Termék Kategóriák
0 termék - Ft

A gyakornoki rendszer fajtái, előírásai, tartalmi elemei

A bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelők a bölcsődei ellátás gyakorlati oldalát kizárólag a mindennapi munkájukban ismerhetik meg és sajátíthatják el. Ez lehetséges már a képzési időszak alatt, illetve a végzettség megszerzése után.

 

Három módon jelenik meg a bölcsődében a gyakorlati képzés, gyakornoki státusz: 

  • Hallgató – középfokú vagy főiskolai BA alapképzésben részt vevő tanulók
  • Közalkalmazotti E besorolással rendelkező középfokú végzettségű pályakezdő kisgyermeknevelők
  • Pedagógus-életpályamodellben részt vevő főiskolai BA alapképesítéssel rendelkező pályakezdő kisgyermeknevelők

A hallgatók gyakorlati ideje, feladatai

A bölcsődében gyakorlati idejüket töltő hallgatók esetén a hallgatót kibocsátó intézményi előírások a mérvadóak. A középfokú és BA szintű alapképesítés tantárgyi minimumkövetelmény rendszere és a teljesítendő órák száma eltérő.

 

A gyakorlati idejük megkezdése előtt vagy a hallgatók keresik fel az intézményt, és egyeztetnek az intézményvezetővel a gyakorlat idejéről, vagy a hallgatót kibocsátó képzőhely gyakorlatvezetője egyezteti az intézményvezetővel a gyakorlat időpontját. Ezt követően nyilatkozik az intézmény a hallgatók befogadásáról, majd a képzőhelyek és az intézmény között együttműködési megállapodás köttetik. Az információk birtokában a bölcsődevezető beosztja a hallgatókat a csoportokba, és kijelöli a gyakorlatvezetőjüket.

 

A gyakorlatvezetők kiválasztásának fontos szempontja, hogy milyen szintű képzésre járnak a hallgatók. A BA hallgatók esetén BA végzettségű, középfokú képzésben részt vevő hallgatók esetében felső- vagy középfokú végzettségű kisgyermeknevelőt választ ki a bölcsődevezető. Amennyiben van rálehetőség, a gyakorlatvezetőknek tereptanári végzettsége legyen, és sokéves gyakorlattal rendelkeznek.

 

Közvetlenül a gyakorlatok megkezdése előtt a bölcsődevezető megbeszélést tart a tereptanárokkal, megismerteti velük a hallgatókat, gyakorlati idejüket és a gyakorlat tartalmát. Amennyiben egy hallgató az első monitorozó gyakorlatától kezdve a képzés befejezéséig egy intézményben tölti gyakorlatát, gyakorlatai során ugyanahhoz a tereptanárhoz kerül, ugyanabba a csoportba.

 

A gyakorlaton először igazolják a hallgatók egészségügyi alkalmasságuk érvényességét, részt vesznek tűz- és munkavédelmi oktatáson, majd az intézményvezető bemutatja az intézményt a hallgatóknak, ismerteti nagy vonalakban a bölcsődei életet, dokumentumokat, a szabályokat, szokásrendszert.

 

 

A hallgatók a csoportokban ismerkednek a kisgyermeknevelői munkakörrel és feladatokkal. Első időszakban megfigyelnek, majd fokozatosan átveszik a munka egy részét a gyakorlatvezető által meghatározott mértékben és módon. Ez a képzésenként eltérő követelményrendszerhez igazodik.

 

A bölcsődevezető koordinálja és felügyeli a hallgatók gyakorlati idejét. Van olyan képzés, ahol a hallgatók az intézményben tesznek gyakorlati vizsgát, van, van ahol portfóliót kell írni, illetve kombináltan is sor kerülhet mindkettőre. A gyakorlat alatt terepnaplóban jegyzik a hallgatók a tanultakat, de ez nem minden képzésnél elvárás.

 

Figyelem! Általánosságban elmondható, hogy a következők szerint jár el a jó gyakorlóhely:

  • A hallgatók gyakorlatát a gyakorlatvezetők ütemezik.
  • Félidőben értékelés történik, amin részt vesz a hallgató, a gyakorlatvezető és a bölcsődevezető.
  • A hallgató bemutatja, miben fejlődött, mit tanult eddig, illetve önértékelést végez. 
  • A mentor és az intézményvezető is elmondja a tapasztaltakról a véleményét, állásfoglalását. 
  • Az értékelés végén összegzik, mi volt sikeres, mi az, amiben előrelépni, változtatni, erősödni kell.

 

A gyakorlat utolsó napján záró értékelés történik. Ezen szintén az előbbi három személy vesz részt. A hallgató a záró értékelés napja előtt bemutatja terepnaplóját, a mentor, ha kell, írásban, megteszi helyesbítő javaslatait. Ha a hallgató úgy dönt, nem változtat a javaslatok szerint, a gyakorlati hely szakemberei rögzítik tanácsaikat. Az utolsó napon történik a hallgató értékelése vagy vizsgája. Az értékelésen az előbbiekben felsorolt három személy és az intézményrendszer szaktanácsadója van jelen. A félidős értékeléshez hasonlóan, értékelik a gyakorlatot, a hallgató teljesítményét, aki kézhez kapja az írásos értékelést is.

 

A gyakorlati vizsga szintén nagyon eltérő. A gyakorlóhelyen történő vizsga esetén a hallgató tételt húz, és a megjelölt tevékenységből levizsgázik, majd a fentiek szerint megtörténik a gyakorlat értékelése. A vizsgaelnök az intézmény szaktanácsadója, az intézményvezető vizsgabizottsági tag.

 

OKJ-képzéseknél előfordul, hogy például munkaügyi központ vagy egyéb képzésszervezéssel foglalkozó cég indít tanfolyamot, bölcsődében végzik gyakorlatukat a hallgatók, itt vizsgáznak is. A vizsgáztatók azonban a Magyar Bölcsődék Egyesülete módszertani szervezet által kijelölt szakemberek.

 

Harmadik lehetőség, hogy a bölcsődei gyakorlatot valamelyik bölcsődében végzik a hallgatók, azonban a gyakorlati vizsgát egy másik bölcsődében teszik le.

 

 

Megjelent a Bölcsődevezetők kézikönyvében  A gyakornoki rendszer mint a pályaszocializációt segítő tényező címmel.

 

 

Bölcsődevezetéssel kapcsolatos szakmai írások, jogszabályváltozások, valamint kisgyermeknevelők önfejlesztését célzó cikkek, tippek, ötletek és javaslatok érkeznek az intézménybe a Bölcsődevezetők kézikönyve című kiadványunk kiegészítő köteteiben napi egy kávé áráért. Fizessen elő most, így a két alapmű 50% kedvezménnyel lehet az öné!

 

Bölcsődevezetők kézikönyve – komplett csomag

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet