Az európai állatkertekben és a természetben is igen ritka mandzsu darvak (Grus japonensis) érkeztek a Szegedi Vadasparkba, a kecses madarak a japán makákók kifutójában kaptak helyet. Veprik Róbert igazgató elmondta, hogy a hím és a nőstény a lipcsei, illetve a pozsonyi állatkertből került a Tisza-parti városba. A makákók és a darvak együtt tartását – a nyilvántartások szerint – a világon elsőként a Szegedi Vadasparkban kísérelték meg. Bár az okos és szemtelen makákók, valamint a határozott fellépésű és erőteljes darvak között néha támadnak nézeteltérések, alapvetően sikeresnek bizonyult az együttélés, megfér egymással a két faj. Ennek a látogatók is tanúi lehetnek, ha egy kis időt eltöltenek a természetes bemutató előtt. A 140 centiméteres testhosszúságú, tíz kilogrammos mandzsu darvak szárnyfesztávolsága elérheti a 2,5 métert is. Magvakkal, rügyekkel, levelekkel és kisebb állatokkal táplálkoznak. Japán és Szibéria keleti, Kína északi részének mocsaras területein költenek, a telet pedig Koreában, Kína északkeleti és Japán déli részén töltik. A madárfajt mint a szerencse és a békesség egyik jelképét komoly tisztelet övezte, ma azonban már kipusztulás fenyegeti.
A természetben mindössze 2750 egyede él a Természetvédelmi Világszövetség szerint. Az európai állatkertekben nemzetközi fajmegmentési program keretében 200-250 példányt nevelnek. A természetben a legnagyobb problémát az élőhelyek rohamos fogyása jelenti, a mocsarak lecsapolásával és más nedves élőhelyek kiszáradásával elvesztik a szaporodó- és telelőhelyeiket ezek a madarak. Az állandósult emberi zaklatás a költési időszakban teszi eredménytelenné a szaporodásukat. A mérgezés és az orvvadászat szintén sok daru pusztulását okozza.
Szakmai olvasnivalók
Idén is lehet pályázni az ország legzöldebb óvodája címre
Ebben az évben is várja az ország legzöldebb óvodája címre pályázók jelentkezését szeptember 30-án éjfélig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) megbízásából.
Olvass tovább
Szüret – képek a környezeti neveléshez
Ha ősz, akkor szüret. Több óvoda szervez ilyenkor csoportkirándulást, ahol a gyerekek testközelből ismerhetik meg a szüretelést. De sok helyen nincs lehetőség erre, például azért, mert túl távol vannak a szőlőültetvények. Ennek ellenére beiktathatjuk a szüretelés témáját a környezeti nevelésbe, hiszen képek formájában is sokmindent megmutathatunk. A képek végén szőlős kifestőket talál.
Olvass tovább
Vidám Doboz Napok a fővárosi állatkertben
Kedvezményes áron látogathatják a hétvégén az italos kartondobozzal érkező 14 év alatti gyerekek a Fővárosi Állat- és Növénykertet a Vidám Doboz Napok program keretében.
Olvass tovább
Új tanösvény Sopron közelében
Fürtösbodza-tanösvényt avatnak Sopron közelében szombaton; a nyolc kilométer hosszú oktatószakasz a térség jellegzetes növényére hívja fel a figyelmet.
Olvass tovább
Tapírcsikó született a Szegedi Vadasparkban
Tapírcsikó született a Szegedi Vadasparkban – közölte Veprik Róbert igazgató. Jenny és Sámson, a Szegedi Vadasparkban élő tapírpár, 2002 óta kilenc utódnak adott életet, így a Tisza-parti város állatkertjében már nem számít nagy meglepetésnek a család gyarapodása.
Olvass tovább
Környezettudatos nevelési központ lesz a géberjéni erdei iskola
Környezettudatos nevelési központtá alakítják át a géberjéni Barkóscinege Erdei Iskolát; az intézmény infrastrukturális fejlesztésére több mint 80 millió forintot költ a “Jót, s jól” a Szatmári Kistérségben Egyesület.
Olvass tovább
Ma van a komposztálás ünnepnapja
Így táplálkoznak az énekesmadarak télen
A hajnal énekesmadarai, a széncinke és a kék cinke is reggel derítik fel és késő délután fogyasztják el az élelmet, hogy napközben elkerüljék a ragadozókat, de legyen elég élelmük túlélni a hosszú téli éjszakákat.
Olvass tovább
Dámszarvasok üzekedése – képek a környezeti neveléshez
A dámszarvas (Dama dama) hazánk egyik vadonélő emlős állata. Október elejétől november közepéig tart a dámvadak párzása, üzekedése, azaz barcogása. Olvass tovább
Mandzsu darvak érkeztek a Szegedi Vadasparkba
Az európai állatkertekben és a természetben is igen ritka mandzsu darvak (Grus japonensis) érkeztek a Szegedi Vadasparkba, a kecses madarak a japán makákók kifutójában kaptak helyet. Veprik Róbert igazgató elmondta, hogy a hím és a nőstény a lipcsei, illetve a pozsonyi állatkertből került a Tisza-parti városba. A makákók és a darvak együtt tartását – a nyilvántartások szerint – a világon elsőként a Szegedi Vadasparkban kísérelték meg. Bár az okos és szemtelen makákók, valamint a határozott fellépésű és erőteljes darvak között néha támadnak nézeteltérések, alapvetően sikeresnek bizonyult az együttélés, megfér egymással a két faj. Ennek a látogatók is tanúi lehetnek, ha egy kis időt eltöltenek a természetes bemutató előtt. A 140 centiméteres testhosszúságú, tíz kilogrammos mandzsu darvak szárnyfesztávolsága elérheti a 2,5 métert is. Magvakkal, rügyekkel, levelekkel és kisebb állatokkal táplálkoznak. Japán és Szibéria keleti, Kína északi részének mocsaras területein költenek, a telet pedig Koreában, Kína északkeleti és Japán déli részén töltik. A madárfajt mint a szerencse és a békesség egyik jelképét komoly tisztelet övezte, ma azonban már kipusztulás fenyegeti.
A természetben mindössze 2750 egyede él a Természetvédelmi Világszövetség szerint. Az európai állatkertekben nemzetközi fajmegmentési program keretében 200-250 példányt nevelnek. A természetben a legnagyobb problémát az élőhelyek rohamos fogyása jelenti, a mocsarak lecsapolásával és más nedves élőhelyek kiszáradásával elvesztik a szaporodó- és telelőhelyeiket ezek a madarak. Az állandósult emberi zaklatás a költési időszakban teszi eredménytelenné a szaporodásukat. A mérgezés és az orvvadászat szintén sok daru pusztulását okozza.