Bevezető gondolatok
Társadalmi változások
Az utóbbi évtizedekben hatalmas mértékben felgyorsult a gazdasági és technológiai fejlődés, széleskörű változások jelentek meg, melyekhez nagyon gyorsan kellett alkalmazkodni.
Az élet minden területét átalakítja a digitális technológia, melynek megismerése és alkalmazása folyamatos kihívásokat jelent minden ember számára.
Nélkülözhetetlenné vált a digitális kompetencia, ami kiterjed a digitális eszközök ismeretére és azok alkalmazásának képességeire. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyors, rugalmas, kreatív problémamegoldó gondolkodásmód előtérbe kerül. Mindemellett hatalmas mennyiségű adattal találkozunk, melyek között képessé kell válni szelektálni, a lényeglátás adottsága is áthelyeződik a középpontba. Mindenki életében természetessé vált a digitális lét is, vagyis hogy online is jelen vagyunk a virtuális térben. Gondoljuk csak a közösségi portálokra, e-learnig továbbképzésekre, de akár olyan egyszerű dolgok használatára is, mint az e-mail, vagy a Google Drive, ami nem pusztán egy felhő alapú tároló hely, mivel a benne szerkeszthető dokumentumok alkalmasak a közös online munkákra is.
A kommunikáció is teljesen átalakult: különböző webes felületeken kerülhetünk kapcsolatba másokkal néhány kattintás segítségével, mint például a Microsoft Teams vagy a Zoom. Az okos készülékek, telefonok, tabletek széles körben elterjedtek, velük együtt külön iparággá nőtte ki magát a hozzájuk kapcsolódó applikációk fejlesztése, melyek szintén hihetetlen ütemű sebességgel változnak.
Mindenféle tudást, szórakoztatást, szolgáltatást nyújtanak, az edzéstervektől az online vízmértékig bármire találhatunk alkalmazást, amire éppen szükségünk van. Már ebből is látszik, hogy ha megfelelően használjuk ezt a hétköznapi eszközt, akkor szinte minden problémánkra ott van a megoldás kulcsa a kezünkben. Mindemellett hatékonyan tudjuk a tanulásban is alkalmazni, erről később még részletesebben fogok írni.
Mindezen folyamatok mellett felértékelődött a digitális világ jelentősége, napjainkra az online tanulás a gyermekek, pedagógusok és szülők életének szerves része lett. Ez magával hozta, hogy olyan felületeket kellett megismerni és gyorsan, hatékonyan alkalmazni, melyek a tudás széleskörű megosztására alkalmasak, ugyanakkor lehetőséget nyújtanak a közös kooperációra és az ellenőrzésre, számonkérésre (értékelésre) is.
Maga a digitális pedagógia fénykorát éli. Könnyen belátható, hogy talán még sosem volt ennél szükségszerűbb a pedagógusok digitális ismereteinek, kompetenciájának széleskörű alkalmazása és bővítése.
A digitális pedagógia a fénykorát éli.
Generációelméletek
A generációelméletek szerteágazóak, éppen ezért csak néhányat emelnék ki közülük. Létezik az életkor szerinti besorolás, ahogy azt empirikus kutatóként Mannheim Károly Problem der Generationen (A generációk problémája) című művében meg is fogalmazta.
Szerinte egy nemzedékhez (egy generációhoz) csak azok tartozhatnak, akik egyidőben ugyanazon helyen és történelmi életközösségben születnek és nőnek fel. Elengedhetetlen a közös sors, a közös tapasztalat, a közös események és a közös élmények. A nemzedékek legfontosabb jellemzője az összetartozás.
William Staruss és Neil Howe Generációs elméletek című művükben a generációk ciklikus elméletét alkották meg. A mannheimi gondolatokkal azonosulva ők is azt állították, hogy egy időben, egy térben, egy korban születve, azonos társadalmi hatások érik az embereket, melyek által kialakul a kollektív összetartozás élménye, az azonos szemléletmód és értékrend. Az egyes generációk között ciklikusság figyelhető meg, hiszen közös a világlátás és azonossá válnak a viselkedésminták, melyek egy emberöltő után újra kezdődnek. Ez maga a ciklus, azonban ezt többen is vitatják.
Kialakultak kategorikus elméletek is: az ezredfordulót követően az IKT-eszközök terjedésével a digitális generációs elméletek jöttek létre. Az IKT nem más, mint az infokommunikációs technológiai eszközözök összefoglaló neve. Kulcsár Zsolt Interaktív e-learning féle című e-bookjában a Veteránok (1925-1945), a Bébi-bumm (1946-1964), az X generáció (1965-1979), az Y generáció (1980-1995), a Z (1996-2009), valamint az Alfa (2009-) generációkról beszél.
Ezt a felosztást az internettel való találkozás alakította ki. A veteránok közös jellemzője hogy életük kései részében találkoznak a technológiai eszközökkel, ezért nehezen boldogulnak vele. A Bébi-bumm tagjai középkorúként ismerkednek meg a számítógépekkel és munkájuk megtartása érdekében kényetlenek voltak megtanulni a használatát, alkalmazkodni az új helyzethez. Az X generáció tagjai tinédzser vagy fiatal felnőtt korában ismerkednek meg a technológia vívmányaival, ezért életük szerves részévé válik. Az Y generáció már gyermekkorában találkozik a számítógéppel és az internettel, ezért a digitális nemzedék valódi első hullámának lehet tekinteni őket. A Z generáció számára a számítógép és az internet a mindennapok nélkülözhetetlen része. Az azóta eltelt idő függvényében más generációs csoportokkal is bővült ez az elmélet, megjelent az Alfa generáció elnevezés, melyet McCrindle ausztrál demagógus sajátjának tekint. Jellemzőjük, hogy 2010 után születettek, nem ismerik az internet nélküli világot, a Youtube, az Instagram és a Tiktok nagy hatással van az életükre, és alapvetően változtak meg a tanulási készségeik.
Mark Prensky 2001-ben a társadalmat két csoportra bontja: digitális bevándorlók, akik felnőtt korukban ismerkedtek meg az IKT-eszközökkel, és digitális bennszülöttek, akik az IKT-eszközök világába születtek.
A digitális kompetencia fejlődése alapján az információs társadalom csoportjait Buda András mutatja be a Pedagógusok az információs társadalomban című előadásában, illetve az IKT vagy oktatás együtt vagy egymás mellett? című művében is.
Buda András: Az információs társadalom társadalmi csoportjai
Prensky elméletéből indul ki, miszerint a tanárok a digitális bevándorlók, a tanulók pedig a digitális bennszülöttek. Azonban ez a két csoport korántsem homogén, hiszen sokkal színesebb a kép, ha a digitális technológiák alkalmazásának minőségét elemezzük, szemben az életkor szerinti besorolással. Így született meg a digitális kompetencia fejlettsége alapján a fenti képen látható hat csoport: digitális remeték, digitális felfedezők, digitális nomádok, digitális vándorok, digitális telepesek, digitális honfoglalók.
Nézzük meg egyenként, hogy vajon mi jellemzi őket.
Digitális remeték: egyáltalán nem használnak IKT-eszközöket sem otthon, sem a munkahelyükön, nem interneteznek, nincs számítógépük és okos telefonnal sem rendelkeznek. Ennek két leggyakoribb oka: mélyszegénység, vagy az elzárkózás.
Digitális felfedezők: elkezdenek ismerkedni az IKT-eszközökkel, de tudásuk, jártasságuk kezdetleges. Elképzelhető, hogy rendelkeznek már saját mobiltelefonnal, vagy számítógéppel, esetleg ezeket már munkavégzés közben is használják.
Digitális nomádok: számítógépet és internetet használnak, de elsősorban információ keresés céljáról. Digitális tartalmakat nem hoznak létre. Digitális kommunikációjuk elenyésző, nem tagjai közösségi oldalaknak, de ha igen, akkor nagyon ritkán látogatják meg ezeket. Csak a megszokott programokat, weboldalakat részesítik előnyben.
Digitális vándorok: a digitális nomádok és a digitális telepesek közötti tudástérben helyezkednek el. Lehet, hogy már internetről gyűjtenek adatokat, de a közösségi oldalakon még nem aktívak.
