Óvodások, iskolások a tranzitzónában
Tekintsük át, hogy melyek azok a speciális feltételek, amelyekre a tranzitzónában szervezett pedagógiai foglalkozások tervezésekor különös figyelmet kellett fordítani!
- Szemben a hagyományos óvodai és iskolai neveléssel/oktatással, a „tanév” itt értelmezhetetlen fogalom, hiszen a gyerekek egy, esetleg két hónapot töltenek a zónában. A programot tehát erre az időszakra kell kialakítani.
- A másik sajátossága ennek a helyzetnek az, hogy a köznevelés világában létezik ugyan a tanulók között fluktuáció, de az mindig kivételes esemény (pl. költözés, fegyelmi okok, tanulási kudarc stb.) nyomán következik be, és viszonylag ritkán érint egy-egy csoportban több gyermeket, tanulót. A zónában a fluktuáció mindennapos jelenség, az érkező és távozó tanulók miatt egy-egy csoport összetétele gyakorlatilag állandóan változik. A helyzetet nem könnyíti meg az sem, hogy egy-egy csoportban eltérő életkorú tanulók vannak jelen.
- A tanulók fluktuációja miatt a legnagyobb gondot jelenti az újonnan érkezők beillesztése a csoportba, illetve bekapcsolása a fejlesztő/oktató munkába.
- A hagyományos óvodai/iskolai programokkal szemben, amelyek előre kidolgozottak (és általában több éven keresztül használatosak), itt teljesen új programokból kellett a fejlesztést és az oktatást megvalósítani.
- A fejlesztés és tanítás lakó-konténerekben történik, ahol asztalok, székek, tábla és IKT-eszköz alkotja az „infrastruktúrát”.
- Végül a leglényegesebb sajátossága ennek a helyzetnek az, hogy a tanulók számtalan nyelvterületről érkeznek, és ezért valamilyen közvetítő nyelvre van szükség az elemi kommunikáció kialakításához a gyerekek és családjaik, valamint a pedagógusok között.
A menekült gyermekekkel történő foglalkozásnak, az ott szerzett tapasztalatoknak a hazai köznevelési rendszer egészét tekintve is komoly szakmai hozadéka lehet. Így érdemes behatóbban is foglalkozni a témával.
Szerző: Mayer József
