Alvás és altatás kisgyermekkorban
Alvás és altatás kisgyermekkorban
Az alvás alapvető szükséglet kisgyermekkorban is ahhoz, hogy a test és az elme jól működjön. Ha egy gyermek nem alszik eleget az életkorához mérten, akkor az olyan súlyos problémákat tud okozni, mint az elhízás, csökkentheti az immunrendszer működését, ronthatja a problémamegoldó készséget, és nehezebben sajátíthatja el az új információkat. Lássuk miért és hogyan működik az alvás és az altatás kisgyermekkorban!
Napi alvásszükséglet életkoronként
Minden gyermek más és más, ezért természetes, hogy az egyéneknek eltérő az alvásszükségletük is. Azonban érdemes figyelembe venni, hogyan alakul életkoronként a napi ajánlott alvásszükséglet, ami az egészséges fejlődést szolgálja.
Az egészséges fejlődés érdekében a gyermek 1 éves koráig még 12–16 óra, 1–2 éves korban 11–14 óra és 3–5 éves korban pedig 10–13 óra alvásra van szükség 24 óra alatt.
Természetesen mindig vannak alacsonyabb vagy magasabb alvási igényűek, de érdemes figyelemmel lenni a fenti intervallumra. Ha valaki hosszabb ideig (hetekig) többet alszik (úgy, hogy korábban kevesebb átlagos alvási idő volt rá a jellemző), mint az életkornak megfelelő ajánlott intervallum teteje, akkor érdemes egyeztetni a gyermekorvossal erről. Ha valaki pedig ennél kevesebbet alszik, és nehezebben figyel, nehezebb koncentrálnia, viselkedési problémák vagy étkezési nehézségek merülnek fel, akkor elképzelhető, hogy keveset alszik, és érdemes a szülővel közösen beszélgetni arról, hogyan tudna a gyermek többet aludni.
Újszülöttkortól fokozatosan nő az ébrenléti idő, vagyis az az idő, amit a gyermekek egyhuzamban, túlfáradás nélkül képesek ébren tölteni. Féléves kortól 1 éves korig 2,5–3,5 óra az ideális egyhuzamban ébren töltött idő, 1,5 éves korig ez akár 3,5–4 óra is lehet, 2 éves korig növekszik 4-5 órára, 3 éves korig pedig 5–6 óra az ideális ébrenléti idő.
Azért érdemes az ébrenléti időket is figyelembe venni a nappali alvások idejének meghatározásában, mert különösen 1 éves kor alatt, amikor még többször alszanak a gyermekek napközben, akkor tudják megfelelően kipihenni magukat, ha a fent említett ébrenléti időn belül próbáljuk időzíteni az alvásokat.
Például egy 11 hónapos gyermek számára, aki reggel 7 órakor kel fel, az ideális délelőtti alvás kb. 10 órakor kezdődik. Ha 11.30-ig aludt egyet, akkor pedig a délutáni alvást érdemes 14.30-tól kezdeni.
Az ébrenléti idő változása határozza meg a nappali alvások számát is, ami azért is fontos, mert ez alapján alakítjuk ki a kisgyermekek bölcsődei és otthoni napirendjét. A bölcsődés életkor ideje alatt megy végbe a legtöbb nappali alvásváltozás, ezért fontos, hogy mindig a gyermek egyéni igényeit és életkorának megfelelő alvásszükségletét is vegyük figyelembe.
Például egy 10 hónapos gyermeknek még szükséges a délelőtti alvás is, de 14 hónaposan már lehet, hogy kibírja egy nappali alvással estig. Ha valaki 20 hetesen kezdi a bölcsődét, akkor pedig még 3 alvásra is szüksége lehet (akár a harmadik nappali alvását már otthon tartva).
A nappali alvás fontossága kisgyermekkorban
Újszülöttkortól egészen 3–5 éves korig még minden gyermeknek szüksége van arra, hogy mindennap tudjon napközben is aludni. A nappali alvások száma természetesen életkortól és egyéni alvásszükséglettől függ, ám nagyon fontos, hogy mindennap legyen lehetősége a gyermeknek napközben is aludni mind a bölcsődében, mind otthon. 3–5 éves korban már elkezdődhet a nappali alvások rövidülése, vagy akár ki is maradhatnak, ám ebben az életkorban is fontos felajánlani az alvást vagy a csendespihenőzést.
A cikk tovább folytatódik a letölthető PDF formátumú kiadványban. A további főcímek:
- Mit tehet a kisgyermeknevelő, ha a szülők arra panaszkodnak, hogy a gyermek nem alszik el otthon, ha napközben aludt a bölcsődében?
- Mit tehet a kisgyermeknevelő, ha a gyermek nem alszik el a bölcsődében?
- Mi történik, ha a gyermek nem alszik?
Írta: Nagy Imola Fanni, megjelent a Kisgyermeknevelők szakmai-módszertani tudástára című sorozatunkban
Kapcsolódó kiadványok:
