Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Pedagógiai tervezés az óvodában

Pedagógiai tervezés az óvodában

A tervezés minden óvodapedagógus feladata. Tervezni szükséges az óvodai nevelést, a gyermekek megismerésének és fejlesztésének folyamatát, a fejlődés nyomon követését. Az óvodában a gyermek életét „ritmussal szabályozzuk” (napirend, heti terv), tartjuk mederben. A professzionális nevelés tervezhető és tervezendő. A tervszerűség elengedhetetlen feltétele a tudatos pedagógiai munkának. De hogyan tehetjük mindezt hatékonyan?

Hogy érzed magad?

A kérdést gyakran tesszük föl egymásnak felnőttként, de vajon a gyerekeket hányszor kérdezzük meg? És tudják-e, hogy hogyan érzik magukat? Bánatosak éppen, vagy vidámak? Mérgesek valakire, vagy épp aggódnak valami miatt?

Az óvodai gyermeklétszám

Az óvodába felvehető maximális gyermeklétszám

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 23. §-ának (3) bekezdése szerint – a fenntartó típusától függetlenül – minden óvoda alapító okiratában kötelező feltüntetni az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszámot.A törvényi rendelkezések alapján a létesítő okiratban külön-külön feladatellátási helyenként kell szerepeltetni az egyes helyekre felvehető maximális gyermeklétszámot. A feladatellátási helyek összessége aztán meghatározza az összintézményi maximális felvehető gyermekek számát.

Óvodai évkezdés játékos matematikával

Az óvodai élet első közös napjaiban érdemes megbeszélni a napirendet, a hetirendet a napszakok és a hozzájuk kapcsolódó jellegzetes tevékenységek mentén. A nap természetesen otthon kezdődik, de az öltözködés, az étkezés, a tisztálkodás jelen van később, az óvodában is.

A család és az óvoda kapcsolata

Antal Ferenc

család- és gyermekvédelem szakterület

2018 a Családok éve. Ezen belül megkülönböztetett figyelem övezi a gyermeknevelést. Soha nem látott mennyiségben és minőségben projektek valósulnak meg a kisgyermeknevelést (bölcsődei, óvodai nevelést) segítendő.

A az óvodai nevelésben elsődleges szempont a család rendszerszemléletű megközelítése értelmében a család működésének megismerése, megértése.

Ehhez ad jó kapaszkodót írásunk, melyet teljes terjedelmében az ÓvodaVezetési Ismeretek júniusi, 100. kötetében olvashat.

Az étel visszautasítása az óvodában

Főképp a beszoktatási időszakban fordul elő, hogy a gyermek visszautasítja az ételt az óvodában (esetenként a folyadékot is). Ez nagyon hasonló jelenség ahhoz, amikor a már szobatiszta gyerek néhány hétig még bepisil.

A drámajátékok szerepe a beszédfejlesztésben

A beszédfejlődési zavarral küzdő gyermekek számára nehezebb a környezetükhöz való alkalmazkodás és a kommunikáció. A gyermek nehezebben érti meg a felé érkező verbális információkat, lassabban vagy nehezebben értelmezi a körülötte zajló eseményeket, saját szándékait sem tudja egyértelműen kifejezésre juttatni. Az érthetetlenség, a meg nem értettség és a verbális hatóerő hiánya, így az autonóm törekvések kudarcba fulladása miatt ezek a gyerekek gyakran éreznek frusztrációt, stresszt, szorongást és dühöt. Ezek leküzdésében nyújtanak segítséget a drámajátékok, mely során minden gyermek megtapasztalhatja a csoport elfogadó, megtartó, tükröző szerepét és a dramatikus játéktevékenység érzelemfelszabadító és katartikus hatása mellett.

A szomszédos országokból érkező gyermekek a magyar óvodában

Az óvodába jelentkező, a szomszédos országokból érkező nem magyar állampolgár, illetve kettős állampolgársággal rendelkező gyermeknél vizsgálni kell, hogy van-e a gyermeknek egyáltalán valamilyen állampolgársága, van-e magyar állampolgársága, hogy hány éves, van-e kísérője, törvényes képviselője, és az ő és törvényes képviselői tartózkodásának jogcímét igazolni tudja-e érvényes okmányokkal.

 

Hogyan segíthetjük az óvodáskorú gyermekek nyelvi fejlődését?

Az ép, egészséges gyermek fejlődési folyamatának elválaszthatatlan, szocializációjának pedig szerves része a nyelvelsajátítás képessége, illetve maga a nyelvelsajátítás folyamata. Az öröklött tényezők mellett azonban ahhoz, hogy a gyermek képessé váljon a társadalmi környezete nyelvi és viselkedési szabályainak megértésére, értelmezésére, majd maga is meg tudjon felelni nyelvi és nem nyelvi magatartásában egyaránt az őt körülvevő felnőttek elvárásainak, mindenképpen egy támogató környezetre van szükség.

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet