Kedvezményes áron látogathatják a hétvégén az italos kartondobozzal érkező 14 év alatti gyerekek a Fővárosi Állat- és Növénykertet a Vidám Doboz Napok program keretében.
Olvass tovább

Fürtösbodza-tanösvényt avatnak Sopron közelében szombaton; a nyolc kilométer hosszú oktatószakasz a térség jellegzetes növényére hívja fel a figyelmet.
Olvass tovább

Tapírcsikó született a Szegedi Vadasparkban – közölte Veprik Róbert igazgató. Jenny és Sámson, a Szegedi Vadasparkban élő tapírpár, 2002 óta kilenc utódnak adott életet, így a Tisza-parti város állatkertjében már nem számít nagy meglepetésnek a család gyarapodása.
Olvass tovább

Környezettudatos nevelési központtá alakítják át a géberjéni Barkóscinege Erdei Iskolát; az intézmény infrastrukturális fejlesztésére több mint 80 millió forintot költ a “Jót, s jól” a Szatmári Kistérségben Egyesület.
Olvass tovább

A korábbi évekhez hasonlóan idén is szeretnénk megünnepelni október 10-ét, a Komposztálás ünnepnapját. Olvass tovább

A hajnal énekesmadarai, a széncinke és a kék cinke is reggel derítik fel és késő délután fogyasztják el az élelmet, hogy napközben elkerüljék a ragadozókat, de legyen elég élelmük túlélni a hosszú téli éjszakákat.
Olvass tovább

A dámszarvas (Dama dama) hazánk egyik vadonélő emlős állata. Október elejétől november közepéig tart a dámvadak párzása, üzekedése, azaz barcogása. Olvass tovább

Az európai állatkertekben és a természetben is igen ritka mandzsu darvak (Grus japonensis) érkeztek a Szegedi Vadasparkba, a kecses madarak a japán makákók kifutójában kaptak helyet. Veprik Róbert igazgató elmondta, hogy a hím és a nőstény a lipcsei, illetve a pozsonyi állatkertből került a Tisza-parti városba. A makákók és a darvak együtt tartását – a nyilvántartások szerint – a világon elsőként a Szegedi Vadasparkban kísérelték meg. Bár az okos és szemtelen makákók, valamint a határozott fellépésű és erőteljes darvak között néha támadnak nézeteltérések, alapvetően sikeresnek bizonyult az együttélés, megfér egymással a két faj. Ennek a látogatók is tanúi lehetnek, ha egy kis időt eltöltenek a természetes bemutató előtt. A 140 centiméteres testhosszúságú, tíz kilogrammos mandzsu darvak szárnyfesztávolsága elérheti a 2,5 métert is. Magvakkal, rügyekkel, levelekkel és kisebb állatokkal táplálkoznak. Japán és Szibéria keleti, Kína északi részének mocsaras területein költenek, a telet pedig Koreában, Kína északkeleti és Japán déli részén töltik. A madárfajt mint a szerencse és a békesség egyik jelképét komoly tisztelet övezte, ma azonban már kipusztulás fenyegeti. 

A természetben mindössze 2750 egyede él a Természetvédelmi Világszövetség szerint. Az európai állatkertekben nemzetközi fajmegmentési program keretében 200-250 példányt nevelnek. A természetben a legnagyobb problémát az élőhelyek rohamos fogyása jelenti, a mocsarak lecsapolásával és más nedves élőhelyek kiszáradásával elvesztik a szaporodó- és telelőhelyeiket ezek a madarak. Az állandósult emberi zaklatás a költési időszakban teszi eredménytelenné a szaporodásukat. A mérgezés és az orvvadászat szintén sok daru pusztulását okozza.

Szürke darvak (Grus grus) repülnek a Hortobágyon, az Elepi tóegység közelében. Európa legnagyobb darugyülekező helyén, a Hortobágyi Nemzeti Park területén az október elejei adatok szerint közel 85.500 daru tartózkodik. 
Olvass tovább

Internetes szavazást indított honlapján a pozsonyi állatkert, amely így kíván nevet választani a nyáron született nőstény vöröspandakölyöknek.
Olvass tovább