Digitális telepesek: az információs társadalom legrátermettebb egyedei, akik már nem csak használnak, de létre is hoznak digitális tartalmakat. Jellemző rájuk a digitális kommunikáció, az internetre információs alapforrásként tekintenek, ahol az adatok gyűjtése mellett akár másokkal együttműködve szívesen tevékenykednek. Megosztanak és létrehoznak különböző tartalmakat, aktívak a közösségi oldalakon és ügyintézéshez is használják az internet nyújtotta lehetőségeket.
Digitális honfoglalók: az internet a kizárólagos információforrásuk, okoseszközeik segítségével szinte folyamatosan elérhetőek online, ezért ha nem tudnak hálózatra csatlakozni, elvonási tüneteket produkálhatnak. Túlzásba viszik az IKT-használatot.
A különböző generációelméletek abban hasonlítanak egymásra, hogy valóban rávilágítanak valamilyen szempontból az egy idejűleg, egy helyen, egy társadalomban élő emberek különbözőségeire és azonosságaikra. Nyílván egyedenként eltérő külső és belső környezeti tényezőkkel rendelkezünk, más a genetikai készletünk és más-más eseményeket élünk át. Beszélhetnénk persze még az egyedi sorsok alakulását befolyásoló véletlenekről is, de vannak velünk született adottságaink, melyek genetikailag kódoltak. Hatással vannak ránk a külvilág eseményei, de az érték vagy normarendszerünk kialakítása, a megfelelő magatartásminták, a jó és a rossz megkülönböztetésének képessége a neveltetésből származik. Szűkebb értelemben egy tanulási folyamatnak az eredménye.
Ezért bár érvényes lehet ránk általánosságban sokféle elmélet, de mégiscsak a képességek kialakítása, az adottságok formálása, a tanulási attitűdünk határozza meg az egyént mint személyiséget. Minden ember egyedi, egyszeri, és megismételhetetlen. Ugyanakkor az embereket ért hatások kétségkívül változásokat generálnak, így igaz az is, hogy ha csak rövidtávon tekintünk vissza, szüleink egészen másmilyen módszerekkel tanultak. A mai gyermekeknél szintén más-más tanulási módszerek jelennek meg, mint amilyenek nálunk voltak jellemzőek. Megváltozik a tanulási környezet, maga a tanulási attitűd és a hagyományos módszerek már nem kizárólagosan célravezetők.
Korunk kiemelt kérdésköre a megváltozott tanulási környezet.
Egyre fontosabb a rugalmas cselekvőképesség
A pedagógiának alkalmazkodni kell a gyermekek eltérő szükségleteihez, a megváltozott társadalmi körülményekhez. Hiszen végső soron az életre készítjük fel őket, abban a világban, ahol a technológia kiemelten fontossá válik. Maga a robotika a gazdasági infrastruktúra szerves része, hiszen manapság szinte bármely termék automatizált előállítással készül, kielégítve a fogyasztói társadalom mérhetetlen igényeit. Egyre inkább jellemzővé válik a technológia fejlődésével a robotok széles körű elterjedése. Új foglakozások jelennek meg, még mások teljesen eltűnnek. A gondolkodás, a rugalmas cselekvőképesség, a gyors alkalmazkodókészség és a széles körű digitális kompetenciák előtérbe kerülnek. Ezért ahhoz, hogy a mai gyermekek sikeresen tudjanak a jövőben boldogulni, egészen új kihívásokkal kell szembe néznie a pedagógusoknak, hiszen megváltozik a tanulás folyamatában a pedagógus szerepe. Régebben a tudás egyedüli hordozója volt, melyet többnyire frontális formában adott át a gyermekek számára, ahol a tanulók a passzív befogadó szerepét töltötték be.
Persze, nyílván elmagyarázta a tananyagot, beszélgettek róla, de kevésbé volt jellemző a kooperáció, a mikrocsopotos munkaforma. Ma a jó pedagógus facilitátorként van jelen a tanulás folyamatában, serkenti, ösztönzi a gyermekeket, elindítja a tanulást, de a gyermekekkel nem alá-fölé rendelt viszonyban áll, hanem a gyermekek partnere a tanulás egészében. A fókuszpont a tanulási folyamatban a pedagógusról a gyermekekre kerül.
