A kötődési elmélet megalkotója az angol pszichiáter, John Bowlby volt. Szerinte a kötődés ösztönös élmény, amelynek a védelem és a biztonság biztosítása a célja. A csecsemő egyfajta „bioszociális ösztöntől vezérelve” kötődik az őt gondozó személyhez, aki megvédi őt a külvilág fenyegetéseivel szemben.
A mesehallgatás spontán élményét felhasználhatjuk a gyerekek tudatos fejlesztésében. Ennek kell érvényesülnie már a mesék szándékos megválasztásában, a mesélés gyakoriságának meghatározásában, a kedvenc mesék szándékos ismétléseiben, az illusztrálásban, a rajzoltatásban, a dramatizálásban. A mese élményének átélését és a meséről való csoportos beszélgetés hatásait kutattuk, jelen cikkben következtetéseinket mutatjuk be.
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja nem tartalmazza a tehetség kifejezést, de a sajátos nevelési igény körébe sorolva megfogalmazásra került a feladat. A nevelés-oktatás középpontjában hosszú ideig a lemaradók felzárkóztatása állt a pedagógusok gyakorlatában, az értékrendben a fejlesztés kapott prioritást. Az óvodapedagógiai gyakorlat sajátosságaiból adódóan a tehetséggondozás bizonyos elemei, feltételei jelen vannak az óvodai életben.
A csitári hegyek alatt régen leesett a hó… Az óvodai foglalkozásokat egy-egy szép népdal megtanulásával színesíthetjük. Izgalmasabb a feladat, ha a dal mellé egyszerű tánclépéseket is párosíthatunk.
Olvass tovább
Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok.
A szegény legénynek utat mutassatok!
Mutassatok utat a szegény legénynek,
Nem találja házát a szeretőjének.
Olvass tovább
Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő… Ezt a dalt általában csak az első versszakig szokták ismerni. Most tanuljuk meg a teljes szövegét.
Olvass tovább
Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom. Az ismert sorokatat kicsik és nagyok egyaránt szívesen éneklik. Tanítsuk meg óvodásainknak is!
Olvass tovább
Az alábbi népdal három versszaka az óvodások számára is könnyen megtanulható, majd a csoportot két részre osztva el is játszhatjuk azt.
Olvass tovább
