Érzelmi nevelés az SNI gyerekek aspektusából

Érzelmi nevelés a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek, tanulók aspektusából

A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek érzelmeikkel összefüggésben lévő területeken is problémákkal küzdhetnek. Az együttnevelés mindennapjaiban nagy valószínűséggel találkozhatunk ezen problémákkal, ezért (is) különleges figyelmet szükséges fordítanunk a gyermekek, tanulók érzelmi nevelésére. Jelen tanulmányban egyrészt röviden áttekintjük az érzelmi nevelés témakörével gyakran összefüggésbe hozott érzelmi intelligenciával kapcsolatos fontosabb alapokat, majd olyan gyakorlatokat és gyakorlatvariációkat mutatunk be, amelyek alkalmasak lehetnek az érzelmek kommunikációjának és megértésének megfigyelésére és fejlesztésére az SNI gyermekek esetében is. Dr. Mező Ferenc (pszichológus, pszichológia szakos tanár, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem) írásából közlünk részletet, amely az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunkban olvasható teljes terjedelmében.

Érzelmi nevelés az OxIPO-modell aspektusából

Függetlenül attól, hogy az érzelmi intelligenciát feltételezők vagy tagadók táborába soroljuk magunkat, az érzelmi intelligencia jelenségkörébe tartozó Salovey és Mayer[1], valamint Goleman[2] által körülírt érzelmekkel kapcsolatos kognitív műveletek elemezhetők a tanulást (többek között az érzelmek, az érzelmi kifejezések, az érzelmek szabályozása stb. tanulását) információfeldolgozó folyamatnak tekintő OxIPO-modell aspektusából is.

Az OxIPO-modell szerint a tanulás során az információfeldolgozás olyan főbb szakaszait különböztethetjük meg, mint az információ bemenet (input), az információfeldolgozás (process), az információ kimenet (output) és az ezekkel szoros kölcsönhatásban lévő tanulásszervezés (organizáció – amiről itt most elég annyit tudni, hogy a tanuláshoz szükséges feltételek spontán is szerveződhetnek, de tudatos – akár pedagógiai – munkával szándékosan is megszervezhetők).

Az érzelmekkel kapcsolatos információk megismerése, kommunikációja szempontjából a saját és mások érzelmeinek észlelése legszorosabban az OxIPO-modell input komponenséhez, az érzelemkiváltó ingerek kognitív, fiziológiai, emocionális feldolgozása a process-komponenshez, míg az érzelemkifejezés az információfeldolgozás output fázisához köthető. Az érzelmi információk feldolgozását lehetővé tevő környezeti jellemzők kialakítása (például: az érzelemkiváltó ingerek kiválasztása, bemutatása, egy komplex ingerhelyzet megteremtése), időzítése, folyamatának tervezése és mindezek pénzügyi finanszírozása az információfeldolgozás organizációs (szervezési) komponenséhez köthető.

E szervez(őd)és megtörténhet:

• spontán (véletlenek összjátékaként, amiben emberi beavatkozás, tudatos szervezés nem játszik szerepet). Ha egy adott gyermek szempontjából tekintjük az érzelmekkel kapcsolatos információfeldolgozást, akkor az organizáció spontán (tudatosan, szándékosan előre meg nem szervezett) esete a jellemző (Lásd: táblázat);
• szándékos módon – lásd: reklámokban, kampányokban az eladandó terméknek és/vagy a módosítandó politikai felfogásnak a célközönség többségében várhatóan pozitív érzelmeket kiváltó (például: gyermek, kutya látványa) ingerekkel történő társítása, vagy éppen a konkurens termékek, eszmei üzenetek negatív ingerekkel (például: a halált, a betegséget felidéző és/vagy félelmet vagy undort keltő jelenetekkel) együtt történő prezentálása. Más megközelítésből az érzelmi információk feldolgozása megtörténhet a személyben tudatosuló vagy nem tudatosuló módon. Pedagógiai kontextusban az organizáció (a tanulásszervezés) az óvodapedagógus, tanító, tanár szándékos, tudatos tevékenysége.

Érzelmi információfeldolgozás és az SNI-s gyerekek

Az érzelmi információfeldolgozást a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében nehezítheti érzékszervi, mozgásszervi, beszéd- vagy értelmi fogyatékosságuk, autizmus spektrum zavaruk vagy egyéb pszichés fejlődési zavaruk. Az érzelmi nevelés épp ezért is nehezebb az SNI gyermekek esetében.

OxIPO komponens (Mező és Mező, 2019 nyomán)	Érzelmi intelligencia képességcsoport (Mayer, 2003 nyomán)	Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló alkategória (2011. évi CXC. tv., 4. §. 25. pont alapján)
		Mozgás-szervi fogyatékos	Látási fogyatékos	Hallási fogyatékos	Értelmi fogyatékos	Beszéd-fogyatékos	Autizmus spektrum zavar	Egyéb pszichés fejlődési zavar
Input	Érzelmek észlelése*	ü	û	û	ü	ü	û	?
Process	Érzelmek integrálása, megértése és alkalmazása	ü	ü	ü	û	ü	û	?
Output	Érzelmek  kifejezése*	û	ü	ü	?	beszéd: û egyéb: ü	û	?
Organizáció**	Érzelmek szabályozása	ü	ü	ü	?	ü	?	?

Jelmagyarázat: ü = normálisan, megszokott módon működő komponens, x = hiányzó vagy nem jól funkcionáló komponens, ? = személyenként változó színvonalon működő komponens

* Mayer (2003) az érzelmek észlelését és kifejezését egyetlen képességcsoportként értelmezte, ám az OxIPO-modellben az észlelés az input, a kifejezés az output komponenshez áll közelebb, és a jelen táblázat is ez utóbbi megközelítést tükrözi.

**Az organizáció tanulásszervezést jelent általában, de jelen esetben az OxIPO-modellt az egyéni érzelemfeldolgozás esetére alkalmazva a szervezést igénylő érzelemszabályozást tekinthetjük organizációs komponensnek.

2. táblázat. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók információfeldolgozásának relatív színvonala az OxIPO-modell egyes komponensei alapján.[3]

[1] Salovey és Mayer, 1990

[2] Goleman, 1995

[3] Forrás: a Szerző

 

 

A teljes cikk tartalma:

1. Bevezetés
2. Az érzelmi intelligencia kutatása
3. Érzelmi nevelés az OxIPO-modell aspektusából
4. Érzelmekkel kapcsolatos információfeldolgozást feltáró, gyakoroltató feladattípusok
5. Érzelmek észlelését célzó gyakorlatok

5.1 Saját érzelmek észlelésére vonatkozó gyakorlat

5.2 Mások érzelmének észlelésére vonatkozó gyakorlat

5.3 Érzelmek megértése

5.4 Érzelmekre vonatkozó attribúciókra irányuló gyakorlat

5.5 Érzelmekre vonatkozó konzekvenciákra irányuló gyakorlat

5.5.1 Érzelmekkel kapcsolatos empátiát célzó gyakorlat

6. Érzelmek alkalmazása

6.1 Érzelem szándékos kiváltása saját magunkban

6.2 Érzelem szándékos kiváltása másokban

6.3 Érzelmek kifejezése

7. Érzelmek szabályozása

Felhasznált és ajánlott irodalom

 

Ne maradjon le a hasonló izgalmas témákról! Rendelje meg saját példányát az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványból!