,

Az önállóság kialakítása a kisgyermekek táplálása során a bölcsődében

A képen egy kisgyermek kék tányérja látható, benne rizsszemek és egy narancssárga markolatú evőeszköz. A háttérben csak egy kék színű partedli látszik.

Az önállóság kialakítása a kisgyermekek táplálása során a bölcsődében

Az önállóság kialakítása szinte a hozzátáplálás kezdetétől feladatunk otthon és a bölcsődében egyaránt. Igazából nem is feladatnak kellene neveznünk, inkább egy olyan segítő attitűdnek, amelyben a gyermek a maga módján, a maga tempójában éri el azt, hogy önállóan táplálkozni tudjon.

Az önállóság több téren jelenik meg. Eléri azt, hogy a teljes kiszolgáltatottságból önmaga, a saját mozgásainak segítségével beteszi az ételt, italt a szájába, azt lenyelésre alkalmas állapotba hozza, majd lenyeli. Tehát eléri a mozgásforma egyedül történő végrehajtását. Emellett önállóságot alakít ki az étel, ital kiválasztásában, illetve elfogyasztott mennyiségében. Az önállóság azonban nem kell, hogy vonatkozzon az étkezés, táplálkozás idejének megválasztására , mert az állandóan felkínált lehetőség nassoláshoz vezethet, amely az étkezések minőségének rovására megy.

A hozzátáplálás során az önállóság folyamata életkorok alapján a következőképpen alakul:

Életkor Fejlődési szint
7-9 hó Kezdi felfedezni az ételeit, evőeszközeit.

Maszatol, figyeli szülei, gondozói reakcióit.

Ajkaival behúzza a kanalat, lehúzza a falatot, kezdődő rágó mozgások.

Kézzel beteszi az ételt a szájába (pl. kiflicsücsök).

A kanalat a szájához viszi.

Kezdi tartani a cumisüveget.

10-12 hó Új ízeket, állagokat fogad el, jelzi, hogy mi ízlik és mi nem.

Le tud harapni darabokat, le tudja nyalni a kanalat.

Pohárból itatásnál tud többet tud kortyolni, szívószálat tud használni.

Apró falatokat felcsippent és a szájába tesz.

Ráfog a kanálra, kétkanalas etetésnél próbálkozik.

Próbálja a poharat önállóan tartani, dönteni.

13-18 hó A család étkezési szokásaiban utánozza családtagjait.

Különböző textúrájú ételeket harap.

Ha van már őrlőfoga, darabos ételeket rág, a falatot jól irányítja a szájában.

Ajkairól nyelvével letisztítja az ételt.

Hosszabb ideig tud folyamatosan kortyolni, már nem csurog mellé az ital.

Tudja dönteni a poharat, próbálja ivás után letenni.

Kanalat egyre inkább kezdi használni. Tud meríteni, de még sokszor lepotyog az étel.

18-24 hó Alakul az ízlés, bizonyos ételek iránti nyitottság, más ételek iránti bizalmatlanság.

Kezdi a többi gyermeket utánozni (ha közösségben van).

A körkörös rágás teljes mértékben kialakul.

A legtöbb állaggal önállóan elboldogul.

Tud meríteni kanállal, és csak a szájában fordítja meg.

A poharat egy kézzel is tudja tartani.

24-36 hó Egyre többféle helyzetben tud önállóan enni.

Ízlése (mit szeret és mit nem) erősödik.

A száj-, nyelvmozgások, harapás finomodik, alkalmazkodik a falat méretéhez, keménységéhez.

Gyorsul az étkezés.

A poharat egy kézzel is jól irányítja.

Kevert állaggal is boldogul, a nagyobb falatokat még fel kell darabolni neki.

Kialakul a villa használata.

  1. táblázat. Az önállóság alakulásának folyamata

Önállóság és az életkori képességek

Az önállóság alakulásának lépéseivel azért fontos tisztában lenni, mert az életkori képességeknél nem várhatunk el magasabb szintet, ugyanakkor az elvárható szint gyakoroltatásával segítjük a gyermek önkompetenciájának kialakulását. Természetesen egyéni különbségek mindig vannak, de a táblázatban szereplő sávok viszonylagos szélessége is ezt mutatja.

Érdemes még egy fontos szempontot figyelembe venni, amely talán még fontosabb, mint az egyes életkorokban elvárt szintek. Alapelvként szem előtt kell tartani, hogy a fejlődési lépcsőfokok egymásra épülnek. Ezért csak akkor érdemes továbblépni, ha már az előző lépcsőfok stabilan kialakult. Vonatkozik ez mind a testi érésre, mind a gyermek habitusából következő tempóra. Például akinek korábban bújik az őrlőfoga, valószínűleg hamarabb fog rágni, mint akinek később. A gyermekek fejlődése között akár több hónap is lehet.

Ugyanígy az újdonságok elfogadásában is lehetnek különbségek. Vannak nagyon kíváncsi és vannak nagyon félénk gyermekek. Éppen ezért az életkori sávokra csak iránymutatásként tekintsünk, mint a fejlődési lépések sorrendjére. Amennyiben szükségét érzi valaki, hogy mindezt nyomon kövesse, egy táblázatot kínálok szempontsorként:

 

  Életkor Megjegyzés
szopó-nyelő reflex    
kiskanálról lé leszopogatása    
ülve ajkaival leveszi az ételt a kanálról, garat felé továbbítja    
harapás    
rágás    
falatok önálló evés    
ülve pohárból ivás – száj rázárása    
ivás szívószállal    
evés két kanállal    
kanál merítése, a fordítás még nem a szájban történik    
kanál fordítása a szájban    
evés villával    
evés késsel-villával    
  1. táblázat. Az étkezés fejlődésének nyomon követése

Az életkor kitöltése csupán egy számszerű adatot ad, amely természetesen fontos lehet. A megjegyzés oszlopba a tevékenység minőségéről írhatunk néhány benyomást, amely probléma esetén meg tudja mutatni, hogy pontosabban mi az, ami gátolja, nehezíti a haladást.

Az önállóság alakulásának feltételei a bölcsődében:

  • Megfelelő motoros és szenzoros fejlődés: Fontos, hogy a fentebb kifejtettek alapján mindig szem előtt tartsuk, hogy mire képes a kisgyermek.
  • Elegendő idő: A gyermeknek kezdetben sok időre van ahhoz szüksége, hogy próbálkozhasson. Ezért amikor éppen kevesebb idő áll rendelkezésünkre, inkább válasszuk azt az örömteli táplálási szintet, amely már rutinszerűen megy, de minden napba iktassunk olyan idősávokat, amikor van idő az új dolgokat próbálgatni. Ezt akár otthoni, akár bölcsődei környezetben meg lehet tervezni.
  • Nyugodt, elfogadó légkör: A gyermeknek minden új, mindent meg kell tanulnia. E területen nincs hibázás, nincs ügyetlenkedés, csak türelmetlen felnőtt.
  • Kölcsönös egymásra hangolódás: A gyermek figyeli a felnőtt reakcióit, fontos számára a megerősítés. A felnőtt figyeli a gyermek érési folyamatát, és ezek alapján kínál újabb lépcsőfokot.
  • Megfelelő motiváció: Ha minden itt felsorolt feltétel teljesül, a kisgyermeknek lesz elegendő motivációja a továbblépésre.

 

Írta: Bernolák Dóra, megjelent a Kisgyermeknevelők szakmai-módszertani tudástára című sorozatunkban.

Minden egy helyen, amiről a kisgyermeknevelőnek tudnia kell!

  • tájékozódhat a bölcsődei nevelés-gondozás aktuális kérdéseiről,
  • segítjük a kisgyermeknevelők számára a bölcsődei dokumentumok vezetését, kezelését
  • információk, tapasztalatok a pedagógus minősítési eljárással kapcsolatosan,
  • mintákat, sablonokat adunk a pedagógiai tervezés támogatására,
  • segítséget adunk a sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez-gondozásához,
  • szakmai anyagokkal támogatjuk a kisgyermeknevelők önképzését, lelki egészségét.