Személyes fejlődési elvárások: hogyan feleljünk meg ezeknek?

Igazságügyi munka- és szervezetpszichológusként, politikai szakértőként dolgozik, a kommunikációhoz és a pszichológiához kapcsolható tanegységeket tanított korábban a JATE-n, a BME-n és a BKE-n, jelenleg az ELTE-n, a Semmelweis-, a Nemzeti Közszolgálati- és a Metropolitan Egyetemen. Személyes vezetőfejlesztési munkái során leggyakrabban politikusok, bírók, szervezeti vezetők kompetenciafejlesztését segíti. A folyamat a kognitív belátáson, a vezetői technikák automatizálásán alapuló módszertanokkal zajlik, a beszédalapú önismerethez és kommunikációhoz, média- és közszereplésekhez, kényelmetlen előadói helyzetekhez köthető stressz feldolgozásához, elrejtéséhez, a meggyőzéshez, befolyásoláshoz, az inspiráló, hatáskeltő beszédekhez, előadói helyzetekhez szükséges retorikai és szociálpszichológiai lehetőségek gyakorlásához kapcsolódik. Az elmúlt több, mint 25 évben óvodáskorú nembeszélő gyerekek beszédindítására, egyetemi hallgatók beszédfejlesztésére és tapasztalt bemondók, műsorvezetők, sokat megélt politikusok, szóvivők, szervezeti vezetők beszédállapotának elemzésére, beszédtechnikájuk fejlesztésére is volt lehetősége. Pszichológusként legszívesebben a szervezeten belüli zaklatások alkalmazott kríziskommunikációjával és azok igazságügyi munka- és szervezetpszichológiai vonatkozásaival, krízisfeldolgozással, törvényszéki bírók tárgyalótermi váratlan helyzetekre való felkészítésével, politikusok köz- és médiaszerepléseinek tervezésével és hatékonyságelemzésével, beszédalapú kiválasztással, beszédteljesítmény-értékeléssel és -fejlesztéssel foglalkozik. A Raabe Klett Kiadóhoz fűződő kapcsolata ősrégi: 2006-ban jelent meg az első tanulmány, és attól kezdve (nyomtatott verzióban vagy elearninges tananyagfejlesztésben) rendszeresen gondolkodhatott azon, amit aktuálisan a vezetői kommunikáció, a vezetéspszichológia, a szervezetfejlesztés területén fontosnak, érdekesnek, használhatónak tartott. A legfontosabb motiváció a kiadó frissességre, újszerűségre, innovatív megközelítésekre való nyitottsága volt. Így kerülhettek be a tanulmányok sorába a vezetői kommunikációt támogató asszertivitással, vagy a stressztüneteket elrejtő beszédtechnikával, az előadói helyzetekben utolérhető különleges beszédhangokkal vagy a csoport-moderációval, az értekezletvezetéssel, a vezetői visszajelzésekkel foglalkozó közlemények ugyanúgy, mint a vezetéspszichológiai kompetenciákat fejlesztő, a coach-szerű vezetéssel, az együttműködésfejlesztéssel, a mindfulness-alapú stresszkezeléssel, a tapasztalati tudásmegosztással, a generációs motiválással, a multitask munkavégzéssel, a változások kommunikációjával, a delegálással, a kreatív problémamegoldással, a munkahelyi zaklatással vagy az időgazdálkodással foglalkozó megközelítések.