Termék Kategóriák
0 termék - Ft

A látássérült gyermekek fejlesztése az óvodában

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése mára már alapvető lehetőség és elvárás, mindennapos gyakorlat az óvodákban. Jelen tanulmánnyal induló sorozatunkban a sajátos nevelési igényű gyerekek különböző csoportjainak óvodai ellátásához kívánunk segítséget nyújtani, ebben a cikkünkben a látássérült gyermekek nevelésének lehetőségeit tárgyalva.

 

Dr. Mező Katalin (adjunktus, Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar) írása teljes terjedelmében az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című előfizetésünk júniusi kiegészítő kötetében olvasható.

 

A látássérült gyermek óvodai integrációja azért könnyebb a más típusú (pl. értelmi fogyatékos vagy autizmus spektrum zavarral élő) sajátos nevelési igényű gyermekhez viszonyítva, mert ha a látássérülés önmagában álló fogyatékosság, akkor a gyermek hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint az ép társai. A látássérült gyermek esetében többnyire nincsenek, vagy csak ritkán – másodlagos tünetként – jelentkeznek személyiség és vagy kognitív fejlődésbeli eltérések óvodáskorban, így a kortársaknak és az őket nevelő szülők számára is könnyebb az el- és befogadás. Ahhoz, hogy az együttnevelés jól sikerüljön, az óvodapedagógusoknak tisztában kell lenniük a látássérülés következtében várható sajátosságokkal, melyek hatással lehetnek a gyermek óvodai nevelésére.

 

Előforduló (de nem minden látássérült gyermek esetében várható) problémák/nehézségek területei (az eredeti cikk ezeket részletesen tárgyalja, itt csak megemlítjük őket):

  • Mozgásfejlődés
  • Beszédfejlődés
  • Kognitív képességek fejlődése
  • Szociális és személyiségfejlődés

 

Ami a gyermekek óvodai (és majd később iskolai) nevelése szempontjából a legmeghatározóbb különbség a jól látókhoz viszonyítva, hogy a vak gyermekek vizuális élmények és olykor (attól függően, hogy veleszületett vagy szerzett vakságról beszélünk) vizuális emlékek nélkül vagy elhalványuló vizuális emlékek birtokában ismerik meg a környezetüket.

 

 

Az aliglátó és a gyengénlátó gyermekek pedig az ép látású társaikhoz viszonyítva eltérő módon és eltérő minőségben, másképpen tanulnak. Amíg az ép látásúak elsődlegesen vizuális úton tájékozódnak a világban, addig a látássérült gyermekek a tanulás során az egyéb érzékleti-észlelési (elsődlegesen auditív-akusztikus, taktilis-haptikus) szerveződés útján alakítják ki a tanuláshoz szükséges emlékképeiket. Így a tanításuk, nevelésük eltérő az átlagos képességű társaikhoz képest.
A fejlesztés során a látásmaradvány mértékének megfelelően lehetőleg minél több érzékszervi modalitás együttes bevonására van szükség. Az óvodás korú gyermekek esetében az elsődleges tevékenység a játék, így a látássérült gyermekek fejlesztése esetében is a játékosság alapelvének kell érvényesülnie.

 

A fejlesztő játék során biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy egyszerre ne csak egy (például hallott információ), hanem minél több érzékszervi modalitás együttes bevonásával segítsük a kognitív képzetek kialakulását.

 

A látássérült gyermekek nevelésének alapelvei (vázlat):

  • Az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztés
  • A sokoldalú érzékeltetés, szemléltetés
  • Közvetlen tapasztalatszerzés
  • A kis lépésekre lebontott feldolgozás során a folyamatos beszéddel kísérés, magyarázat.

Ha nem szeretne  lemaradni a hasonló cikkekről, rendelje meg saját Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés előfizetését:

Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés

 

 

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet