CARMA – Career Management Skills at VET school level

Azért, hogy mindezt elérje, egy öttagú nemzetközi konzorcium a már említett 3 országból – Magyarországról, Finnországból és Bulgáriából – a Raabe Klett Kft vezetésével arra vállalkozott, hogy kidolgoz egy átfogó karriertervezési kézikönyvet szakiskolai oktatók számára. A kézikönyvet alapul véve a konzorciumban résztvevő két szakiskola (a csepeli Weiss Manfréd és a finn Raahe intézet) öt-öt tanára egy ötnapos képzésen vett részt a bolgár fővárosban. Az így felkészített tanárok ezután kísérleti oktatást tartottak a saját iskolájukban, összesen 100 diáknak. Az így szerzett – vagyis a kézikönyv gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos – tapasztalatokat két ún. multiplikátor rendezvényen ismertették és vitatták meg a szakképzésben dolgozó elméleti szakértők, intézetvezetők és döntéshozók: egy műhelymunkán (workshop), amelyet Szófiában tartottak és egy budapesti nemzetközi konferencián.

Ahhoz, hogy sikeresen egyengessük a saját karrierünket, számos különböző készségre van szükség. Ezeket fölsorolja az élethosszig tartó tanuláshoz kulcsfontosságú kompetenciákról szóló európai keretdokumentum is, kiemelve többek között a “tanulj meg tanulni” elvét, a digitalis kompetenciákat (például a munkavállaló önreklámját a közösségi médiában és általában a webes jelenlétet), valamint a társas készségeket (például, hogy képesek legyünk hatékonyan bemutatni a munkaerőpiaci szempontból lényeges erősségeinket).

Karriermenedzselési képességek?

Projektünk nagyban támaszkodik az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (European Lifelong Guidance Policy Network – ELGPN) ajánlásaira és az általuk összegyűjtött tudásra. 2007 és 2015 között ez a hálózat segítette az EU-tagállamokat (valamint az Erasmus+ programban résztvevő, EU-n kívüli országokat) és az Európai Bizottságot abban, hogy elmélyítsék az európai együttműködést a pályaválasztást érintő kérdésekben mind az oktatás, mind a munkavállalás területén. Az egyik közelmúltban kiadott dokumentumában a hálózat leszögezte: a karriermenedzselési készségek fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy magas színvonalú legyen egy szakképzési rendszer. A szakpolitikai fórum azt is megállapította: a pályaorientációnak az iskolákban a munkaerőpiacra való átmenet időszakára kell összpontosítania, és figyelembe kell vennie a tanulók sokféleségét.

A projektben résztvevő három országban különböző okokból, de mindenütt a szakiskolai tanulók egy többé-kevésbé állandó hányada nem szerzi meg a végzettséget igazoló papírt. Finnországban ez inkább a bevándorló és hátrányos helyzetű tanulókra igaz, Magyarországon és Bulgáriában a legutóbbi időkig azzal függött össze, hogy sok diák nem látott realis esélyt arra, hogy az iskola elvégzése után elhelyezkedjen, és emiatt kevésbé voltak motiváltak.

Segítünk a felelős döntés meghozatalában!

A nemzeti kormányok általában hosszú távú stratégiákkal próbálják enyhíteni a korai iskolaelhagyás negatív hatásait, és elsősorban a szakiskolai oktatás minőségét próbálják javítani. Ahhoz azonban, hogy a tanulók a lehető legtöbb információ birtokában önálló, felelős döntést tudjanak hozni a karrierjüket érintő kérdésekben, a szakiskolai tanárok aktívabb részvételére van szükség. A szakiskolai oktatás ma szinte kizárólag a választott szakmához szükséges készségek fejlesztésére összpontosít, és háttérbe szorulnak a konkrét szakmától elvonatkoztatható, szakmától függetlenül alkalmazható ún. horizontális kompetenciák. A pályaorientációs képzés a szakiskolákban híd lehet az iskola és az üzleti világ között, megkönnyítheti az átmenetet az iskolából a munka világába. Egy friss felmérés szerint Magyarországon a szakmunkástanulók több mint a negyede és a szakképzésben résztvevő diákok több mint a harmada mondta azt, hogy ha újrakezdhetné, másik szakmát választana. Ezért is fontos a pályaorientáció beépítése a képzésbe, hogy a diákok lássák a karrierlehetőségeiket, és hogy olyan munkát válasszanak, amely megfelel az érdeklődésüknek és a céljaiknak. A pályaorientációs tájékoztatást éppen ezért már a szakiskolai képzés korai szakaszában elérhetővé kell tenni a diákoknak, hogy aki akar, választhasson másik, neki jobban megfelelő szakmát, ahelyett, hogy kiesne a képzésből, és a korai iskolaelhagyók táborát szaporítaná (Field et al., Kuczera et al.)

A korai iskolaelhagyás

A korai iskolaelhagyásnak számos oka lehet. Ezek feltérképezése és megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő intézkedések születhessenek, amelyekkel enyhíteni lehet a problémát. Az Európai Unió egyik célkitűzése, hogy 2020-ra tíz százalék alá szorítsák a korai iskolaelhagyás mértékét. ( Europe 2020 Target: Early Leavers from Education and Training) Ehhez átfogó stratégiára, az okok megismerésére és megfelelő megelőzési és beavatkozási intézkedésekre van szükség. Ezek egyúttal a szakképzés minőségének javulásához is vezetnek.

A projekt célja volt: