A család mint érték megjelenése a Jankalovicsban

Bevezető

A szerkezetében és jelképiségében elemzett mesét bontjuk tovább, és keressük a választ arra, hogy milyen családmodellt találhatunk a Jankalovics című népmesében. A mese és a választott téma kapcsán felmerülő kérdések: Milyen értékek mentén választ párt a férfi és a nő? A társak összecsiszolódásának milyen állomásait nevezi meg a mese? Mi a harmonikus család kialakulásának a feltétele és mik annak ismérvei? Az antropológiai módszer tág vizsgálati lehetőséget ad: bevonhatók a kutatásba a gyermeki fejlődés pszichológiai jellemzői, a család mint egység értékrendje, a bettelheimi szerepek megjelenése és a magyar gondolatvilág jellemzői, jelképisége.

A családdá válás és lépései

E mesén keresztül a teljes és örök érvényű klasszikus családkép feltárható, mint az emberi élet alapja és a gyermeki szereptanulás példája.

Érési folyamat 1., szocializáció

Születés és cseperedés

A gyermek születése alapjaiban változtatja meg a családot. Míg korábban a pár egymásnak élt, ezután, bármennyire is nagy szeretettel várták a gyermeket, annak születése után már osztódik az egymásnak szánt figyelem, szeretet. Nélkülözhetetlen a gyermekről való gondoskodás, a vele való kiemelt törődés. A megszokott élet tehát megváltozik, néhol ez konfliktus forrása lesz. Ezt jelképezi a gyermekek elűzetése és a feleség megalázása. Egy újfajta, immár teljes családi összecsiszolódás veszi kezdetét.

Felismerés 1. – „megvilágosodás, vágy”

A kisgyermeki létből felnövő fiatal keresi saját igazságait és a család új rendjét, amelyben már egyenrangúan szerepel. Döntései ettől kezdve önálló útját alapozzák meg. Fokozatosan válik le szüleiről, ezzel megteremti a szülő-gyermek és a férj-feleség újfajta kapcsolatát.

Vándorlás

A lélek és a szellem fejlődése, az érzelmek rendszerezése és megfelelő „használatát” jelképezi. Főként belső út. Ezen az úton fejlődik ki a szociális érzék, válnak minőségivé az emberi kapcsolatok. A rászorulók elfogadásával, a segítőkészség megjelenésével és alkalmazásával lelkileg is felnőtté válik a gyermek. Ebben a folyamatban eleinte segítőkre van szükség, de nélkülözhetetlen a hősök aktivitása.

Felismerés 2.  – „megvilágosodás, vágy”

A király a benne élő gyermekképet véli felfedezni az ikrekben, ezért vendégeli meg a gyermekeket, és ezért ajándékozza nekik nagyvonalúan a földterületet. A kamaszból megérő felnőtt gyermek teljes elfogadásához azonban még az ifjaknak teljesíteni kell. Csak így közelítik meg a gyermekeiről az apában élő képet, s jutnak el addig, hogy sajátosságaikkal együtt fogadja el őket a szülő. Különösen fontos ez a mesében megjelenő hagyományos családfő szerepnél. A domináns apának is be kell látnia tévedéseit.

Érési folyamat 2., az önálló élet elérése

Konkrét cselekvések, történések a felnőtté válás során:

• Megtalálni a felnőtt lét helyét, a földterületet, ami új életük színtere lesz.
• A Forró tengerek közül elhozni az aranyvárat, vagyis önálló lakást teremteni, ahol ugyan a szülőnek is van szerepe, de a fő hangsúly az önálló felnőtt döntésekre esik, annak minden anyagi, gazdasági felelősségével.
• A Veres-tengerből az aranyláncokkal aranyoszlopokhoz erősített aranysátrat elhozni (24 sárkány őrzi): a felnőtt élet kötöttségeinek jelképe, a külvilág számára is megmutatott én formája.
• Jeges-tenger aranyhídja (36 sárkány) az emberi kapcsolatokat és a mentális, értelmi és erkölcsi kapcsolatokat jelenti. A félénk (hideg) próbálkozások megszilárduló és bensőséges barátságokká válhatnak.
• A zöld király /Kelet/ birodalmának aranyalmafái (24×2 24 fejű sárkány) a bölcsességet és az anyagi jólétet egyszerre szimbolizálják.
• A Fekete-tenger szigetén lévő 24 zengő fáról elhozott 24 zengő ág / 28 muzsikafaág (68 sárkány) a legnagyobb próbatételt követeli, immár két segítővel (Jankalovics testvérek). A Világvámján kell keresztüljutni kétszer is (oda s vissza). Ezt csak furfanggal, szerepjátékkal, vagyis sajátos társadalmi elvárások betartásával lehet. Amikor sikerrel érnek vissza a világok közötti átkelőn, számukra ez az akadály megszűnik (a Világvámja széllé válik), de enyhébb formában (szél) bármikor megjelenhet az élet során.

 

Emlékszik az előző leckében tanultakra?

 

Kérdések/célok a felnőtté válás során

Szereplők szerint:

Aranyhajú gyermekek: Kik az igazi szüleink? Emögött az elsődleges kérdés mögött az öntudatra ébredés húzódik meg. A valódi kérdés: Kik vagyunk? Konkrét cél: megtalálni a szülőket, a szülőföldet; Jelentése: a nyiladozó gyermeki lélek harmóniájának, a gyermek családban betöltött szerepének megtalálása; Banya (és lánya) vagy a szülők önző tudata: Hogyan lehet „elpusztítani” az ikreket? Cél: pozícióőrzés, ennek érdekében a rivális háttérbe szorítása; Ősz öreg: kivel oldható meg a cél elérése? (Jankalovics – szolgalélek) A családnak (felnőttnek és gyermeknek egyaránt) külső segítőkre van szüksége (környezet, rokonok, barátok, tanárok stb.) Cél: igazságszerzés, a természetes rend (a család) helyreállítása.

Érzelmi és morális motivációk

Milyen érzelmek és indulatok jelennek meg? A féltékenység, bosszú, gonoszság, hiúság; szeretet, bosszúságból fakadó elszólás; őszinte kíváncsiság (kik a szülők?); önzetlen segítőkészség; szükség és hiúság az önálló próbákhoz; tisztelet az „idegen” és szerencsétlen királynő iránt; szófogadás (alakoskodás, furfang a Világvámjánál); önállóság a lakomához(terület, vár) – és az élethez;

Aktivitás és passzivitás a szerepekben

A két gyermek megtanulja kicsiny korában saját nemi szerepét: mindketten tanulnak (értelem), a védettség, a gondoskodás az érzelmeket segíti kifejlődni, a háztartásban való aktív segítés pedig a kislány majdani asszonyi szerepét alapozza meg.  A leány ügyetlensége egyszerre aktív (vizet hord és eltöri a korsót), és passzív szerep (nem tehet róla).

A fiú a döntésben (igazi szülők megkeresése) és a vándorlásban aktív, ő tűzi ki a célt (eljutni a szülőkhöz), de a leány szánja meg (érzelem) a szegényeket. A későbbi próbák után váltakozik az aktivitás, a fiú először csak résztvevője (alanya) a próbáknak, majd aktívan cselekszik is, még segítő(k) irányításával. A család egységének visszaállításakor tűnnek el a segítők: immár egymás támaszaivá válnak a családtagok.

A király ifjan aktívan teremti meg felnőtt életének családját, kézben tartja országát, küzd a megszerzett dolgaiért (státusz, hely stb.), harcolni kényszerül az ellenséggel. A menyasszonyt bölcsen választja, de bizalma mások árulása miatt meginog, és rosszul dönt feleségével kapcsolatban. Az aranyhajú gyermekek érkezésekor aktív az adományozásban (anyagi), majd passzív, nem vesz részt azok önálló fejlődésének próbáiban.

Banya (és lánya): aktív, újabb lehetetlennek tűnő próbákat talál ki (a család egységének akadályozása). Ezek a próbák látszólag negatív indítékúak, valójában a komoly családi életre még nem teljesen érett, esendő király tökéletessé és a gyermekek felnőtté válásának lépcsőfokai.

Királyné: lányként bölcs és aktív, asszonyként passzív, mert kiszolgáltatott. A megaláztatásban is erős (bivalybőr), érzelmileg kiforrott. Szerepe megadóvá válik, nem harcol ellene. Kívülről szemléli gyermekeinek és férjének testi-lelki küzdelmeit, s majd csak az érési folyamat végén kerül vissza a valójában soha el nem vesztett méltóságába.

A történet tehát egyértelműen jelzi a családon belüli változásokat.

Lelki-szellemi szükségletek, változások:

a) Fiatal király (királyfi) vágya a bölcs feleség, stabil család. Ugyanakkor még naiv, bár már harcban védi az országát: elhiszi a kopókölyköket. Ekkor jellemző tulajdonsága lesz a megalázottság, sértettség, bizalmatlanság. A gyermekek megjelenésekor új óhaja lesz: ő is szeretne ilyen gyermekeket. Az ikrek felé irányuló figyelem és segítésük alapozza meg a megbékélést és a családi örömöt.

b) Gyermekek: a kisgyermekkor védő burkából kinőve elhagyatottnak érzik magukat, a világot pedig igazságtalannak. Ezért rálépnek az önállósodás útjára: a próbákban saját döntésükre is szükség van. Útjukon a külső hatások tanulásra ösztönzik őket: a világ dolgainak megértése. Fejlődő öntudatuk, akaratuk, a fiú aktív cselekvése, a leány támogatása is segít helyreállítani a családi egyensúlyt.

c) Banya és lánya (a kísértés és a motiváció szimbólumai): Látszólag önzés, kegyetlenség, ravaszság jellemzi őket, céljuk elűzni a királynét (elpusztítani a gyerekeket).  Bettenheim szempontjai alapján azonban úgy is értelmezhetjük szerepüket, hogy a volt dajka a biztonságos, kényelmes gyermeki létből a saját út megtalálására küldi a gyermekeket, tehát motiválja őket a fejlődésben, felnövekedésben. Szerepük negativitása miatt állandó lelkifurdalás gyötri a dajkát (77x hideg). Leánya a cselekvésben társa, mondhatni: célja elérésének eszköze.

d) Királyné: már leánykorában is bölcs. Ezzel vívja ki a fiatal király figyelmét. Gyermekközpontú, gyermekei nélkül és férje megrendült bizalma miatt számkivetett. Elszenvedi a későbbi történetet, gyermekei felnövését (háttér szerep), s azok felnőtté válásakor leli meg újra a teljes boldogságot.

e) Segítők szerepe: A főhősök, vállalva tetteiket, túl jutnak a fejlődés egy-egy lépcsőfokán. Az élet ilyenkor jutalmaz vagy újabb küzdelmekre sarkall, de a próbákhoz segítőt(segítőket) ad, csak észre kell őket venni. Ezek szerepe a fizikai támogatás, a szellemi (furfang) erőpróbák kikényszerítése, a bölcsességhez vezető úton a gondolkodtatás, a lelki érés segítése.

A mesében megtalálható családmodell összefoglalása

A mesei modell önmagában a család egységét mutatja, melyben a szülők és gyermekek alkotják a teljességet (ld: aranyhaj) és jelentik az élet értékét/értelmét. Azonban ezért a harmóniáért meg kell küzdeni. Hiszen különböző konfliktusok jelennek meg a családtagok között. Ezek oka lehet belső indíttatású (pozícióharc, szerepviszonyok átalakulása stb.) és kívülről jövő hatások (mások rosszindulata stb.). Az egységért (családi boldogságért) folytatott mindennapi küzdelemben mindenki a maga szerepében, eszközeivel vesz részt. Mik ezek az eszközök?

A problémafelismerés, annak tudatosítása, illetőleg a problémamegoldás akarattal, tettekkel. A legfontosabb cél az alapvető érzelmi szükséglet kielégítése: a feltétel nélküli szeretet, a bizalom, a biztonság megtalálása. Tehát a térben, időben és szerepek szerint is folyamatosan változó és kölcsönös szocializációs folyamatban a folyamatos küzdelmek tudják erősíteni az összetartozást, kiküszöbölni a külső és belső negatív hatásokat. Ebben nélkülözhetetlen a felelősségtudat és a közös értékrend.

Emlékszik az előző leckében tanultakra?

 

Leckezáró feladatok

Értelmezze az alábbi ábrát a mesék alapján!

Értelmezze az alábbi ábrát az értelmezési síkokban. Koncentráljon a jelképekre. Ha kell, a szakirodalomban egészítse ki a korábbi ismereteit!

Értelmezze az alábbi képet a gyermeki fejlődés fokozatai alapján!

Értelmezze az alábbi ábrát a felnőtté válás szemszögéből!

Ajánlott irodalom a leckéhez

• ARABÁSI László (2006): Magyarul gondolkodni. Budapest: Fríg Kiadó
• BETTELHEIM, Bruno (2013): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Budapest: Corvina Kiadó Kft. 347 p.
• HOPPÁL Mihály – JANKOVICS Marcell – NAGY András – SZEMADÁM György (1990): Jelképtár. Budapest: Helikon Kiadó
• ORTUTAY Gyula (szerk.) (1977): Magyar Néprajzi Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó
• PÁL József – ÚJVÁRI Edit – Borus  Judit – Ruttkay Helga (2001): Szimbólumtár – Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Készült az Oktatási Minisztérium támogatásával a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyv-támogatási Pályázat keretében. Balassi Kiadó)
• ZILAHI Józsefné szerk. (1996): Óvodai nevelés játékkal, mesével. Elmélet és módszertan. Budapest: Eötvös József Kiadó. (Haszontalan elfoglaltságok hasznossága c. fejezet: 23–32.p. )

A lecke összefoglalója

Mindennapi kérdéseinkkel találkozhattunk az előbbi fejezet elemzéseiben. Olyan kérdésekkel, mely a jövő megalapozására és a család megteremtésére vonatkoznak. Ezek a kérdések a felnőtt számára érvényesülnek direkt módon, a kisgyermek a szerepekkel való azonosulásban, a biztonságérzet megszerzésének vágyával vesz részt a mese értelmezésében. Milyen kérdéseket tehetünk fel a mesén keresztül? Többek között: Mely értékek mentén választ párt a férfi és a nő? A társak összecsiszolódásának milyen állomásai vannak? Mi a harmonikus család kialakulásának a feltétele és mik annak ismérvei? Milyen jellemzőkkel kell sikeresen megküzdenünk, hogy elérjük a vágyott családi állapotot? Hogyan kell azt megtartani?

Záró, önállóan, gyakorlásképpen megoldandó feladat

Válasszon ki egy mesét, és a fenti elemzés szerint 5-10 oldalban bontsa ki a szerepeket a családi élet jellemzőire és jelképeire koncentrálva!