hasznos minden gyermek számára. Az eltérő fejlődésű gyermekek számára azért, meg a kisgyermeknevelők ismeretei, felkészültsége és az önállóságra nevelés szellemisége hatékony segítséget nyújt számukra; az átlagos fejlődésű gyermekek számára azért, mert megismerik és elfogadják az esetleges másságot. A kisgyermeknevelők és a szülők számára jelentős tapasztalatokat nyújtanak ezek a helyzetek, mert elfogadóbbá válnak a különböző szükségletek iránt, és érzékenyebben tudnak reagálni a gyermekek igényeire, javulhat a nevelésük hatékonysága.
A magyar bölcsődepedagógia alkalmas lehet a teljes inklúzió megvalósítására. Az Alapprogram az újabb kutatások eredményeivel összhangban lévő korszerű, gyermek- és családcentrikus megközelítése lehetővé teszi a bölcsődei ellátás magas színvonalon történő megvalósítását azzal, hogy kijelöli azokat az elveket, feladatokat és módszereket, amelyek szükségesek, hogy „a kisgyermekek elsajátítsák azokat a készségeket, képességeket, amelyek segítik őket abban, hogy hatékonyan és kiegyensúlyozottan viselkedjenek saját kulturális környezetükben, sikeresen alkalmazkodjanak annak változásaihoz” (Alapprogram, 2023).
Mi a kisgyermeknevelők szerepe a gyermekek fejlődésének támogatásában?
Az életkori sajátosságoknak megfelelő környezeti és tárgyi feltételek megteremtésén túl elsődleges feltétel a biztonság és szeretet nyújtása a gyermekek számára. Ha ők biztonságban érzik magukat, fogékonyak a felnőtt megerősítő, támogató jelenlétére, a felnőttek viselkedésének utánzására, követésére. A kisgyermeknevelők elismerik a gyermekek kompetenciaigényét, bátorítják az önállósodást. Minden életkori szakaszban a fejlődés adott jellemzőit és a gyermek egyéni sajátosságait figyelembe véve választják meg a nevelési eljárásokat, módszereket a fejlődés támogatására.
Hogyan, milyen alapon lehet megállapítani az egyes készségek fejlettségi szintjét?
A gyermekek fejlődésének nyomon követése jogszabályban rögzített feladat. Jelenleg két eszköz áll rendelkezésre a feladat elvégzéséhez: a fejlődési napló és a gyermekfejlődési kérdőív.
A Magyar Bölcsődék Egyesülete állította össze azt az útmutatót, amelynek „célja, hogy iránymutatást adjon a gyermekek fejlődésének nyomon követését rögzítő dokumentumok vezetéséhez”. Ennek keretében fogalmazzák meg a fejlődési napló alkalmazásának sokrétű célját is. „A gyermek fejlődésére vonatkozó folyamatos rögzített megfigyelések teremtenek lehetőséget az egyéni szükségletek felismerésére, az egyéni bánásmód megvalósítására, prevencióra, és ha szükséges, korrekcióra. Lehetőséget adnak a gyermek fejlődéséről a szülők és a kisgyermeknevelő közötti folyamatos információcserére. Az esetleges fejlődésben megmutatkozó elakadások, problémák is felszínre kerülnek, növelve a korai intervenció hatékonyságát, segítve a gyermek életútját. Végezetül elmondható, hogy a szakmai tudás az önfejlesztés lehetősége is a kisgyermeknevelő eszköztárában” (Göncziné Sárvári et al., 2019). A fejlődési napló tartalmilag lefedi a főbb fejlődési területeket: a testi és mozgásfejlődést, a kognitív (megismerési), az affektív, valamint a szociális funkciók fejlődését.
A fejlődési napló a belekerülő információ alapján a fentieken kívül arra alkalmas, hogy a gyermek fejlődését önmagához viszonyítsa, de a tartalma a megfigyeltek rögzítésén kívül erősen függ a bejegyzéseket végző fejlődéslélektani ismereteitől.
A fejlődés követésének másik eszköze a Gyermekfejlődési kérdőív. Ez az utóbbi években kifejlesztett standardizált mérőeszköz, ami bemért adatok szerint megállapított átlagos fejlettségi szinthez viszonyítja a gyermek készségeit. Bölcsődei alkalmazása hozzásegíti a kisgyermeknevelőt az egyes gyermekek minél árnyaltabb megismeréséhez, jó alapul szolgálva az egyéni bánásmód minél eredményesebb megvalósításához. A kapott eredmények a populáció átlagához viszonyíthatóak, és alkalmasak a gyermekek problémáinak azonosítására és monitorozására.[4]
Mind a fejlődési napló, mind a Gyermekfejlődési kérdőív célja és szerepe, hogy segítséget nyújtson annak megállapításában, normál ütemben fejlődnek-e a gyermekek, vagy ha nem, akkor feladatokat jelöljön ki a kisgyermeknevelőknek. Első lépésként merülhet fel az alkalmazott nevelő, gondozó munka felülvizsgálata, az adott gyermek igényeihez való igazítása. Eltérő fejlődés gyanúja esetén pedig további feladatokat ró a kisgyermeknevelőre a kompetenciahatárain belül.
Mi a teendő eltérő fejlődés gyanújának felmerülésekor, milyen teendői vannak a bölcsődének?[5]
Ha a megfigyelés és a fejlődés dokumentálása az átlaghoz képest eltérő fejlettségre utaló jeleket mutat, az első feladat meggyőződni róla, valóban így van-e. Ha nem biztos a gyanú, saját nevelési, gondozási eszköztár célzott alkalmazásával lehet a korábbitól eltérő módon próbálni támogatni az adott készség(ek) fejlődését, és egyúttal tájékozódni, konzultálni a gyanújelekkel kapcsolatban. Amennyiben biztosnak tűnik a gyanú, beszélni a szülővel, információt nyújtani neki, hová fordulhat.
Figyelem! Összegezve, a kompetenciahatárokon belüli feladatok a következők:
- Fejlődés nyomon követése, dokumentálása
- Együttműködni a szülővel
- Eltérő fejlődésmenet gyanúja esetén jelezni a szülőnek, és informálni arról, hová fordulhat, forduljon
- Felkérésre pedagógiai véleményt készíteni a felmerült gyanújelekkel kapcsolatosan
- Együttműködni a fejlesztő szakemberrel és az iránymutatásai alapján támogatni a gyermek fejlődését
- A szülői kompetenciakörbe tartozó korai fejlesztési feladatokat esetleg ellátni a szülővel kötött külön megállapodás alapján
- Ha a szülő nem együttműködő és a mulasztása veszélyeztetettséggel fenyeget, akkor jelezni a jelzőrendszert működtető felé.
Írta: Korintus Mihályné, megjelent a Bölcsődevezetők kézikönyve című sorozatunkban.
[1] 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
[2] 15/1998. NM rendelet
[3] Részletes, tapasztalati beszámoló olvasható Bendő Emese Ágnes cikkében (Tapasztalataim a bölcsődei integrációról. In: Bölcsődevezetők kézikönyve – Kisgyermeknevelők szakmai-módszertani tudástára, 2023 augusztus).
[4] A kérdőívet részletesen ismerteti dr. Kereki Judit: Gyermekfejlődési kérdőív a kisgyermeknevelők számára. A Gyermekút projekt eredményei. In: Bölcsődevezetők kézikönyve – Kisgyermeknevelők szakmai-módszertani tudástára, 2023 augusztus
[5] Lásd Bendő Emese cikkét is.