Segíti a saját élményű tanulást és képességeket bontakoztat ki. Sokszor nem is a tanulás végeredménye a fontos, hanem amit egy-egy projekt során a gyermek elsajátíthat. Jellemző a kooperáció, a közös projektek, és a digitális technológiai eszközök bevonására is jó példákat láthatunk. Az interaktív táblák mellett egyre inkább elterjedni látszik az okostelefonok, a tabletek oktatási célú alkalmazása az intézményekben.
Ugyanakkor, már az óvodákban is, lassan de biztosan terjed a padlórobotok használata. A gyermeki igények, az érdeklődés felkeltése, a tanulás iránti motiváció megteremtése, valamint a tudásvágy, a kíváncsiság fenntartása az egyéni képességek kibontakoztatása, szintén kihívások elé állítják az óvodapedagógusokat. Mindezen, az előzőekben részletesen leírt folyamatok, már az óvodás korosztály és az ő szüleik körében is megfigyelhető. Másfajta pedagógiai attitűdre, innovatív módszerek alkalmazására van szükség a hétköznapi nevelő-oktató munkában.
Ebben van nagy szerepe a kisgyermekkori robotikai kódolásnak. Azt pedig, hogy mitől is tud annyira hatékonyan működni, azt saját gyakorlati tapasztalataimból, pozitív élményeimből kiindulva
fogom bemutatni.
Kisgyermekkori IKT-használat jelentősége egy friss hazai kutatás tükrében
2017-ben Czékmán Balázs, Szabó Fruzsina, Somfalvi Zita, Maior Enikő: Az IKT-val támogatott probléma alapú tanulás és lehetőségei az idegennyelv-tanításban címmel jelent meg egy rendkívül érdekes írás, melynek középpontjában a probléma alapú tanulás (PBL) áll. Ezt a módszert orvostanhallgatók számára fejlesztették ki, mellyel a képességeik kibontakoztatása mellett a tanulási stratégiáik is erősödnek, és fokozódik a kreativitásuk, valamint a fegyelmezettségük.
„Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) kiszélesíthetik a probléma alapú tanulás korlátait, de a PBL is hasznos tanulási megközelítésekkel szolgálhat az új technológiák számára.”
A PBL-módszer számos képesség fejlesztésére alkalmas. Az egyik az önirányító tanulás=self-directed learning (SDL), ami úgy működik, hogy egy problémaalapú tanulási környezetben a tanuló feltárja a probléma forrását, majd megoldja azt, miközben megtanulja az önirányítást. A kritikai és problémamegoldó gondolkodásmódot kiválóan fejleszti, illetve érvényesül a folyamatszabályzás. A technológia alkalmazása kiszélesíti e tanulási folyamat lehetőségét. Belső motiváció fenntartásával a tanuló a saját tanulási folyamatának aktív részesévé válik, elősegíti a tanuláscentrikus ismeretszerzést. Hatására a tanulók céltudatosabbak lesznek, belső szükségletükké válik a folyamatos tanulás, mely az élethosszig tartó tanulás = lifelong learning (LLL) tanulás alapja. Ez a módszer elősegíti a probléma értelmezésének képességét.
Ebből a szempontból a gyerekektől elvárt készségek három csoportba sorolhatóak: tanulási készségek, digitális műveltség készségei, valamint a karrierhez és az élethez szükséges készségek. A módszer alkalmazása a gyakorlatban négy részre osztható: tervezés, információgyűjtés, megvalósítás, értékelés:
Czékmán, Szabó, Somfalvi, Maior: A probléma-fókuszú tanulás fontossága.
A cikkben gyakorlati példákat is olvashatunk. Például a naprendszer nyelvórán történő feldolgozása kapcsán a gyerekek megismerkedtek a téma címével, majd maguk kereshettek hozzá szavakat és kifejezéseket. Online és offline eszközöket alkalmazva a keresés eredményét rögzítették, egymással kooperálhattak, majd ezekről prezentációk és előadások formájában be is számoltak. Mint a fent említett példa is jól mutatja, a gyerekek a gondolati felfedezésen alapuló tanulási stratégiát alkalmazták. Azonosították a megoldandó problémát, értelmezték, átgondolták a cselekvési lehetőségeiket, aktív cselekvés útján oldották meg a feladatot, majd értékelték a problémamegoldás menetét.
Ez a tanulási módszer óvodai szinten is megjelenhet, figyelembe véve az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságait. Akár egy nyílt nap vagy szülőkel való közös tevékenység keretében is folytathatnak olyan foglakozást, ahol valamilyen megoldandó problémahelyzet kerül a középpontba.
Ilyen lehet akár egy szabaduló szoba, vagy egy geolokációs séta is. Az IKT-eszközök tanulást segítő hatásáról számol be nekünk egy egészen friss hazai kutatás, melyet Czékmán Balázs az Oktatás – Informatika – Pedagógia Konferencia (Debrecen) keretében 2021. februárjában hozott nyilvánosságra. Maga a kutatás a tabletek tanórai használatának pedagógiai módszertanára tejed ki. A vizsgált pedagógusok minden tablettel támogatott, és azt nélkülöző óra megtartása után kérdőívet töltöttek ki. A vizsgálat időpontja 2019. második féléve. Kilenc általános iskola vett részt a kutatásban, angol és matematika óra keretében.
A vizsgálati csoportban 10 angol, 12 matematika csoport, összesen 22 csoport, míg a kontroll csoportban 12 angol, 5 matematika, így összesen 17 csoport vett részt. A vizsgálati és kontroll csoport tekintetében összesen: angol 22, matematika 12, mindösszesen pedig 34 csoport vett részt. A kitöltött kérdőívek száma a vizsgálati csoportban: angolból 386 darab, matematikából 413 darab, összesen: 799 kérdőív. A kontroll csoportban angolból 290 kérdőív, matematikából 194 kérdőív, összesen 484 darab kérdőívet töltöttek ki. Mindkét csoportot együttesen figyelembe véve, angolból 676 darab, matematikából 607 darab, teljes vizsgálat során 1283 db kérdőív kitöltésével zárult a vizsgálat.
Czékmán, Szabó, Somfalvi, Maior: A gondolkodási felfedezésen alapuló tanulási stratégia.
A kutatás két kérdéskörre terjedt ki: egyrészt milyen didaktikai célokat, módszereket, munkaformák voltak jellemzőek a kutatás ideje alatt, másrészt az alkalmazott didaktikai célok, módszerek, munkaformák időtartamának tekintetében tapasztaltak-e különbséget a tabletes és a tablet nélküli órák között.
A kutatás a következő eredményekkel zárult: a tabletes órákon csökkent az ismeret feldolgozására, ellenőrzésére és értékelésre fordított idő, viszont az ismétlő rendszerezés ideje nőtt. Csökkent a tanárközpontú és nőtt a tanulóközpontú módszerek időtartalma. A tabletes órákon csökkent a frontális és csoportos munkaformák időtartama, viszont ezzel párhuzamosan nőtt az egyéni és páros munkaformákra fordított idő.
Digitális eszközökkel gyorsabban fel tudtak dolgozni új ismereteket, miközben a pedagógus szerepe valóban megváltozott. A tanuló a tanulási folyamatának aktív résztvevőjévé válik, hiszen a kész tudás helyett neki kell megszereznie sajátélményű tanulás útján az új ismereteket. Megtanulnak egymással együttműködni és bővülnek digitális kompetenciáik is. A kutatásból az is kiderül, hogy számottevő negatív hatással nem jár a tanításra az IKT-eszközök alkalmazása.
Természetesen napjainkban a tabletek, számítógépek, okostelefonok már az óvodai nevelésben is megjelennek mint IKT-eszközök. Pedagógiai tudatosság révén, más tevékenységekkel egészséges egyensúlyban alkalmazva, ezek a lehetőségek jó szolgálatot tehetnek az SNI-a, BTMN-es gyermekek felzárkóztatásában, az óvodai tehetséggondozásban, az integráció megvalósításában és a mindennapi nevelőmunkában.
¹: Czékmán Balázs, Szabó Fruzsina, Somfalvi Zita és Maior Enikő, Az IKT-val támogatott probléma-alapú tanulás lehetőségei az idegennyelv-tanításban, 2017.
²: Czékmán Balázs, Szabó Fruzsina, Somfalvi Zita és Maior Enikő, Az IKT-val támogatott probléma-alapú tanulás lehetőségei az idegennyelv-tanításban, 2017.
³: https://www.slideshare.net/BalzsCzkmn/az-iktval-tmogatott-problmaalap-tanuls-s-lehetsgei-az-idegennyelv-tantsban 2021.03.27.
